Jun Szogjol dél-koreai elnök kedd éjjeli tévébeszédében arra hivatkozva hirdetett váratlanul hadiállapotot, hogy az ország legerősebb ellenzéki pártja Észak-Koreával „szimpatizál” és államellenes tevékenységre készül. A bejelentés előzménye volt, hogy a parlamentben vita alakult ki a költségvetésről a kormánypárt és az ellenzék között. A dél-koreai parlament kormánypárti és ellenzéki képviselői (a háromszáz képviselőből százkilencvenen) helyi idő szerint szerda hajnalban elfogadták a hadiállapot feloldásáról szóló határozatot.
Teljesen váratlanul hadiállapotot jelentett be helyi idő szerint kedden este a tévében Jun Szogjol Dél-Korea államfője. Mindezt a Koreai Köztársaság védelmére hivatkozva tette meg „az észak-koreai kommunista erők fenyegetésével szemben, hogy eltörölhessük a megvetendő Észak-Korea-barát, államellenes erőket, amelyek népünket szabadságától és boldogságától próbálják megfosztani, és annak érdekében, hogy megóvjuk a szabad alkotmányos rendet”.
Az elnök szerint az ellenzéki pártok rabul ejtették a parlamenti munkát, ezzel válságba taszítva az országot. Ezzel arra utalt, hogy a törvényhozásban egyébként többségben lévő ellenzék fel akarja menteni az ország több magas rangú ügyészét, és nem fogadják el a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet. Utóbbi esetében 4000 milliárd dél-koreai von (vagyis 1100 milliárd forintnyi) megszorítást szorgalmaznak, de a kormány ebben nem hajlandó belemenni, mert a kiadáscsökkentés aláásná a kormány alapvető működését.
Az elnök által életbe léptett hadiállapot elméletileg ideiglenes, de a gyakorlatban bármeddig eltarthat: ilyen esetekben a polgári hatóságok jogköreit a hadsereg veszi át, a polgári jogok egy része felfüggesztésre kerül. 1980 óta most először éltek ezzel a lehetőséggel Koreában.
A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízta meg az elnök. A hadsereg közölte, hogy a parlament és a pártok tevékenységét felfüggesztik, a sajtó pedig szintén a rendkívüli jogrend keretei között működhet. Felszólították a hónapok óta sztrájkoló orvosokat, hogy 48 órán belül álljanak ismét munkába. Hangsúlyozták, hogy a rendkívüli jogrend megsértőit bírósági határozat nélkül őrizetbe vehetik.
A katonaság meg is kezdte a parlament megszállását. A helyi televízió felvételekein parlamenti képviselők munkatársai poroltókkal igyekeztek távol tartani a katonákat.
A képviselők eközben a hadiállapotot visszavonó határozatot fogadtak el, amit a nemzetgyűlési elnök nyújtott be. A háromszáz képviselőből százkilencvenen helyi idő szerint szerda hajnalban elfogadták a hadiállapot feloldásáról szóló határozatot. A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot. A hadsereg ugyanakkor az elnök döntésére vár.
A hadiállapot bejelentésének a hírére a dél-koreai von jelentősen vesztett értékéből a dollárral szemben, a parlamenti döntés után némileg visszaerősödött.
Eközben – a tilalom ellenére – tüntetőkkel, katonákkal és rohamrendőrökkel telt meg az országgyűlés épülete előtti tér Szöulban. „Nemet a hadiállapotra”, „döntsék le a diktatúrát”, „nyissák ki a kapukat” – skandálják a tüntetők.
A korábban ügyészként dolgozó, konzervatív Jun 2022 márciusában szoros versenyben nyerte meg a választást, kevesebb mint egy százaléknyi szavazattal kapott többet liberális ellenfelénél. Győzelmi beszédében „antifeministaként” ígéretet tett a nemek közti egyenlőségért felelős minisztérium megszüntetésére – mert szerinte a dél-koreai nők nem szenvednek rendszerszintű megkülönböztetést -, munkahelyteremtésre és több millió új lakás építésére ösztönözte a magánszektort.
Az elnökkel kapcsolatban a közelmúltban részvénymanipulációs és vesztegetési vádak merültek fel: egy nemrég kiszivárgott felvétel szerint felesége, a dél-koreai first lady egy hárommillió von – közel kilencszázezer forint – értékű Dior-kézitáskát fogadott el egy lelkésztől, aki az órájába rejtett kamerával rögzítette a cserét. (Yonhap, CNN, BBC)