Több százan állnak sorba karácsony utolsó napján a Népligetben, a Planetárium mellett. A sor az erdőből indul, belefut a gondosan előkészített kordnokba, ahol önkéntesek koordinálják a várakozókat: aki kapott karszalagot, mehet tovább, egy karszalag csak egy csomagra jogosít, a kijáratnál megjelölik, aki már volt – szigorú a rendszer, de csak így biztosíthatják a Krisna-hívők, hogy mindenkinek karácsonyi adomány a Karácsonyi Szeretetlakomán.
A krisnások minden évben megszervezik az ételosztást, idén azonban emelték a tétet: a korábbi 6500 helyett most 10 ezer nehéz sorsú embert vendégeltek meg. Egy részüket karácsony három napján a Népligetben, itt naponta 1200 adag meleg ételt és 1000 karácsonyi csomagot osztanak ki, utóbbi jár a karszalaggal érkezőknek. Utóbbiakat már reggel 8-kor elkezdték osztani, azaz szokás szerint idén is hajnalban érkeztek az első várakozók. A Népliget ideális helyszín, a környező településekről buszokkal is megközelíthető, az ide érkező családok többségének pedig még az utazást is megéri kifizetni az ételért és a csomagért cserébe. Egy adag ételt 1500 forintból, egy család karácsonyi csomagját 10 ezer forintból oldják meg az Ételt az Életért Misszió krisnásai – nem is összeg, számítanak is az adományokra.
Fotó: Neményi Márton
A sor minden eddiginél hosszabb, az önkéntesek szerint a csodás idő miatt. Az élmény azonban nem csak a létszám miatt letaglózó: az is szomorú látlelete az ország helyzetének, hogy kik állnak be a sorba. Már messze nem csak azok fogadják el az ingyen ételt, akik hajléktalanságban, átmeneti szálláshelyen élnek munka nélkül, teljes nélkülözésben: rengeteg az „átlagos”, ránézésre rendezett helyzetből érkező honfitársunk, akik pár éve még a középosztályba tartoztak. (Vagyis tartoztak volna, ha Magyarországon lenne valódi középosztály.)
„A városokban a szociális hálónak köszönhetően több a lehetőség támogatáshoz jutni, így a szó szoros értelmében csak kevesen éheznek” – közölték a szervezők a jelenség kapcsán. „A nélkülözésnek azonban ezernyi arca van, amely a nyugdíjasokat, alulfoglalkoztatottakat, sokgyermekeseket, egyedülállókat és sokszor a még fejlődésben lévő gyermekeket is érinti. Egyes régiókban magas anyagi és szociális nélkülözési rátával találkozhatunk, amely különösen a fiatalabb korosztály, például az ifjú házasok, kisgyermekesek körében emelkedik.” Az ő vállukról szeretnék levenni „az alapvető betevő miatti szorongás terhét”. A lényeg, hogy
elkapják az embereket a lejtőn, mielőtt elveszítenék otthonukat, egészségüket vagy a körülmények miatt akár gyermekeiket.
A segélycsomag főzési alapanyagokat és csemegéket, finomságokat is tartalmaz, de – főleg a gyerekek miatt – a friss gyümölcs sem maradt ki. A krisnások nem csak a Népligetben és az ország nagyobb városaiban osztanak ételt advent idején: a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei tucatnyi egységébe is kiszállítják a karácsonyi menüt napi további 1000 fedél nélkül élő embertársunk számára. Ha ezt nem vállalnák, sokkal, de sokkal nagyobb lenne a sor.
A szegénységnek ezer különböző arca van – mondják a szervezők -, de a tapasztalatok szerint vannak olyan „típusproblémák”, amelyek ahhoz vezetnek, hogy végül az illető kénytelen lesz beállni a sorba az ingyen ételért. Ilyenek például az alábbiak:
Átmeneti vagy elhúzódó munkanélküliség.
Egészségügyi állapotból fakadó problémák – betegség, tartós betegség, leszázalékolás, műtét utáni lábadozás, szervi károsodás, megváltozott munkaképesség.
Pénzügyi válsághelyzetek – baleset miatti keresetkiesés, adósságspirál.
Lakhatási bizonytalanság – különösen saját otthonnal nem rendelkezők, albérletben élők esetén.
Megélhetési válság – alulfizetettség miatti szegénység elsősorban nagycsaládok esetében, csonka családok esetében az egy keresetből való gazdálkodás miatt.
Időskori szegénység – alacsony nyugdíjból fakadó válsághelyzet.
Egzisztenciális válság – leggyakrabban válásból eredő magánéleti krízisállapot, vagyonvesztés.
Szociális izoláció – elmagányosodó emberek, özvegyek, akik rokonság, családi támogatás, összefogás, figyelem híján egyedül küzdenek a fennmaradásért.
A helyzet tehát egyre rosszabb, és az ilyen karitatív kezdeményezések – illetve a részben az állam feladatát végző civilek – nélkül nagy bajban lenne az ellátórendszer. (Mondjuk ki: valószínűleg összeomlana.) Az adatok legalábbis ezt üzenik.
Az Eurostat szerint hazánkban 1,2 millió ember él rossz állapotú otthonokban, és 232 ezer háztartásból hiányzik a közművesítés, 328 ezer otthon pedig fűtetlen. A KSH adatai alapján a szegénység és társadalmi kirekesztettség továbbra is több millió embert érint, különösen a vidéki térségekben és a nyugdíjasok körében – emlékeztetnek a krisnások. A KSH felmérése alapján a legnehezebb egyértelműen a hirtelen munkanélkülivé vált emberek helyzete, de a nyugdíjasok relatív szegénységi mutatója is romlott. Jó hír azonban, hogy ezen a téren a 18 év alattiak körében javulást találtak a felmérést végző szakemberek.
A KSH egyébként nem csak arra hívta fel a figyelmet idén, hogy nőtt a szegénység, hanem hogy látványosan nyílt az olló, amely elválasztja a leginkább rászoruló és a leggazdagabb réteket, és az ezzel járó igazságtalanság legalább akkora probléma, mint maga a pénztelenség.
Az ország legszegényebb ötöde a magyar átlagjövedelem 40 százalékát keresi meg, a leggazdagabb ötöde pedig a dupláját.
A magyar háztartások kiadása több mint 10 százalékkal több volt, mint idén, a fogyasztói árak azonban 17,6 százalékkal nőttek. Értsd: sokkal többet költöttek a háztartások és sokkal kevesebbet kaptak a pénzükért cserébe.
Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói ára több mint 25 százalékkal nőtt. A családok több pénzt kaptak, de az így sem kompenzálta a kiadásaikat, főleg, ha sok a gyerek. A három- vagy többgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a 22,4 százalékos növekedés ellenére sem érte el az országos átlag kétharmadát. Szintén jóval átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek az egyszülős háztartások, egy főre vetítve éves szinten 2 millió 609 ezer forinttal, 28,0 százalékkal elmaradva az átlagtól.
Fotó: Neményi Márton
Hány szegény ember él Magyarországon?
A válasz attól függ, mit értünk szegénység alatt, és hogy mérjük az arányt. Az azonban biztos, hogy
az ország legalább ötöde nélkülözésben él, vagy közvetlenül fenyegeti a mélyszegénység.
A KSH egy viszonylag egzakt meghatározást használ (súlyos anyagi és szociális kirekesztődés, nagyon alacsony munkaintenzitás, illetve az, hogy az érintettek nettó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát), és így jutott arra, hogy az országban a legfrissebb, 2023-as adatok szerint 1 millió 914 ezer szegény ember él. A „jó hír”, hogy nem növekszik rohamosan az arány: ez az adat „csak” fél százalékkal több, mint az előző évi.
Különösen veszélyeztetettek azok a háztartások, ahol 65 éves vagy idősebb személy is él. Az egyedül élő 65 év felettiek harmada él teljes nélkülözésben. Az egyszülős családok harmada, és a három- vagy többgyermekes háztartások 27,8 százaléka szegény.
A másik fontos 2024-es statisztika egy közvélemény-kutatás eredménye volt: ezt az egész országra vetítve 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek – közölte az Egyensúly Intézet. A megkérdezettek szerint egy év alatt 50 ezer forinttal 400 ezresre nőtt az összeg, amiből pont kijönnek hó végére.
A válaszadók 45 százaléka nem tudja biztosítani még a legszűkösebb megélhetést sem, azaz nettó 250 ezer forintot. Jelenleg a magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait.
Így az sem csoda, hogy a magyarok harmada nem birkózna meg egy hirtelen jött 100 ezer forintos kiadással. A válaszadók 31 százaléka érez bizonytalanságot, amikor az anyagi és pénzügyi helyzetére gondol – majdnem minden harmadik lakos költségvetését felborítaná egy váratlan kiadás.
Fotó: Neményi Márton
Azaz már most biztos, hogy jövő karácsonykor sem lesz kisebb a sor a Népligetben.
The post 2024: innentől kezdve nem gondolhatunk úgy a szegénységre, mint eddig first appeared on nlc.