Több mint 35 ezer ember tiltakozott az új-zélandi parlament előtt a törvényjavaslat ellen, ami újragondolná a kisebbségi jogokat meghatározó 1840-es waitingi szerződés alapelveit, írja a BBC.
A szerződés a britek és a maori törzsek között született meg, és bár törvénybe sosem iktatták, a kisebbséget védő alapelveket több jogszabályba átültették. A törvényjavaslatot előterjesztő kis jobboldali kormánypárt, az Act szerint a megállapodás fajilag megosztotta az országot, miközben beépült a jogrendszerbe. A javaslat ellenzői viszont úgy gondolják, hogy a módosítás megosztaná a nemzetet, és a maorik számára létfontosságú támogatás megszűnéséhez vezetne.
A keddi tüntetés egy kilencnapos hikoi, azaz békés tiltakozás végét jelentette, több tízezren vonultak végig a fővároson, Wellingtonon, sokan a maori zászló színeibe öltöztek. A menetet a maori királynő, Ngawai hono i te po Paki vezette.
Az új-zélandi parlamentben a múlt csütörtöki közjáték után – amikor egy ellenzéki képviselő összetépte a javaslatot, majd belekezdett a haka táncba – újra tárgyaltak a tervezetről.
Christopher Luxon miniszterelnök azt mondta, hogy hiába koalíciós partnerei az Actnak, a törvényt második olvasatban nem fogják elfogadni. „Nemzeti Pártként változatlan az álláspontunk. Nem fogjuk támogatni a törvényjavaslatot a második olvasaton túl, ezért nem lesz belőle törvény” – mondta Luxon. „Nem gondoljuk, hogy egy tollvonással le lehet zárni 184 évnyi vitát”.
Új-Zéland igen progresszív az őslakosok jogainak támogatásával kapcsolatban, de Luxon jobbközép kormánya alatt sokan attól tartanak, hogy veszélybe kerültek a garanciák.