Pár nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy „féláron akarja megszerezni a kormány az Akadémia vagyonát”, vagyis az értékbecslés szerint mintegy 140-150 milliárdosra becsült ingatlanvagyonra 80 milliárd forintos ajánlatot tett a magyar kormány. Cikkünk megjelenése után két nappal a Magyar Tudományos Akadémia a saját honlapján tett közzé egy tájékoztatót a kutatóhálózati ingatlanvagyon sorsával kapcsolatban, amelyben egyebek mellett a 80 milliárd forintos ajánlat méltányosságát is megmagyarázzák.
„A kutatóintézeti használat és a törvényi kötöttség értékcsökkentő hatása mellett a nemzeti vagyontörvény alapján állami vásárlás esetén a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege” – írja az MTA.
Így például egy most 13,7 milliárd forintra becsült, néhány éves kutatási épület esetében az építés teljes 5,3 milliárdos költsége levonandó. „A kínálati ár mindezek ismertében méltányos, miközben a teljes ingatlantömeg jelentős része e feltételek mellett a piacon nem forgalomképes”.
Az MTA szerint az elsődleges szempontjuk, hogy hozzájáruljanak a kutatóintézetek működtetésének optimális feltételeihez, ezek közül az egyik, hogy a tulajdon annak a kezében legyen, aki azt használja, és rendelkezik a fejlesztésekhez szükséges forrásokkal.
„A jelen állapot hosszú távon fenntarthatatlan, az Akadémia tulajdonosként nem rendelkezik sem a szükséges jogosítványokkal, sem a forrással az ingatlanok fejlesztéséhez, és nem is vállalhatja a felelősséget a tőle függetlenül működő kutatóhálózat ingatlanfejlesztési prioritásainak kialakításáért” – írják.
Arról, hogy a befolyt összeget mire fordítja majd az Akadémia, még nem született döntés, de az elnökség prioritásként tekint az alapkutatások támogatására. „A vételárat az Akadémia 2025-ben kapja meg, de kötelezettséget vállalt arra, hogy abból 69 milliárd forintot csak 2027-től használ fel. Ez idő alatt az összeget befekteti”.