A magyar állam megsértette Csikós Klaudia jogait a lehallgatásakor, ezért büntetés megfizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága. (A strasbourgi testület nem az EU-hoz, hanem a szinte minden európai országot a tagjai közt tudó Európa Tanácshoz kötődik.)
Az Emberi Jogok Európai Egyezményét betartató bíróság még 2016-ban kapott keresetet a Blikk akkori újságírójától. A lap arról írt, hogy lehallgatták Csikós Klaudiát, és lekérték a híváslistáját. Később kiderült, hogy meggyanúsítottak egy rendőrt azzal, hogy súgott a Blikknek egy kettős emberölési ügyben. Az információkat egyébként más újságírók is megszerezték a helyszínen, de a rendőrt mégis meggyanúsították hivatali visszaéléssel. A cikk szerint a titkos információgyűjtés egy érdi kettős gyilkosság után kezdődött, a rendőrség nem hozta nyilvánosságra az ügyet, a lap írta meg a történteket.
A kereset szerint a lehallgatás célja az volt, hogy felfedjék az újságíró forrását, ami az európai egyezmény magánélet védelméről és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkeivel is ellentétes. Az ítélet szerint ezt a két részt megsértették a hatóságok, így összesen 11 500 eurót (kb. 4,7 millió forintot) plusz az esetleges adókat kell kifizetnie az államnak, csak 300 euróval többet, mint amit a kereset eredetileg jogi költségekre kért. Ilyen okból 7000 eurót ítéltek meg, a maradék 6500-at nem vagyoni kárra.
A bíróság szerint a kérelmező nem férhetett hozzá független és pártatlan testülethez, aminek joghatósága van a jogellenes lehallgatásról szóló panaszok megvizsgálására. Arról is megemlékeztek, hogy a magyar jog a titkos megfigyelési intézkedések bejelentésének semmilyen formáját nem írta elő, így a kérelmezőnek nem volt módja rá, hogy megtudja, lehallgatták-e, ami megnehezíti, hogy végül jogorvoslatot kérjen a feltételezett intézkedés miatt. A bíróság már más ügyben is aggályokat fogalmazott meg az olyan felügyeleti mechanizmusoknál, amik a belügyminisztert illetik a függetlenségének hiánya miatt. A testület szerint a kérelmezőnek nem voltak megfelelő eljárási biztosítékai, hogy megtámadja a vele szemben folytatott titkos megfigyelés állítólagos alkalmazását a forrásai felfedésére, így megsértették az emberi jogi egyezményt. (Telex)