Erős vita bontakozott ki a köztévés Ez itt a kérdés legutóbbi adásában Schmidt Mária és Szent-Iványi István meg Fodor Gábor között, L. Simon László részvételével. 24:50-nél kezdődött a vita, és több mint 10 percig tartott, feloldás nélkül:
A fideszes valóságtorzítás a jelek szerint Schmidt Máriára olyannyira erősen hat, hogy heves vitába kezdett, amikor Szent-Iványi azt mondta, jó lett volna, ha Joe Biden feltételei teljesülnek, és elindul Oroszország demokratizálódása, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanis nem ért egyet azzal, hogy Oroszországot demokratizálni kell, „majd az oroszok eldöntik, hogy ők hogy akarnak élni, és kinek az irányítása alatt”. A történész azt mondta, a Közel-Kelet demokratizálása is kudarcba fulladt.
L. Simon László azt mondta, nekünk el kéne fogadnunk azt, hogy nem mindenki úgy gondolkodik demokráciáról, jogállamiságról és államszervezetről, mint mi. Példaként azt hozta fel, hogy amikor Szentpéterváron járt, az orosz-magyar kísérője hosszan gyalázta neki Putyint, aztán elmondta, hogy egyébként rá szavaz, mert visszaadta az oroszoknak az önbecsülését. „És senki nem tartott pisztolyt az illető hölgynek a fejéhez, hogy ő Putyinra szavazzon, tehát nem valamiféle diktatórikus kikényszerítő eszközzel vitték ott, és mondták, hogy »márpedig neked Putyinra kell szavazni«.” Szerinte az elmúlt 30 évben itt is előfordult, hogy a társadalom jelentős része orrát befogva szavazott.
Fodor Gábor ezután azt mondta, hogy senkire sem jó ráerőszakolni olyasmit, amit nem akar, de az oroszok nem dönthetnek szabadon arról, hogy mit akarnak. Schmidt Mária szerint viszont „nyilván” igen. Fodor szerint Oroszországban nem dönthetnek saját magukról, mert nincsenek szabad választások. Amire Schmidt Mária:
„De miért? De miért nem szabadok a választások? Azt te mondod meg, hogy szabad-e egy választás, vagy nem?”
Fodor azt mondta, nem ő mondja, hanem a szerencsétlen oroszok, akiknek el kellett menekülniük, de Schmidt szerint ők nem elmenekültek, hanem elmentek. Arra, hogy Putyin mit művelt az orosz sajtóval, és milyen a cenzúrája, Schmidt Mária azt mondta, hogy Angliában is van cenzúra.
„De az ablakból nem esnek ki az emberek legalább” – mondta Fodor. „Azt mondjuk igaz, hogy a nyílászárókkal még vannak problémák Oroszországban” – mondta Schmidt Mária, majd így folytatta:
„Nehogy már úgy csináljunk, hogy Oroszországban cenzúra van, miközben Angliában meg Németországban egy kommentért elviszik, és súlyos pénzbüntetésre meg börtönbüntetésre ítélik” az embereket.
Schmidt Mária szerint a német kancellárhelyettes 600 feljelentést tett. „Annyi angol politikai fogoly van, hogy Dunát lehetne, Temzét lehetne velük rekeszteni” – mondta Fodor Gábor. Szent-Iványi hozzátette, hogy „Oroszországban 3 évre büntetik azt, aki azt mondja, hogy háború a háborúra”. Schmidt Mária erre azt mondta, hogy háborúban háborús körülmények vannak, és ne csináljunk úgy, mintha „itt, nem lenne Nyugat-Európában cenzúra” és „kommentekért nem hurcolnák meg az embereket” és „a sajtószabadság rendben lenne”. Azt mondta, hallgassák meg „a Roland Atkinsont, a Mr Beant, hogy ő miről beszél”. (Itt nyilván Rowan Atkinsre gondolt.) Schmidt azt mondta, házkutatások sorát tartják Németországban azért, mert a regnáló vezetésre olyan kommenteket írnak, hogy „idióta, hülye vagy”, ezért kapnak 6000 meg 9000 eurós büntetést.
L. Simon László azzal próbálta feloldani a konfliktust, hogy Oroszországot nem Németországgal vagy az Egyesült Királysággal kell összehasonlítani, hanem Ukrajnával, és szerinte és Schmidt Mária szerint Oroszországban szabadabbak a választások, mint Ukrajnában (hiszen a háború miatt elhalasztották az elnökválasztást). Szerinte a brit és orosz viszonyok összehasonlítása meddő.
Fodor újra elmondta, hogy az a probléma, hogy Oroszországban nem szabadok a választások. „De ki mondja meg? Azt nekik kell megmondani!” – mondta Schmidt. Fodor mondta, hogy erre megvannak a nemzetközi sztenderdek, Schmidt pedig visszakérdezett: „Persze, a Sorosnak az alapítványai, nem?” Az orosz civilszervezetekről is azt mondta, hogy azokat is bírja, amik ezt megmondják.
Gulyás István műsorvezető azzal zárta le a vitát, hogy: „Ne haragudj, Gábor, de azért itt van valamiféle, megint ez az észak-atlanti hübrisz, hogy »majd mi tudjuk, hogy mi legyen«, és azon vitatkozunk, hogy vajon Ukrajnában meg Oroszországban helyesek-e a demokratikus viszonyok, avagy nem, én amellett vagyok, hogy bízzuk rájuk.”
A Vlagyimir Putyin által elcsalt, nem tiszta és nem szabad választási győzelmek útján 25 éve vezetett Oroszországban el sem indulhatnak valódi kihívók. Borisz Nyemcov ellenzéki vezetőt a Kreml közelében lőtték agyon, Alekszej Navalnijt pedig az FSZB megpróbálta megmérgezni, majd miután koncepciós perben hosszú börtönévekre elhurcolták, mérgezéses tüneteket produkálva meghalt. Oroszországban öt évig maradhat börtönben egy tinédzser, aki Putyin-ellenes röplapokat osztogatott.