Makatana vécé (Új-Zéland)
Az Aucklandtől – Új-Zéland fővárosától – nem messze fekvő Makatana település egyik büszkesége ez az épület, ami egyszerre nyilvános vécé és kortárs köztéri szobor, amit egy makatanai építész, Steffan de Haan álmodott meg; a mű mintegy 400 ezer dollárba került, az elkészítése hét évig tartott. Díszfalai emberi arcokat formáznak, az építmény kecses ívei pedig a nagy hagyományokkal bíró helyi hajózási kultúra előtt tisztelegnek.
Illemhely a természetben (Japán)
Bár Japán híres az ultamodern, minden igényt kielégítő vécéiről, ez a darab – amely hivatalosan a Chiba prefektúrában található Itabu állomás női mosdójaként funkcionál, de valójában inkább afféle installáció – épp az egyszerűségével tüntet; ennyire puritán és hétköznapi illemhelyek talán még Kelet-Európában sincsenek. Ami igazán izgalmassá teszi, egyrészt az, hogy láthatóan az állomás kertjének közepén áll, másrészt pedig, hogy teljesen átlátszó falainak köszönhetően semmiféle privát szférát nem biztosít, vagyis nem teljesíti a köztéri mosdók egyik legalapvetőbb feladatát. Cserébe viszont rendkívül bájos és hívogató! A hivatalosan WC a természetben nevet viselő illemhely, amelyet a híres japán építész, nem mellesleg a budapesti Magyar Zene Házának tervezője, Fudzsimoto Szószuke alkotott még 2012-ben, hamar országos hírnevet szerzett ennek a kicsi és eldugott vasútállomásnak.
Szecessziós toalett (Párizs)
A párizsi 8. kerületben található Place de la Madeleine térre látogatók általában egyenesen a híres Sainte-Marie-Madeleine-templom felé veszik az irányt. Egy szerény, kovácsoltvas kerítéssel elkerített terület mögött azonban egy másik, kevésbé méltányolt építészeti csoda rejtőzik: a Lavatory de La Madeleine, egy műemléknek nyilvánított, 1905-ben épült nyilvános illemhely. Abban az időben illetlenségnek tartották, hogy egy templom mellett helyezzenek el egy vécét, ezért a hatóságok inkább a föld alá rejtették. Ha szecessziós (vagyis inkább art nouveau-s) hangulatban óhajtunk vizelni vagy egyéb dolgainkat intézni, ennél jobb választás nincs: itt mahagónival borított falak, pompás mozaikok és finoman megmunkált ólomüvegek gondoskodnak arról, hogy a századforduló Párizsában bolyongó Ady Endrének érezhessük magunkat.
Szerelmi körhinta (Norvégia)
2009 óta az oslói Stensparkenben található nyilvános vizelde Norvég Kulturális Örökség részét képezi a helyi LMBTQ-történelemben betöltött szerepe miatt. A homoszexualitás norvégiai dekriminalizációja előtt ez a hely ugyanis a meleg férfiak kedvelt találkozási pontja volt. Az 1937-ben megnyílt mosdót ezért – és nyilván jellegzetes formája miatt – többnyire szerelmi körhintának szokták hívni (írjuk le norvégul is, mert nagyon szép: Kjærlighetskarusellen). 2022-ben egy Per Barclay nevű művész felújította és színes világítással látta el.
A Hundertwasser-mosdó (Új-Zéland)
A világhírű bécsi építész, a színes és organikus stílusáról ezer közül is felismerhető Friedensreich Hundertwasser utolsó projektje egy nyilvános vécé építése volt az új-zélandi Kawakawa városában, ahol életének utolsó éveit töltötte. Az 1999-ben megnyitott létesítmény az ő jellegzetes, színes csempékkel borított és hullámos vonalakkal díszített stílusát tükrözik: az építmény betonjába újrahasznosított palackok és csempék kerültek, a központjában pedig egy fa nő, amely a tetőn keresztül nyúlik ki.
A befejeztelen kosárvizelde (Ausztrália)
Michael Lennie tervező úgy jellemezte ezeket a meglehetősen feltűnő – első pillantásra leginkább talán mozis popcorn-dobozra emlékeztető – nyilvános vécéket, mint „egy befejezetlen kosarat, amely egy befejezetlen történelmet tükröz”. A hagyományos aboriginal kosárfonás által inspirált koncepcióját egy pályázaton közel 200 pályamű közül választották ki, és Kenilworth-ben tekinthető meg, illetve próbálható ki. Ezek az illemhelyek nemcsak vizuálisan stimulálóak, de igen masszívak is: úgy tervezték őket, hogy ellenálljanak a közeli Mary folyó áradásainak is.
Az üvegfalú vécé (Egyesült Államok)
2012-ben építették meg Sulphur Springsben az Egyesült Államok egyik legkülönlegesebb köztéri mosdóját, amely teljes egészében úgynevezett egyirányú üvegből készült: azaz kívülről egyáltalán nem lehet belátni, de bentről ijesztően tökéletes kilátás nyílik az utca minden irányába, vagyis úgy érezhetjük magunkat, mintha az összes járókelő azt figyelné árgus szemekkel, hogyan végezzük a dolgunkat – így szorongásra vagy paranoiára hajlamosaknak nem ajánljuk!
Bódé a világ végén (Csatorna-szigetek)
Valahol Jersey-től, a Csatorna-szigetek legnagyobbikától úgy 15 kilométerre délre egy sziklacsoporton található egy kisebb szigetekből álló csoport – egyesek szerint nagy sziklákból álló csoport –, amelyet Minquiers-nek neveznek. Valahol e szigetek legnagyobbikán áll egy jókora sziklának támaszkodó kis kunyhó, amelynek az a különleges megtiszteltetés jutott, hogy ez a legdélebbi vécé a Brit-szigeteken – és pont úgy is néz ki, mint ahogy a Brit-szigetek legdélebbi vécéjét elképzeljük.
(via)
The post A legelképesztőbb nyilvános vécék, ahol még a kisdolog is hatalmas élmény first appeared on nlc.