Miután Schmidt Mária vezetésével, kormánypárti politikusok és a közmédia közreműködésével elkezdődött Csurka István beemelése a fideszes kánonba, a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet visszafogott állásfoglalást adott ki.
Felidézik, hogy a lakitelki Hungarikum Ligetben, a Nemzeti Pantheonban kívánják felállítani Csurka István író, pártelnök szobrát december 7-én, és a házigazda Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívására beszédet mond Dr. Schmidt Mária, egy közintézmény, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Szatmáry Kristóf, a magyar parlament kormánypárti képviselője.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) „arra kéri a hazai politikai élet döntési pozícióban lévő vezetőit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg, mely közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljük őket a gyermekeink számára irányt adó példaképek sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba. Vajon életútjuk, alkotásaik, tevékenységük minden eleme alkalmassá teszi-e őket arra, hogy az utókor azok között emlékezzen rájuk, akik feddhetetlen erkölccsel maradandót alkottak.”
A Mazsihisz emlékeztet rá, hogy a kilencvenes évek elején „a magyar parlamenti pártok az antiszemita megnyilvánulásai miatt nem vállaltak közösséget” Csurkával (Kövér László akkor még azt mondta, hogy már a Csurkáról szóló vita is szalonképessé tette a náci nézeteket, és emiatt az MDF szalonképtelenné vált).
„Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít”
– írja a Mazsihisz, amely szerint ezek a gondolatok ma különösen veszélyesek, mert „a vészkorszak óta a legnagyobb antiszemita és Izrael-ellenes hullám söpör végig Európán, a szélsőjobboldali MIÉP-et megalapító Csurka István szobrának felavatása még inkább felbátoríthatja azokat, akik a zsidóság és a Zsidó Állam ellen uszítanak.”
Ehhez képest a Mazsihisznek nincs rossz szava az új Csurka-kultusz építőiről, csupán kijelenti: „a teljes életművet tekintve a Csurka-szobornak nincs helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós mellett.”