A K&H legfrissebb „biztos jövő” felmérésében a magyar lakosok 76 százaléka válaszolta azt, hogy idén is jelentősebb mértékű élelmiszerár-emelkedést tapasztalt. Az éttermi árak jelentős emelkedését 66 százaléknyi válaszadó tapasztalta. A KSH adatai szerint egyébként augusztusig kifejezetten szerény mértékű volt az élelmiszer-infláció, azonban az őszi hónapokban kifejezetten felgyorsult.
Novemberben a magyarországi infláció már megint az ötödik legnagyobb volt az EU-ban, ezen belül a 4,9 százalékos élelmiszer-áremelkedés a harmadik legmagasabb lett.
A felmérést készítő K&H bank szerint a 78 és 66 százalékos arány ha nagyon magas is, mégis kedvező fordulatot mutat. Tavaly ugyanis még a válaszadók 92 százaléka beszélt jelentős élelmiszerár-emelkedésről és 75 százalék tartotta jelentősnek az éttermi árak növekedését. Igaz, akkor a mostaninál valóban magasabb, és főleg az év elején extrém magas élelmiszer-inflációs helyzetben voltunk: idén a július-októberi négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos éves inflációt mért a KSH, tavaly ugyanebben az időszakban még 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás.
A felmérésben a gyerekekkel kapcsolatos kiadásoknál 57 százalék tapasztalt számottevő áremelkedést (egy éve 64 százalék), a lakhatási költségeknél 54 (tavaly 66), a közlekedési kiadásoknál 48 (tavaly 67) százalék tapasztalt tetemesebb drágulást. Több vizsgált kategóriában viszont nem javult az inflációérzékelés. A ruházati cikkek kimagasló áremelkedését 58 százalék tapasztalt, ez megegyezik a korábbi negyedévek adataival, míg a szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében egyezik a tavalyi 57 százalékkal.
A bank vezető elemzője, Németh Dávid szerint idén decemberben 4 százalék körüli lehet az infláció, míg az éves átlagos mértéke 3,6 százalék környékén alakulhat. Azt várja, hogy az idei kedvező adatoknak lesz egy átgyűrűző hatása, ami visszafogja majd a jövő évi áremelkedési ütemet, ami éves szinten nagyjából az ideivel megegyező lehet. Ugyanakkor fontos lesz a forint árfolyamának alakulását figyelembe venni, hiszen a tartósan gyenge forint az importált infláción keresztül felfelé mutató kockázatot jelent.