Divatos kifejezés lett a stressz, a pontos jelentésével, valamint a stressz hasznával és kárával azonban kevesen vannak tisztában. Az orvosi és tudományos értelemben használt kifejezést Selye János, magyar kutató vezette be a tudományos életbe és a köztudatba is. Eredetileg az emberi szervezet által bármilyen igénybevételre adott, nem specifikus válaszként fogalmazta meg az osztrák–magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus.
A stressz az alkalmazkodás és a fejlődés egyik mozgatórugója is. Biológiai értelemben lehetetlen nélküle élni, de az egészséges, kordában tartható, kezelhető stresszel teli életet kell célul kitűzni azért, hogy a stressz a javunkra váljon, ne pedig ártson nekünk.
Jó és rossz stressz
Van egészséges, produktív stressz, amelyet a kutatók adaptív stressznek neveznek. A stressz ezen formáját tapasztaljuk meg például új munkahely esetén vagy kinevezéskor, de akkor is, ha szerelembe esünk: vagyis ez az a stressz, amely előremozdítja az életünket. A stressz azonban lehet elszabadult, ellenőrizetlen, diszfunkciós és terméketlen is: ilyenkor adaptívból maladaptívba, vagyis káros működésbe vált át. Azért is fontos megkülönböztetni a két működést, mert mindkettőre máshogy reagál a szervezetünk. A maladaptív stresszre értelemszerűen erőteljesebb, az egészségre károsabb reakciót ad a test.
A krónikus, állandó és kezelhetetlen stressz hatására a szervezet olyan állapotba jut el, ami, ha tartósan fennáll, akkor számos testi és lelki betegségre hajlamosíthat, vagy felerősítheti a már meglévő egészségi problémákat. A krónikus stressz túlterheli a szervezetünk stresszválaszrendszerét, így a szervezet egy állandó készenléti állapotba kerül. Ez az állapot hosszú távon számtalan kedvezőtlen lelki és fizikai folyamatot eredményez.
A krónikus stresszhatásra számos tünet utalhat (alvászavar, ingerlékenység, gyakori fejfájás, emésztési zavarok), de okozhat komolyabb egészségproblémát is. Mentális szinten a krónikus stressz egyik leggyakoribb és legsúlyosabb következménye a depresszió.
Mikor beszélünk depresszióról?
A depresszió nem egyenlő a szomorúsággal. A stressz és a depresszió közötti összefüggést a pszichiátria már több évtizeddel korábban megfigyelte. Az adatok azt támasztják alá, hogy a krónikus stressz nem a depresszió következménye, hanem a depresszió kialakulására hajlamosító kockázati tényező.
A Semmelweis Egyetem arra világít rá, hogy a szomorúságot gyakran keverik össze a depresszióval, miközben a kettő nem ugyanaz. A depresszió betegség, hangulatzavar, míg a szomorúság egy múlékony állapot, egy érzelem. A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egyetlen tünet – hívják fel a figyelmet. A szomorúság, rosszkedv, ha normális, néhány napon, legfeljebb néhány héten belül elmúlik, míg a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, bizonyos típusok esetén évekig fennáll.
A depresszió tünetei számos területen megjelennek. A szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség érzelmi szinten jelenik meg. A depresszió tünete lehet az is, hogy az illető érdeklődése lecsökken, nincs kedve semmihez. Csökken a produktivitása és az aktivitása is. A depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, a jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrálóképessége gyengül, és negatív énkép jellemzi. Testi tünetek is jelentkezhetnek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar, fáradékonyság. Hogyan lesz a stresszből depresszió?
A kérdésre a hormonháztartás egyensúlya adhat választ. Stressz hatására ugyanis az adrenalin mellett a „stresszhormon”, vagyis a kortizol szintje is megemelkedik, míg a boldogság és öröm érzéséért felelős hormonok közül a szerotonin és a dopamin szintje csökken. Ha egészségesek vagyunk, akkor ezek a hormonok kordában tudják tartani az olyan alapvető dolgokat, mint az alvás, étvágy, libidó, hangulat. Krónikus stressz esetén ez a hormonegyensúly tartósan felborul, aminek következtében komoly zavarok állhatnak be a fentebb felsorolt működésekben.
A tartós stressz éppen azokat a kémiai rendszereket zavarja meg, amelyek szabályozzák a megfelelő alvást, az étvágyat, az általános energiaszintet és a szexuális késztetést, tehát biztosítják a „normális” hangulati és érzelmi működést. Ez a zavar az, ami depresszióba torkollhat.
Mit tehetünk a stresszdepresszió ellen?
Gyakran hangzik el az a mondat – akár saját orvosunktól is –, hogy próbáljunk meg ne stresszelni. Kevés ennél nehezebb kérést kaphatunk, hiszen a stressz tényleg jelen van egész életünkben. Fontos azonban tudatosítani és észlelni, mikor jön el az a pont, amikor az egészségünk romlását okozza a folyamatos feszültség, aggódás, szorongás, idegeskedés. Ezt számos esemény, élethelyzet kiválthatja: megoldhatatlannak tűnő anyagi nehézségek, vagy éppen elhúzódó betegséggel kell megküzdenünk, esetleg elvesztettünk egy számunkra fontos személyt. Megszűnik az állásunk, válunk vagy hosszan fennálló párkapcsolati problémáink vannak. A lista hosszan folytatható. Jó hír azonban, hogy a stresszreakcióra szinte azonnal tudunk válaszolni. Az egyik bevett gyakorlat a légzésfigyelés: néhány légzés erejéig figyeljünk csak arra, hogyan vesszük a levegőt és az milyen utat jár be az orrunk és a tüdőnk között. Ez a pár pillanat, amikor csak a légzésünkre fókuszálunk, kizökkenthet minket, és ha csak rövid időre is, de nyugalmat hozhat.
A mozgásnak is fontos szerepe van a stressz és a depresszió oldásában. Nem kell olimpiai teljesítményre gondolni: már napi 30-40 perc mozgás is hozhat hangulatjavító, stresszenyhítő változásokat. Heti néhány alkalommal végzett séta, kocogás vagy úszás is kedvezően befolyásolja a lelkiállapotot, illetve az is, ha lehetőség szerint sokat vagyunk a természetben és csökkentjük a képernyő előtt töltött időt. Az egyik leghatékonyabb stresszcsökkentő mozgásformák közé tartozik a jóga, amelyet szintén előszeretettel ajánlanak stressztől és depressziótól szenvedőknek.
Sokat javíthat állapotunkon az is, ha változtatunk étrendünkön. A zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, tejtermékekben gazdag étrend sokat javíthat a hormonháztartásunkon, amely a hangulatunkra is hatással van. Érdemes azonban dietetikus tanácsát kérni arra vonatkozóan, pontosan milyen étrendet kövessünk.
Sokan gondolják úgy, hogy az alkohol stresszoldó és kedélyjavító eszköz, a kutatásokra alapuló narratíva azonban jó pár éve már sokkal inkább az, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás a depressziót kiváltó tényezők körébe sorolandó.
Nemcsak az alkoholmentes élet, de az alvás jelentősége is felerősödött az utóbbi években. Az egészséges alvási szokások fontos szerepet játszanak a mentális jóllét megőrzésében. A 7-8 óra alvás, a lefekvés és kelés fix időpontra állítása és közvetlen az alvás előtti képernyőidő nullára csökkentése jelentősen hozzájárul az alvásminőség javításához.
Szerencsére ma már egyre többen gondolják úgy, hogy a stressz és a depresszió kezeléséhez szakember segítségét kérik. A múltbéli sérelmek, traumák terápia általi feldolgozása óriásit lökhet nemcsak mentális, hanem fizikális állapotunkon is. A stressz és a depresszió súlyosabb formáinak kezeléséért mindenképp forduljunk pszichiáter szakorvoshoz!
Phytotec Hungaria Bt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
The post Így lesz a stresszből depresszió, ami ellen tudunk tenni first appeared on 24.hu.