Az utóbbi hetek közéleti témáinak lassan szappanoperai mélységbe süllyedő középpontjában az a kérdés áll, hogy Magyar Péter bejut-e még egy gyermekotthonba. Ezeknek a jeleneteknek a politikai haszonszerzés mellett kétségtelenül lehet olyan hatása, hogy ráirányítják a figyelmet a magyar gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira, a megközelítőleg huszonötezer, jelenleg valamilyen állami ellátásban nevelkedő gyermek helyzetére. A politikusoknak azonban más lehetőség is rendelkezésére állna gyermekvédelem helyzetének objektív bemutatására, sőt, a hivatalos jelentések bárki által elérhetők, és ugyancsak lesújtó képet festenek.