Vlagyimir Putyin telefonon bocsánatot kért Azerbajdzsán elnökétől az Azerbaijan Airlines utasszállítójának lezuhanása miatt – anélkül, hogy explicit módon elismerte volna, hogy az azeri gépet az orosz légvédelem lőtte volna le.
Az Azal azeri légitársaság gépe december 25-én Groznijban már leszálláshoz készülődött, amikor minden jel szerint az orosz légvédelem találta el. Ezután a súlyosan sérült gépet nem engedték oroszországi repülőtereken leszállni, ehelyett a Kaszpi-tenger túloldalára, a kazahsztáni Aktauba irányították. A pilóták úgy is sikeresen megközelítették a leszállópályát, hogy az Embraert csak a turbinák erejének változtatásával lehetett valamennyire irányítani. A gép a kényszerleszállás közben az oldalára borult és kigyulladt, a repülőgép hátsó részében azonban 29-en túlélték a becsapódást. A fedélzeten lévő 67 emberből 38-an a helyszínen meghaltak.
Mint azt már a Kreml is elismerte, a tervezett grozniji leszállás idején a csecsen várost ukrán dróntámadás érte, amit az orosz légvédelmi rendszerek visszavertek.
Azt az oroszok explicit módon továbbra sem ismerik el, hogy az azeri utasszállítót véletlenül szintén az orosz légvédelem találta el, noha a repesztalálatok nyomai az utasok által a fedélzeten készített videókon is jól látszódtak, a zuhanás után pedig a farokrészen rögzített sérülések is ugyanerről tanúskodtak.
Ilham Alijev azeri elnök is kijelentette, hogy az utasszállító „külső fizikai és műszaki behatásba ütközött” az orosz légtérben, ami az irányítás teljes elvesztését eredményezte, és kizárólag a pilóták bátorságának és professzionalizmusának köszönhetően tudott kényszerleszállást végrehajtani. Alijev kiemelte, hogy a repülőgép törzsén lévő lyukak, a repülés közben a kabinba behatoló idegen testek miatt elszenvedett emberi sérülések, valamint a túlélők vallomásai egyértelműen külső fizikai és műszaki beavatkozásra utalnak.
A Kreml szombati közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök amiatt kért bocsánatot az azeri elnök től, hogy a „tragikus incidens” az orosz légtérben történt, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.
A Kreml arról is beszámolt, hogy az orosz ügyészség büntetőeljárást indított az ügyben, és „polgári és katonai szakembereket hallgatnak ki”.
Közben újabb légitársaságok függesztették fel oroszországi járataikat. A szerdai légi katasztrófa után az azeri Azalon túl már másnap így tett az izraeli El Al is, akik „az orosz légtérben kialakult helyzetre való tekintettel” egy hétre felfüggesztette Oroszországba tartó járatait. Azóta a Flydubai is leállította január 3-ig a Dubajból Dél-Oroszországba közlekedő járatait, és egyes viszonylatokban így döntött a kazah Qazaq Air és a türkmén Turkmenistan Airlines is.
