A karácsonyi időszakban sokan értékes ajándékokkal lepik meg a szeretteiket, ám kevesen vannak tisztában az ajándékozás jogi hátterével. Sokan nem tudják, mire érdemes figyelni egy ajándék átadásakor vagy átvételekor, nincsenek azzal tisztában, hogy mi számít nagyobb ajándéknak, mikor kötelező illetéket fizetni és ajándékozási szerződést készíteni, vagy mi történik akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, és visszakéri az átadott ajándékot. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara felmérése szerint sok a tévhit ezekkel kapcsolatban.
Az ajándékokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló azok értékére vonatkozik – írja a Portfolio.hu – , a törvény ugyanis megkülönbözteti a szokásos és a nem szokásos mértékű ajándékokat. Kisebb ajándékokról, például egy új ruháról vagy turmixgépről nem szokás és nem is kell szerződést írni. Egy értékesebb eszközről, mint egy autó vagy nagyobb összegű készpénzről azonban már érdemes írásos dokumentumot készíteni.
A bírósági gyakorlat a 150 ezer forintot meghaladó ajándékokat általában már nem tekinti szokásos mértékűnek.
Ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak (de akkor sem mindig), ha szerződés is készült, vagy – okirat hiányában is – az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak. Az illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie.
Vannak azonban kivételek.
Nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetni, ha testvértől vagy egyenes ági rokontól, gyermekétől, unokájától, szülőjétől, nagyszülőjétől, a házastársától kapott ajándékot. Ez a kedvezmény nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői azt javasolják, célszerű a nagyobb értékű ajándékoknál egyenes ági rokonok között is élni az írásbeli szerződés megkötésének a lehetőségével, így szükség esetén (például egy adóellenőrzés vagy válás során) a megajándékozott bizonyítani tudja, hogyan jutott hozzá az adott tárgyhoz vagy pénzhez.
Amúgy a szokásos mértéket meghaladó ajándékokat (kizárólag azokat) bizonyos esetekben vissza is lehet követelni, főszabály szerint 5 éven belül.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
The post Karácsonyi ajándék után vajon a családon belül is kell illetéket fizetni? Most kiderül! first appeared on nlc.