Rekordokat döntöttek az önkéntes nyugdíjpénztárak: a jegybank összesítése szerint 2023-ban 21,2 százalékos nettó átlaghozamot értek el, ezzel messze túlszárnyalták az év végén mért inflációt. A 2023 december/2022 decemberi infláció 5,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi reálhozama közel 14,9 százalékot tett ki. Ez a lendület az idén is kitart, az első háromnegyed évben szintén bőven a pénzromlás üteme felett teljesített a szektor, nem mellesleg több új csúcsot is beállítva. Az egészségpénztárak esetében szintén látványos eredményeknek lehetünk tanúi, hiszen a taglétszám egy év alatt több mint százezer fővel 1,08 milliósra bővült, a befizetések tekintetében pedig az idén rekord várható.
Visszatérve a nyugdíjpénztárakhoz, a szektor teljesítményét értékelve az MNB arra jutott, hogy – a tagdíjbefizetések után járó 20 százalékos adókedvezményt is figyelembe véve – a pénztári megtakarítások továbbra is versenyképes öngondoskodási formának számítanak a nyugdíjcélú előtakarékossági termékek között.
Ahhoz viszont, hogy ez az adókedvezmény számottevően gyarapíthassa az öngondoskodók vagyonát, most, az év végén érdemes végiggondolni a szükséges teendőket. Ez azt jelenti, hogy a pénztártagoknak célszerű áttekinteniük az év során tett befizetéseiket, a többieknek pedig megfontolni, hogy belépnek és ezzel nem hagyják veszni az állami „ingyenpénzt”.
Mennyi pénzt kaphatunk vissza az adónkból?
A nyugdíj- illetve egészségpénztári megtakarításhoz nyújtott állami kedvezmény az szja-befizetés 20 százalékát érheti el, de összegszerűen limitált, a maximális adóvisszatérítés 150 ezer forint lehet. Ahhoz, hogy a maximális összeget igénybe vehessük, három dologra van szükség:
érje el a befizetett megtakarítás 2024-ben a 750 ezer forintot,
ha szükséges, érkezzen meg a többletbefizetés 2024 utolsó banki napjáig,
és természetesen legyen annyi szja-előlegünk, amiből érvényesíthető a maximális, 150 ezer forintos kedvezmény.
Ha az év végéig elutaljuk a pénzt a számlánkra, a jövő tavasszal esedékes adóbevallásban megtett rendelkezésünktől számított 30 napon belül a NAV teljesíti a visszatérítést. Ilyen rövid idő alatt ekkora biztos hozamot kevés befektetés garantál.
A nyugdíjpénztári megtakarítás hosszútávra szól, minél korábban érdemes elkezdeni az öngondoskodást, a számlára történő befizetéseket. Minden számítás azt mutatja, minél hamarabb kezdjük el a befizetéseket, annál nagyobb lesz a megtakarítás végösszege és kisebb havi befizetésekkel érhetjük el a megcélzott summát. Ugyanez igaz az állami támogatásra is: minél korábban kezdjük a nyugdíjelőtakarékoskodást, annál többször vehetjük igénybe az évi maximum 150 ezer forint adóvisszatérítést. Arról nem beszélve, hogy az ilyen módon a számlánkra kerülő állami támogatás azután folyamatosan kamatozni fog.
Mikor kell nyilatkozni az adóbevallásban?
A nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítás pofonegyszerű, nincs bonyolult adminisztráció, de adóbevalláskor azért érdemes odafigyelni, nehogy elveszítsük az adóvisszatérítés esetleg százezres nagyságrendű összegét. Azoknak kell résen lenniük, akiknek, több megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár, egészségpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíj-előtakarékossági számla) után jár adóvisszatérítés, nekik nyilatkozniuk kell, hogy melyik pénztárszámlára kérik a visszatérítést.
Jó tudni, hogy az szja-visszatérítés más nyugdíjelőtakarékossági formák igénybe vételével akár 280 ezer forintra is feltornászható. Ha valakinek csak egyetlen olyan megtakarítása van, amire 20 százalékos szja-visszatérítés jár, akkor nincs teendő, az adóbevallás alkalmával nem kell rendelkezni.
Az is rendben van, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet 2024. május 21-éig nem egészítette ki, nem javította, a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette. Ilyenkor ugyanis nem kell külön nyilatkozni, a 20 százalékos adó-visszatérítés a NAV-os tervezet alapján automatikusan rákerül a megtakarítási számlára.
Amennyiben több, adóvisszatérítésre jogosító megtakarítása is van valakinek, akkor viszont nem feltétlenül lehet megúszni külön nyilatkozat nélkül. Az egyes megtakarításokhoz járó szja-visszatérítést ugyanis összesítve lehet csak megkapni, és csak az egyik megtakarítási számlára lehet kérni, a NAV pedig nem feltétlenül tudhatja, hogy melyik megtakarításunkat szeretnénk gyarapítani a 20 százalékos adó-visszatérítéssel, ezért kell nyilatkoznunk erről. Nézzük a verziókat!
Ha az adózó a megelőző évben rendelkezett, megjelölte, melyik megtakarítási számlára kéri az adójóváírást, és ezen ebben az adóévben sem akar változtatni, akkor nincs teendő.
Ha viszont az előző évitől eltérően egy másik pénztárára szeretné megkapni az szja-visszatérítést, akkor nyilatkoznia kell.
Ha a több pénztárral érintett magánszemély nem nyújtott be az előző adóévre szja-bevallást, akkor a tárgyévi adóbevallási tervezet áttekintésekor az önkéntes pénztárak adatait tartalmazó listából mindenképpen ki kell választania azt a pénztárat, amelyiknek rendelkezni szeretne.
A jó hír az, hogy ha esetleg elmulasztottuk a rendelkezést, akkor sem vész el a pénzünk. Pótolható a NAV-nak beadott önellenőrzéssel, amit megtehetünk mindjárt az adóbevallást követően, sőt öt évig van lehetőség a hiba korrigálására. Érdemes rápillantani a nyugdíjpénztárnál vezetett, és elektronikusan elérhető pénztári számlánkra, amelyből kiderül, megkaptuk-e az előző évi befizetések után az adójóváírást. A legutóbbi statisztika szerint 5 milliárd forint adókedvezmény került veszélybe amiatt, hogy a pénztártagok elfelejtkeztek adóbevallás idején a rendelkezésről. Pedig az adóbevallásban egyetlen nyilatkozat beadása, esetleg önellenőrzés elvégzése nem nagy ár, ha szembe állítjuk az akár 150 ezer forintos állami támogatással.
The post Nyugdíj- és egészségpénztárak: Így kereshet 150 ezer forintot rövid idő alatt first appeared on 24.hu.