Annyi kastélya legyen, mint nekem – kívánta Orbán egy DK-s politikusnak. Nagy bajban lehet az MSZP: Orbán Viktor megdicsérte a pártelnököt. Pár éve már láttunk ugyanilyen hón alá nyúlást. Kérdés, ennyi elég-e a feltámasztáshoz. A Momentumon még mindig csak gúnyolódni tud Orbán. Olimpia-ügyben pedig tudomásul veszi, amit a főváros dönt. Az egyéni TB-számlák kérdése annyira fontos és vitatott téma, hogy most nem is válaszolt rá. A gyermekvédelemben dolgozók 26-ban számíthatnak átütő erejű béremelésre. Toroczkai vendégmunkásozott, Orbán szerint amíg ő van, mindenki hazamegy. A vasúti épületek pályáztatását támogatja.
Ketyeg az óra, 15 nap múlva 400 milliárd uniós támogatást veszít el az ország, ezzel 100 ezer forintot vesznek ki minden magyar zsebéből – kezdte a miniszterelnöknek címzett azonnali kérdését Arató Gergely DK-s képviselő.
Az EU a korrupció miatt tartja vissza a pénzt, mert „önök és a fideszes milliárdosok lenyúlják azt, az EU-nak meg elege van ebből” – tette hozzá. Az Erasmus pénzeknél is fontosabb a kormány számára, hogy „jópár havernak jó állása legyen, és közbeszerzés nélkül talicskázzák ki a pénzt.”
Amikor Orbán arról beszél, hogy majd a 2027-es uniós költségvetésből megkapja az ország a forrást, Aratónak Rejtő Jenő jut eszébe. „Olyan, mint egy sikkasztó főkönyvelő, aki elvesztette a vagyont, és újra próbál nyerni. Mikor a rejtői hősök eljátszottak mindent, belépnek a légióba. Önben nincs annyi becsület. Nem szégyelli magát?” – zárta a kérdést Arató.
Orbán Viktor erre megjegyezte, „milyen harcias a képviselő úr, jól ránk is ijesztett.” Erre nevettek a Fideszben.
Azt kívánta Aratónak, hogy „annyi kastélya legyen, mint amennyi nekem van.” A lényegre térve közölte, 12 milliárd euró van az ország számláján, amit bármikor bevonhatnak a működésbe, csak lassú folyamat, mire a pályáztatástól el lehet jutni a számlák kifizetéséig.
De „Magyarország egyetlen fillért sem veszít, míg nemzeti kormánya van az országnak.”
Arató szerint a valóságnak ilyen mértékű tagadása már nem kizárólag a politika hatáskörébe tartozik. Szerinte Orbán nem a tényeknek megfelelően tájékoztat, 10 milliárd euró év végén elveszik, azt nem lehet pótolni, és kivesznek 100 ezret a családok zsebéből.
Orbán azzal vágott vissza, hogy nem kivesznek, hanem betesznek annyi pénzt, hiszen kétszeresére emelik a családi adókedvezményt. Csak ismételni tudta magát, hogy a pénzt megszerzik, igaz, harcolni kell érte. „Kár, hogy önök az ellenfél sáncain találhatók.” Megjegyezte, hogy a jogállamiságért és korrupcióért felelős volt EU-s biztos, aki Magyarországot is támadta, épp pénzmosás miatt áll büntetőeljárás alatt.
Orbán Viktor megdicsért egy szocialistát
Komjáti Imre MSZP elnök felemlegette, Orbán legutóbb Romániába küldte őt tanulmányútra. Ő ehelyett az országjárását folytatta, a Parlamentben pedig beszámolt vidéki (csikóstöttösi) tapasztalatairól, ahol nincs munka, bezárt a posta és magasak az árak a kisboltban. Felhozta, hogy borsodi falvakból Szlovákiába járnak át vásárolni az emberek a brutális élelmiszerárak miatt. Nem akar bezzeg Romániázni meg Szlovákiázni, de meg kellene oldani az inflációs helyzetet.
Orbán viccelődéssel indított: „látom, képviselő úr visszatért Romániából. A történteket nem hozom összefüggésbe az ott tett látogatásával.”
Orbán szerint amíg háború lesz, az árak sem mennek lejjebb, a béke mindennek előfeltétele. „Minden pártot arra kérek, hogy a külpolitikában segítse a kormányt, hogy közre tudjon működni a békében.”
Felidézte, hogy próbálkoztak az árstoppal, ami átmenetileg jó megoldás volt – bár az ellenzék támadta -, most pedig a béremelés jön, hogy „legyen elég pénz vásárolni.”
A szakszervezetekkel és munkaadókkal kötöttek egy 3 évre szóló minimálbér emelési programot, aminek következtében 40 százalékkal nő a minimálbér.
„Nem azt mondom, hogy Magyarországon minden rendben van, mert sok dolog van még. Nem kívánok magamnak jobb szakszervezeti ellenfelet, mint ön, a szociális kérdésekben 100 százalékos egyetértés van köztünk.”
Komjáti megtisztelőnek tartotta Orbán szavait, majd rátért a társadalmi béke kérdésre, és megjegyezte, ő is keresztény, és Menczer-ügyben nem a kardos példát hozta volna, hanem hogy „tartsd oda a másik orcád”, és kérte Orbánt, „ne szítsa a tüzet.”
Orbán ugyanazt mondta, mint Gulyás Gergely: a Biblia két könyvből áll, az Ótestamentumot is érdemes néha olvasni. Majd hosszan sorolta, hogy mennyivel költenek többet most a különböző területekre, mint 2010-ben.
A Momentumon gúnyolódott
A Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid azt kérte számon Orbánon, miért akar olimpiát rendezni, mikor ennyire rossz állapotban van a MÁV (a „szarból várat építeni” Lázár idézetért az ülést vezető Latorcai János megintette a végén), nincs pénz az oktatásra, és düledezik az egészségügy.
Bedő szerint Orbán „a gyerekkori lázálmát akarja kifizettetni, és nem számít, hogy üres a kassza, vagy hogy a budapestiek többsége mit akar. csak az számít, hogy legyen olimpia. Mikor fog végre arra koncentrálni, hogy működjön az ország, ahelyett, hogy olimpiát akarna?”
Orbán rövid válasza az volt, hogy „ez a momentum már elmúlt”, amit nagy fideszes röhögés kísért. A válasz érdemi része az volt, hogy az olimpia a fővárosra tartozik, amit a főváros dönt, azt el fogják fogadni. (Karácsony Gergely olimpiapárti.)
A viszonválaszában Bedő lényegében megismételte ugyanazt, mire Orbán is eggyel karcosabb volt, és odaszúrta Bedőnek, hogy ők nem jutottak be a Fővárosi Közgyűlésbe.
A túl fontos kérdés
Lukács László György jobbikos politikus arról beszélt, hosszúak a várólisták és duplán fizetős az egészségügy, hiszen az emberek fizetik a tb-t, és sokan mennek magánba is, ha gyorsabb gyógyulásra vágynak.
„Ez nem méltányos, nincs rendjén.”
Azt javasolta, hogy legyen egy egyéni, hordozható TB-számla, és az emberek fel tudják használni a magánellátásban is a befizetett járulékaikat. Ezzel ők gyorsabban kapnak segítséget, a várólista pedig csökken. Emellett erős állami egészségügyre is szükség van, ez csak kiegészítő lehetőség lenne.
Orbán azt mondta, „ez a legnehezebb, legbonyolultabb kérdések egyike”, és mivel folyamatban van erről a vita, nem is válaszol rá. Utána visszatérhetnek erre, mindenesetre szerinte orvosszakértők azt mondják, egy ilyen rendszerrel a teljes magyar állami egészségügy tönkre mennek, és tömegek maradnának ellátás nélkül.
Magánszolgáltatókkal egyébként van szerződésük speciális ellátásokra, ilyenkor az állam támogatja a magánkórház fejlesztését is. Orbán szerint 2010 és 22 között 5 évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, amivel 16 uniós országot megelőzünk. Válaszában felsorolta még az elmúlt évek egészségügyi fejlesztéseit és az orvosi- illetve ápolói béremeléseket.
A gyermekvédelmisek jövőre még nem kapnak emelést
A Párbeszédben ülő Jámbor András a gyermekvédelem helyzetét kérte számon Orbánon. Szerinte a kegyelmi botrány évében különösen aktuális a kérdés. A statisztikák szerint a 40 év alatti hajléktalanok fele a gyermekvédelemből került ki az utcára, a rendszerben sok a betöltetlen állás, alacsonyak a fizetések, a gyerekek nem kapják meg azt a pénzt, ami járna nekik.
Három kérdése volt: emelik-e a gyermekvédelemben dolgozók bérét, emelik-e a gyerekek háromszori étkeztetésére szánt 1500 forintot, és emelik-e a gyerekek zsebpénzét.
Orbán a választ azzal kezdi, hogy az elmúlt hónapokban szigorítottak a gyermekvédelmi intézményeket vezetőkre vonatkozó szabályokon, a vezetők átestek pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is.
2010 óta háromszorosára emelték az intézmények működtetésére fordított összeget, de ezt nem elég. A béremelési program terv szerint halad, 2026-ban várható áttörés jellegű béremelés a szociális szférában dolgozóknál – mondta Orbán.
Jámbor pontosabb információt várt volna ennél, de nem kapott. Annyi Orbán válaszából kiderült, hogy 100 ezer ember dolgozik a szociális ágazatban, az átlag 473 ezret keres.
Vendégmunkások
A Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László a vendégmunkások számára kérdezett rá, lakosságcserét emlegetve, illetve számon kérte Orbánt, mert keveset keresnek a tanyagondnokok és rendvédelmi dolgozók.
Orbán szerint a rendvédelmi dolgozóknál figyelembe kell venni, hogy minden 3. évben fegyverpénzként megkapják a fél éves fizetésüket, ami jelentős fizetésemelés. Ettől persze még „nem veti fel őket a jómód.”
A harmadik országbeli vendégmunkásokra 65 ezres kvóta van, csak annyian jöhetnek, amennyi a betöltetlen álláshely, és amikor lejár a határozott idő, el kell hagyniuk az országot. „Magyarországot nem fenyegeti, hogy migránsországgá alakulna.”
Most a kvótát nem is töltötték ki teljesen. „A kormány álláspontja világos, Magyarország a magyaroké, és ez így is marad. A brüsszeli nyomásnak ellenállunk, a vendégmunkás szabályok itt a legszigorúbbak, nyugodtan alhatnak” – mondta Orbán.
Toroczkai szerint nem igaz, hogy a vendégmunkások hazamennének 2 év után, szerinte trükközéssel vissza lehet jönni, esetleg elmehetnek Nyugatra. „Ki menne vissza a bangladesi nyomorba?”
Orbán azzal vágott vissza, lehet, hogy ha a Mi Hazánk lenne kormányon, a vendégmunkások Magyarországon maradnának, de amíg ő a miniszterelnök, mind haza fog menni.
Nem ugyanaz a reptér mint a vasút
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté az állomásépületek és környezetük pályáztatásáról kérdezte a miniszterelnököt (ezt a témát Vitézy Dávid nyomja). A tervet „évszázados ingatlanpanamának” tartja, egy alig 7 oldalas pályázattal adnák oda 99 évre a területeket.
Furcsának tartja, hogy semmilyen fejlesztési előírás nincs. Szerinte az állam feladta lenne ezeket a területeket rendbe tenni. „Ez Budapest aranytartaléka, ahol kórházat, bérlakást, parkot kellene építeni, vagy a közösségi közlekedést fejleszteni.”
Kanász-Nagy szerint egyszerű privatizációról van szó, a létrehozandó projektcégekben pedig nagyon alacsony lenne az állami tulajdon. „Hol van az erős állami szerepvállalás?”
Egyetért azzal, hogy a stratégiai ágazatokban döntő állami tulajdonra van szükség, de nem érti, hogy ezt itt miért nem érvényesül.
Orbán Viktor azt mondta, a hatalmas méretű vasúti pályaudvarok felújítása „iszonyatos mennyiségű pénzt” venne igénybe, ami a szociális ágazattól kezdve mindenhonnan hiányozna. „Magyarországnak nem lesz arra pénze, hogy felújítsa a pályaudvarokat.”
Támogatja, hogy adják oda azoknak, akiknek van pénze, és képesek működtetni is a pályaudvar épületeit. Mindenkivel egyesével kell tárgyalni, ha van jó ajánlat, ők hajtsák végre a beruházást, megfelelő garanciák mellett. „Számos nyugat-európai ország példája van előttünk, ha nekik sikerült, nekünk is fog.”
Kanász-Nagy a válasz után ismét elmondta, hogy a 99 év sok, és számon kérte, hogy miért nem határoztak már meg most szigorú garanciákat, és ha a repteret, mint kritikus infrastruktúrát visszavették, akkor a vasútnál miért nem így járnak el.
Orbán úgy reagált, „arra tett javaslatot, hogy vezessük be az állomási illetéket”. A reptér ugyanis fizet, vagyis „pénzt hoz, míg a vasút pénzt visz.”
Megismételte, hogy be kell vonni magántőkét, de minden szerződésről tájékoztatni fognak. „A 99 év jobb, mint a tulajdonba adás” ezért kérte Lázár Jánost, hogy inkább emellett foglaljon állást.
A miniszterelnöknek ennyi azonnali kérdés jutott, utána jöttek a fideszes kérdezők, akik alacsonyabb szintekről vártak választ.
