„Öld meg, és rendezd meg úgy, mintha autóbaleset lenne.” „A házat kellene porig égetni, benne a lakókkal. Ne legyenek túlélők.”
Chris Monteiro etikus hacker, informatikus nem hitt a szemének, amikor ezeket olvasta. A dark web egyik sötét zugában kutatott éppen 2020-ban, amikor egy biztonsági rést kihasználva sikerült bejutnia egy bérgyilkos-piactérre. Egy weboldalra, amelyen valaki a világ minden tájáról fogad megbízást arra, hogy megöljön embereket.
Monteiro nem véletlen bóklászott a webnek ennek a sötét zugában. Ezt kutatta évek óta, már 2016-ban is leleplezett egy hasonlót, akkor, annak Besa Mafia volt a neve, és kiderült, hogy átverés, pénzlehúzás volt. 2018-ban is írt egy cikket a Wiredbe a témáról. Most is egy podcastra készült egy barátjával, Carl Miller újságíróval, a King’s College London kutatójával a dark webes bérgyilkosságokról, ehhez keresett alapanyagot.
A weboldal, amire ráakadt, nem volt túl profin összerakva, az oldal alján egy copyright-felirat volt. „Miért tennél egy copyright-jelet egy bérgyilkos weboldalra?”, tette fel magának a kérdést, aminek aztán további kutakodás, majd az oldal feltörése lett a vége.
A képernyőn egy 175 megbízásból álló adatbázist látott. Utasításokkal évekre visszamenőleg, hogy kit hogyan akarnak emberek megöletni. Fotókkal, a megbízók által adott tippekkel, napirendekkel arról, hogy a megölendők általában mikor merre járnak.
„Ültem ott azon az estén a sötétben, néztem ki az ablakon a covid miatt csendes utcákra, és az járt a fejemben, hogy mi a faszba keveredtem?” – emlékezett vissza Monteiro.
Logikusnak tűnhetett volna, hogy a lista olyan emberekkel van tele, akik a szervezett bűnözéshez kapcsolódnak. Drogárusok, bandatagok. De nem ez volt a helyzet.
A célpontok átlagos emberek voltak.