Csaknem száz DK-szimpatizáns vonult fáklyákkal Belső-Lipótváros utcáin péntek délután a kormány által múlt héten benyújtott törvénymódosítás ellen tiltakozva, amely átrajzolná a budapesti választó körzeteket. A javarészt idősekből álló tömeg kényelmesen baktatott végig az útvonalon, demokráciát és Orbán eltakarodását követelve.
„Amikor törvényesíteni akarják a választási csalást, akkor újra a magyar baloldal az, amely nemcsak a parlamentben, nemcsak az újságokban, hanem az utcán is vállalja, hogy ezt nem kérjük, mi szembeszállunk, mi ez ellen küzdünk” – mondta Arató Gergely országgyűlési képviselő a majdnem teli járdaszélen.
A séta útvonalát az 1912-es vérvörös csütörtök adta. Ekkor a Tisza István-féle kormány ellenzéki jogokat megnyirbáló döntésére a szociáldemokraták tömegtüntetést szerveztek, aminek a kivezényelt rendőrök és katonák brutális eszközökkel vetettek véget.
A DK az akkori szociáldemokraták örököseként kíván most fellépni a kormány döntése ellen. Bár a vérvörös csütörtök májusban volt, nem novemberben, és százezres tömeg gyűlt össze rajta. „Hát ez szomorú, ennyi embert érdekel a szabad választás, a szabad demokrácia?” – szólalt meg az egyik vonuló egy ponton.
„A Fidesz ezzel a húzásával sokadszorra üzeni azt a magyar embereknek, a magyar demokráciának és egész Magyarországnak, hogy nem érdeklik ezek a játékszabályok. Nem érdeklik, mert fontosabb a saját hatalmuk megőrzése” – mondta Barkóczi Balázs országgyűlési képviselő a közel egy órás esemény vége felé a Batthyány Lajos-örökmécses előtt.
Barkóczi azt mondta, nem véletlenül vannak itt, hiszen itt ért véget Gyurcsány Ferenc legendás éhségsztrájkja, amelyet az akkori választásitörvény-módosítás ellen kezdett meg. Ugyanitt mondott beszédet most Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere, aki szerint „lehet itt állni az utcasarkon és panaszkodni”, de valójában azt kell csinálni, amit a DK csinál: elindulni mind a 106 választókörzetben, és helyben elmondani az embereknek, hogy „az elmúlt 15 évben hogyan tette tönkre az országot a kormány”.
Választókerület átrajzolása
Az országgyűlés igazságügyi bizottsága által a múlt hét elején villámgyorsan elfogadott módosítás szerint a jövőben Budapesten nem 18, hanem 16 egyéni választókerület lesz, Pest megyében pedig kettővel több. A Fidesz azzal indokolta a módosító javaslatot, hogy Budapest lakossága jelentősen csökkent, míg az agglomerációé nőtt, így ahhoz, hogy a szavazók egyenlő befolyással bírjanak, korrigálni kellett a körzeteket. A változtatásokat még a Nemzeti Választási Iroda (NVI) javasolta szeptemberben, ám a fideszes javaslat végül némileg eltért az NVI által megfogalmazottaktól.
A módosítóval hosszabban is foglalkoztunk, és arra jutottunk, hogy a helyzetet nem kiegyenlítették, hanem megfordították: Az új szabályok szerint egy átlagos budapesti egyéni választókerületben ugyanis már nem 3,5 százalékkal kevesebb, hanem nagyjából 9 százalékkal több választásra jogosult fog élni, mint az országos átlag.
Karácsony Gergely főpolgármester szerdán véleménycikkben kritizálta a módosítót. Szerinte az „több mint a választás előtti szokásos fideszes hatalmi manipuláció”. Mögötte van ugyanis „az a jobboldali tradícióba beágyazott keserűség, hogy ha már Magyarország nem lehet nagyobb, akkor legalább Budapest legyen kisebb”. Még szerda este DK-s képviselőinek javaslatára a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezte, hogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága vonja vissza a módosítást.
Nincsenek jó passzban
A kegyelmi botrány és a Tisza Párt megjelenése óta rájár a rúd a Demokratikus Koalícióra. Az EP-választásokon a DK-MSZP-Párbeszéd koalíció mindössze 2 mandátumot tudott szerezni, a Medián héten publikált közvélemény-kutatása a biztos szavazók körében 4 százalékra, tehát a jelenlegi parlamenti küszöb alá mérte a pártot.
Az általános hangulatot jól jelzi, hogy Barkóczi Balázs a vonulás előtt odalépett elém, hogy számon kérjen, miért hallgatom le a magánbeszélgetését. Ugyanis egy darabig a telefonomat nyomogatva álldogáltam Barkóczi mellett, akit, őszintén, elsőre a sötétben fel sem ismertem akkor.
Az utóbbi hónapokban több kritika is érte a párt vezetőségét: a választások után a párt egyik alapítója és Békés megyei politikusa, Leel-Őssy Gábor Gyurcsány Ferenc lemondását sürgette. „Mind helyben, mind országosan nagyon rossz irányba tartunk: elszaporodtak a haszonleső párt-paraziták” – írta Leel-Őssy, októberben pedig ki is zárták a pártból.
A múlt héten kihívója is akadt Gyurcsánynak a DK józsefvárosi elnöke, Abd El Rahim Ali személyében. A politikus szerint az utóbbi időszakban zátonyra futott a párt, teljes a tanácstalanság, a vezetőség pedig erőtlen. „Kényelmes, online fókuszú párttá váltunk, ez nem helyes” – mondta Abd El Rahim Ali, aki szerint „lehet Ferivel menni a Minecraftba építgetni, meg lehet jönni feltámasztani a baloldalt.”