Orbán Viktornak bejött a számítása, nagyot kockáztatva ugyanis mindent egy lapra tett fel az amerikai elnökválasztást illetően: hitet tett Donald Trump győzelme mellett. Idén azonban ez a döntés sokkal többről szólt, mint egyszerű kommunikációs dörgölőzés vagy az ideológiai azonosság kifejezése, hiszen Magyarország jövőjét is az amerikaiak döntésétől tette függővé. Nem egy alkalommal fejezte ki ugyanis, hogy ha Trump lesz Amerika következő elnöke, akkor eljön a béke a világban, véget ér az ukrán-orosz háború és minden újra szép lesz. Arról mondjuk rendre megfeledkezett Orbán, hogy az ő általa már sokszor emlegetett blokkosodás a világban várhatóan még inkább fel fog gyorsulni Trump protekcionista politikája miatt, amelynek egyik markáns eleme lesz a védővámok kivetése. Ez pedig a magyar gazdaságot is roppant kellemetlenül érintheti, erről itt írtam részletesen.
A magyar kormány úgy állította be a helyzetet, hogy Trump győzelmének köszönhetően vagy békeköltségvetést nyújtanak be a parlamentnek, vagy valami teljesen mást. Utóbbi ma már lényegtelen is, hiszen végül az a bizonyos sokat emlegetett, új gazdaságpolitikát építő, gazdasági semlegességen alapuló békeköltségvetés kerülhetett elő a kormány fiókjából. Bár készült erre a kormány, a Költségvetési Tanács a 17 oldalas véleményében több mint harmincszor említi a kockázat szót, ami jelzi, mennyire is állhat stabil lábakon a 2025-ös költségvetés.
Átnézve ennek a kiadásait, a főbb fejezeteket és előirányzatokat azonban egyáltalán nem látszik, mitől is békeköltségvetés a békeköltségvetés. Igaz, hogy egyfajta osztogatás már elkezdődik (duplázódó családi adókedvezmény, munkáshitel), de ezeket már több héttel korábban bejelentette a kormány, tehát semmi köze Trumphoz és a várható békéhez. Sokkal inkább szerepet játszhat ebben, hogy 2026 választási év lesz.
Orbán szerint hiába lesz fantasztikus év 2025, hiába nő a kormány szerint ismét a magyar gazdaság, ebből nem fog minden terület profitálni. Sőt a nyertesek mellett jövőre a folyamatoknak komoly vesztesei is lesznek. Pedig első ránézésre még nem is feltétlenül látszik az a bizonyos megszorítás: a költségvetés kiadásai ugyanis 5,1 százalékkal magasabban alakulnak majd, ami a 3,2 százalékos várt infláció mellett 1,9 százalékos növekedést jelent reálértéken. Ezzel szemben a bevételeknél már nem ennyire optimista a kormány, hiszen azok mindössze 1,3 százalékkal alakulnak magasabb szinten az idei előirányzatnál, ami végeredményben 1,9 százalékos csökkenést jelent reálértéken.
A nyertesek
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Lázár János, Lantos Csaba, Nagy Márton. Ők a vezetői azon tárcáknak, amelyek az ideinél sokkal több pénzből gazdálkodhatnak jövőre, vagyis a békeköltségvetés nyertese a honvédelem, az energiaügy, az építés és közlekedés, valamint a nemzetgazdaság.
Bár a várható kormányátalakítás miatt egyáltalán nem biztos, hogy egy év múlva is Nagy Mártonnak hívják majd a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjét.
Látszólag a legnagyobb mértékben Lantos Csaba energiaügyi tárcája profitál a békeköltségvetésből, hiszen az idei előirányzatnál háromszor is több pénzből gazdálkodhat, 388 milliárd forint után 1302 milliárd jut a tárcának. Ez a növekedés azonban elsősorban csak technikai jellegű: a rezsivédelmi alap megszüntetésével a tárcához került a „lakossági rezsivédelmi alap” forrása, ami jövőre 880 milliárd forint az idei 917 milliárd forint után. Ha ezt kivesszük a képből, akkor összességében már csak a tárca költségvetésének stagnálásáról lehet beszélni.
Érdekesebb viszont a tény, hogy a jelek szerint fontos támogatásokon spórol a kormány jövőre.