Az állam és a Mol által közösen alapított Mol-Új Európa Alapítványnak (MÚEA) az „Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat értelmében
új közfeladatként foglalkoznia kell épített kultúrával kapcsolatos építményfenntartással és üzemeltetéssel is, írja a K-Monitor.
A MÚEA 2021-ben közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványként jött létre, az alapításakor 300-300 millió forintot rakott bele Mol és az állam. A szervezet kapott 2,3 milliárd forintot az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től is ingatlanvásárlásra és -felújításra. De ami igazán megdobta az alapítvány kasszáját, az az, hogy megkapta a Mol részvényeinek 10,49 százalékát, amivel a legnagyobb hazai Mol-részvényes lett. Az ebből járó bőséges osztalékoknak is köszönhetően mára körülbelül 80 milliárd forintra nőtt az alapítvány vagyona. Megint csak az osztalékoknak köszönhetően számíthatnak arra, hogy a következő években is ütemesen érkezik hozzájuk sok tízmilliárd forint.
A napokban benyújtott javaslatban az is szerepel, hogy a MÚEA ingyenesen megkapja a Zenevölgy Központ felsőörsi épületeit, itt működik régóta a Snétberger Központ, ami fiatal, elsősorban roma származású zenei tehetségek felkarolásával foglalkozik.
A lap azt írja, a decemberi módosító szerint az alapítványtól el is várna valamit a kormány: nagyon úgy tűnik, hogy ez a szervezet lett kiszemelve arra, hogy a kastély-örökbefogadási programban a Mol részéről részt vegyen. A KEKVA-törvénybe bele is írnák új közfeladatnak az épített kultúrával kapcsolatos „építményfenntartást és üzemeltetést”, az „innovatív üzleti modellek kialakítását”, sőt az ezzel kapcsolatos „beruházási célok” megvalósítását is. Így szerepel a törvényjavaslatban:
A K-Monitor szerint ez a módosítás azt jelenti, hogy
a kastélyfenntartást végső soron részben közpénzből, az elherdált közvagyon osztalékaiból és az állampapírok kamataiból kívánná megvalósítani az állam, csak a számonkérhetőség, a transzparencia, és a hatékonysági követelmények vesznek oda.
Az alapítvány működését cikksorozatban mutattuk be. Először írtunk a határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert és nem is nyilvános finanszírozási formájáról. Kiderült, hogy a félig állami, félig molos alapítványon keresztül az elmúlt években az eddig ismert összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni fociegyesületeknek. Aztán megírtuk, hogy a MÚEA a kultúrában is hatalmas projekteket tervez: 27 milliárdért megvenné Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét, illetve létrehoznának egy Közép-európai Kortárs Múzeumot 20-25 milliárd forintból. Írtunk arról is, hogy a Mol-részvényes alapítvány kétszer is adott 50 millió forintot a szintén Mol-részvényes és tavaly 25 milliárdos nyereséggel záró MCC-nek az MCC Fesztre, miközben a kurátorok visszautasították Áder János zöldalapítványának vagy Böjte Csaba alapítványának támogatási kérelmét.
A MÚEA maga korábban azt a kérdést tette fel a lapunknak, hogy szabad-e lopni közérdekű adatot, amire a mi válaszunk az volt, Hogy mégis hogyan lehetne közérdekű adatot lopni? A javaslatunkban azt vetettük fel, hogy közérdekű adatok lopása ellen a teljes transzparencia a legbiztosabb védelem.
