A magyar néphagyományokról ír Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató Jeles napok, ünnepi szokások című, 1997-ben megjelent könyvében, amelyből például azt is megtudhatjuk, hogy az 1900-as évek előtt a karácsonyi ajándékok nem voltak az ünnep szerves részei. A karácsonyi ajándékozás nem is családi szokás volt eleinte, hanem a kántálók, betlehemezők, köszöntők kaptak csak ajándékot, az is étel vagy egy kis pénz volt, nem pedig tárgyak.
A falvakban a felnőttek egyáltalán nem ajándékoztak egymás között, a gyerekeknek is csak az 1900-as évek elejétől kezdve került ajándék a fa alá – és akkor sem óriási értékű tárgyi ajándékokat kaptak, hanem
az ajándék többnyire a karácsonyfa volt a rajta függő nyalánkságokkal.
A titokban hozott ajándék a Jézuskától, más magyarázat szerint az angyalkától vagy egyéb földöntúli lénytől származik. Akárcsak a Mikulást, néhol az ajándékhozó Jézuskát is megszemélyesítették” – olvashatjuk a könyvben.
Ajándékok a fa alatt 1937-ben (Forrás: Fortepan / Morvay Kinga)
A fenyő azért is került az ajándék kategóriába, mert nem volt szokás a fenyőállítás egészen az 1920-as évekig, amikor a nagygazdák kezdeményezésére először az iskolákban állítottak fenyőfát. Ám még kellett pár év, mire teljesen elterjedt a fenyőállítás szokása a nem annyira gazdag családoknál is.
Szegeden ugyancsak a század elején jelent meg a karácsonyfa, de csak szórványosan. A Hortobágy környékén a korábbi zöld ág meglétére még emlékeznek. A fenyő karácsonyfa elterjedése az 1920-as, 1930-as években kezdődött csak el. A fenyő karácsonyfa a gazdagabbaknál már az 1910-es években megjelent. A karácsonyfadísz korábban az alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt.
De volt olyan vidék, ahol kockacukorral, tökmaggal, aszalt gyümölccsel és süteménnyel díszítették fel a fákat.
Nézd meg, milyen ajándékokat kaptak a gyerekek az 1900-as évek első felében!
The post Ilyen karácsonyi ajándékokat kaptak a gyerekek az 1900-as évek első felében first appeared on nlc.