Azt mondják, hogy mindenkinek szüksége van egy szuperhősre. Ez a fogalom mindenkinek mást és mást jelent, azonban kétségtelen, hogy Superman hallatán elsőnek Christopher Reeve jutna eszünkbe, hiszen a színész nemcsak a filmvásznon, hanem a való életben is egy igazi harcos volt.
Christopher Reeve először 1978-ban öltötte magára Superman jelmezét, ami akkoriban azért is volt nagy szó, mivel ez volt az első alkalom, hogy egy nagy sikerű képregény egy méregdrága stúdiófilmben életre kelt. Ugyan akadtak, akik szkeptikusan álltak a film sikeréhez – többek között Reeve édesapja is -, a színész bebizonyította, hogy minden korosztálynak szüksége van egy szuperhősre. Ő volt az, aki valóban elhitette az emberekkel, hogy nincs lehetetlen: ha nagyon akarjuk, akár képesek lehetünk arra, hogy repüljünk, illetve szó szerint szárnyaljunk az életben.
Habár a színészt egy egész világ ismerte, valójában csak nagyon kevesen tudták, hogy milyen életet élt és milyen démonokkal kellett megküzdenie. A legenda több mint 20 évvel ezelőtt hunyt el, azonban hamarosan – pontosabban december 8-án – megjelenik egy róla szóló dokumentumfilm, amely a Super/Man: Christopher Reeve története címet kapta.
Furcsa belegondolni abba, hogy Christopher Reeve sokak számára egy igazi példakép volt, de valójában csak nagyon keveset lehetett tudni az életéről, egészen mostanáig. Bevallom őszintén, ahogy néztem a róla szóló dokumentumfilmet, a szívem szakadt meg, olykor pedig néhány könnycsepp és összegyűlt a szememben. A filmben nemcsak a színész barátai – és egyben munkatársai – meséltek Reeve-ről, hanem három gyermeke, Matthew, Alexandra és William is felidézték emlékeiket az édesapjukról.
A lovasbaleset, ami mindent megváltoztatott
A dokumentumfilmben nincs köntörfalazás, hiszen egyből Christopher Reeve életének egyik legmeghatározóbb és legtragikusabb eseményét mutatja be, vagyis azt a bizonyos lovasbalesetet. A színész 1995 májusában szenvedett súlyos balesetet egy versenyen, amikor a lova az egyik akadály előtt megtorpant, majd ledobta őt magáról. A zuhanás közben a keze beleakadt a kantárba, így a fejére esett, az esés következtében pedig eltörte a nyakcsigolyáját. Reeve gerincveleje elszakadt, így nyaktól lefelé lebénult. Kész csoda, hogy egyáltalán életben maradt. Az élete hátralévő részét kerekesszékben töltötte.
Reeve fia, Matthew azt mondja, hogy édesapja életének mindig is szerves részét képezte a sport. (Mondjuk ez nem meglepő, tekintve, hogy a Superman forgatásakor sem hagyta, hogy kitömjék jelmezét, helyette inkább még keményebben kezdett el edzeni.) A színész előszeretettel úszott, biciklizett, síelt és rendszeresen lovagolt feleségével és a lányával együtt is. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy Reeve számára igen nagy kihívást jelentett, hogy megtanuljon lovagolni, ugyanis allergiás volt a lovakra.
„Amikor megkapta az Anna Karenina egyik szerepét, rájött, hogy vannak benne lovas szerepek. Azt mondta: »Ha már ezt az egészet megcsinálom, akkor tényleg meg kell tennem és lóra kell, hogy üljek.« Hónapokig minden egyes nap antihisztamint injekciózott magának” – emlékezett vissza lánya, Alexandra. A forgatás és a lovas gyorstalpaló után a sportág szerelmese lett. Fia elmondása szerint édesapja semmit sem csinált félgőzzel, így vélhetően nem is volt kérdés, hogy a lovaglást is profi szinten fogja űzni. Ez így is lett. Christopher Reeve sorra zsebelte a győzelmeket, egészen 1995. május 27-ig.
A szavak, amik megmentették a színész életét
A színész balesete az egész világot megrázta, súlyosságát pedig jól érzékeltette az is, hogy egy olyan műtétet végeztek el rajta, amelyet korábban még soha senkinél: visszaillesztették a fejét a testéhez. 50-50 százalék volt az esély arra, hogy a nap végén túléli-e vagy sem.
Úgy gondolunk a szüleinkre, mintha teljesen sebezhetetlenek lennének. Ő mindig annyira óvatos és annyira ügyes volt, soha nem gondoltuk volna, hogy ilyesmi megtörténhet
– emlékezett vissza könnyek között Reeve lánya.
Miután Reeve túl volt a beavatkozáson és magához tért, szörnyű hallucinációi voltak. „Ez biztos valami félreértés lehet” – játszódott le a fejében, majd amikor magához tért és realizálta, hogy mi is történt és mi vár rá élete hátralévő részében, nehezen tudta elűzni a sötét gondolatait.
Megfagyva feküdtem a hátamon, képtelen voltam elkerülni a legsötétebb gondolatokat, mert rájöttem, hogy tönkretettem az életemet és mindenki másét is, akik körülvettek.
A felvételekből az is kiderült, miszerint a színész édesanyja kezdetben azt szerette volna, ha fiát lekapcsolják a lélegeztetőgépről. Reeve felesége, Dana tudta, hogy férje egy igazi harcos, azonban azzal is tisztában volt, hogy ez lesz a legnagyobb kihívás, amivel valaha is szembe kell néznie. Reeve nem volt biztos benne, hogy képes lesz megbirkózni ezzel a helyzettel, ezért akkoriban azt mondta feleségének: „Talán el kéne engednünk engem.”
Hihetetlen lelki erő kellett hozzá, de a felesége reakciója kellett ahhoz, hogy tovább harcoljon és küzdjön az életéért. Ahogyan egy korábbi interjúban fogalmazott, ezek voltak azok a szavak, amik megmentették az életét. Reeve felesége, ha nehezen is, de biztosította férjét a támogatásáról, bárhogyan is dönt.
Csak egyszer fogom elmondani. Támogatlak, bárhogyan is döntesz, hiszen ez a te életed, a te döntésed. De szeretném, ha tudnád, hogy végig melletted leszek bármi is történjen. Te még mindig Te vagy én pedig szeretlek.
Édesapja ellenezte, hogy szerepeljen a Supermanben
Christopher Reeve mindössze négyéves volt, amikor a szülei elváltak. Édesapja, Franklin Reeve író és filozófus volt, a Princetoni Egyetemen szerzett diplomát. A színész szinte minden téren kitűnt a tömegből, mégsem volt zavartalan gyermekkora, még annak ellenére sem, hogy minden megvolt benne. Jóképű volt, tehetséges, a legjobb tanulók közé tartozott, mindemellett a sportokban is jeleskedett. Kiválóan baseballozott, futballozott, teniszezett és hokizott.
Ennek ellenére soha nem érezte magát elég jónak, hiszen voltaképpen az egész élete arról szólt, hogy megfeleljen, ezzel együtt pedig megszerezze édesapja elismerését.
Rendkívül keményen dolgozott és komolyan vette a színházat, akárcsak édesapja. Amikor jelentkezett a Superman meghallgatására nem sok esélyt látott rá, hogy megkapja a szerepet, hiszen számos sztár áhítozott a szerepre, köztük Arnold Schwarzenegger, Neil Diamond, Al Pacino és Sylvester Stallone. Amikor kiválasztották és Reeve elmondta édesapjának a nagy hírt, aki ekkor egészen váratlan dolgot tett: pezsgőt bontott és elmondta, hogy mennyire büszke a fiára. A baj csak az, hogy ez félreértés volt.
„Azt hitte, hogy apa George Bernard Shaw híres darabjáról, a Man and Supermanről beszél, nem pedig egy legendás képregényhősről. Franklin nem hagyta jóvá” – emlékezett vissza Matthew.
Részben ez lehetett az oka annak, hogy Reeve szülőként a szöges ellentéte lett édesapjának. Gyermekei elmondása szerint ugyanis ők rengeteg szeretetet kaptak a színésztől.
Míg apa úgy érezte, hogy soha semmi nem elég jó Franklinnek, addig nálunk egyáltalán nem volt ilyen. A velünk való kapcsolata intenzív volt, azonban tele volt büszkeséggel. Minden egyes dolgot megünnepelt, amit tettünk.
A balesete után értékelte csak igazán az életet
Nincs az az ember, akit egy ilyen súlyos baleset ne változtatna meg. Hasonlóan történt Reeve-el is. Lánya, Alexandra szerint a baleset után nemcsak édesapja, hanem az egész család megváltozott. A házba belépve szinte érezni lehetett a hálát. Mindannyian hálát adtak az apró örömökért, az együtt töltött időért, a családért.
„Drámaian megváltozott az együtt töltött időnk módja is. Ahelyett, hogy kint lettünk volna az udvaron, a kapcsolatteremtés egyik módja az volt, hogy az irodájában ültünk és beszélgettünk. Melyik tinédzser ül és beszélget a szüleivel két órán át megállás nélkül?” – emlékezett vissza a lánya, majd azt is hozzátette, miszerint tudták, hogy minden olyan dologért hálásnak kell lenniük, amiket előtte természetesnek vettek.
Valószínűleg ez volt a legnagyobb változás, mert ez arra késztet, hogy átértékeld a kapcsolataidat. Eltemeted a hülye vitákat és újrakovácsolod a barátságokat.
Akik követték őt
A film hosszan foglalkozik Reeve és legjobb barátja/egykori kollégiumi szobatársa, Robin Williams barátságának történetével. Williams azon kevesek egyike volt, aki képes volt jókedvre deríteni a tolószékes barátját, sőt ő volt az ötletgazdája annak is, hogy évről évre megünnepeljék a lovasbaleset időpontjának évfordulóját, hogy ezzel is elvegyék az élét a tragédiának. A filmben olyan szereplők szólalnak meg, mint Susan Sarandon és Glenn Close, akiknek határozott véleménye szerint Robin Williams valószínűleg még ma is élne, ha akkor, 2004-ben nem veszíti el a legjobb barátját, akinek a szervezete egyszerűen összeomlott a sok megpróbáltatástól.
Felesége, Dana Reeve igazából még fel sem ocsúdott a gyászból, amikor egy átköhögött énekpróba utáni orvosi vizsgálaton kiderült, hogy a dohányzásmentes élete ellenére tüdőrákban szenved. A betegség gyorsan elvitte: másfél évvel a férje halála után követte őt a túlvilágra.
Közös fiuk (Reeve-nek az előző házasságából volt még egy fia és egy lánya), William így másfél év alatt elveszítette az édesapját, az édesanyját és az egyik nagymamáját is. A film egyik legszomorúbb pillanata kétségtelenül az, amikor elmondja, hogy a féltestvérei és a tágabb családja támogatása ugyan sokat segített neki a nehéz időkben, de:
Azóta is magányos vagyok.
A Super/Man: Christopher Reeve története december 8-tól látható a Max kínálatában.
The post „Superman volt az első naptól kezdve” – Dokumentumfilm készült a tragikus életű Christopher Reeveről, akit nem sokkal a halála után imádott felesége is követett a túlvilágra first appeared on nlc.