Hogyan állítja meg Trump az orosz-ukrán háborút? Ez az a kérdés, amire egyelőre senki sem tudja a választ, lehet, hogy még ő maga sem. Szivárogtak ki ugyan ötletek, hogy milyen megállapodást erőltetne, aztán gyorsan jött a cáfolat, hogy ilyesmiről nincs szó. Annyit azért lehet sejteni, hogy Ukrajna nem fog örülni az iránynak, de közben a republikánus párt is megosztott, és talán a hadiipari lobbinak is lesz majd ehhez egy-két szava.
Valószínűleg a várható irány, illetve az emellett meglévő kiszámíthatatlanság miatt kicsit felgyorsultak az események az utóbbi napokban, úgy néz ki, mindenki megpróbálja egy kicsit megerősíteni a saját irányvonalát, hogy nehezebb legyen aztán januárban egy csapásra mindent megváltoztatni.
Német gerillatelefon
Pénteken Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy telefonon beszélt Putyinnal, és felszólította az Ukrajna elleni agresszió befejezésére, illetve közölte vele, hogy Oroszországnak muszáj szándékot mutatnia arra, hogy hajlandó tárgyalni Ukrajnával egy igazságos és hosszútávú békéről.
Scholz a háború kitörése után több beszélgetést is folytatott Putyinnal, majd ezek abbamaradtak, Scholz szerint azért, mert rájött, hogy értelmetlenek, és nincs mit mondaniuk egymásnak.
A Spiegel gyorskommentárja szerint a kancellári hivatalnak nem voltak illúziói, senki sem számított áttörésre, vagy bármiféle békeajánlatra Putyintól, annyiból mégis volt értelme a hívásnak, hogy Scholz szembesítette Putyint a valósággal. Scholzék ugyanis úgy vélik, hogy Putyinnak a környezete túl rózsás képet fest a helyzetről, beleértve a háború állását és azt, hogy Oroszországra hogyan tekintenek nemzetközileg.
Azt is világossá akarta tenni, vélhetően az amerikai választások eredményére reagálva, hogy a Nyugat továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, és támogatni fogja Zelenszkijéket, ameddig csak szükséges.
Vagyis Putyin ne gondolja, hogy Európa mellőzésével le tudja tárgyalni a dolgokat Trumppal.
Európában ugyanis attól tarthatnak, hogy ha Putyin és Trump kettesben tető alá hoz bármiféle tűzszünetet, akkor azt arra használják ki az oroszok, hogy felfegyverkezzenek, ami lehetőséget ad majd rá, hogy pár év múlva újra támadjanak akár Ukrajnában, akár kisebb, mondjuk balti NATO-országokban.
Putyin nem volt lelkes
Putyin válasza a szokásos volt: a háborút a „NATO régóta meglévő agresszív politikájának közvetlen következményének” nevezte, Németországot a romló kapcsolatok felelősének, és szerinte német kormány „barátságtalan pályára állt”. A békéről pedig csak akkor tárgyal, ha az a biztonsági érdekeit és az „új területi realitásokat” figyelembe veszi. Az orosz állami média ezután örömmel rugózott azon, hogy a hívást a németek kezdeményezték, vagyis a Nyugat megint szóba akart állni Putyinnal.
Zelenszkij pont ezért nem örült a hívásnak, szerinte ezzel Putyin úgy érezheti, hogy nincs elszigetelve, a hívás „kinyitotta Pandóra szelencéjét”. Mindezt ráadásul úgy mondta, hogy a Putyin-telefon előtt és után is beszélt Scholzcal, vagyis a jelek szerint a német kancellárnak nem sikerült meggyőznie a hívás előnyeiről az ukrán elnököt. A Spiegel szerint így összességében kijelenthető, hogy
az előrehozott választásokra készülő Scholznak nem sült el túl jól az ötlet.
Aztán Putyin, szokásához híven, a maga módján megint „megüzente”, hogy neki ne beszéljenek tárgyalásról, és az utóbbi hónap legnagyobb drón- és rakétatámadását indította el ukrán létesítmények ellen. Emlékezetes: amikor legutóbb „békemisszión” járt nála valaki, akkor nem sokkal utána szintén rakétatámadást indított, annak egy kijevi gyerekkórház is áldozatul esett. Az a politikus akkor Orbán Viktor volt.
A finn külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a Nyugatnak egységesen kellene kommunikálnia Putyinnal, nem pedig ilyen magánakciókkal, és Donald Tusk lengyel kormányfő is twittelte, hogy bebizonyosodott, a telefondiplomácia nem helyettesítheti a Nyugat valódi segítségét.
Tusk szerint „a következő hetek ügydöntőek lesznek, nemcsak a háborút, hanem a mi jövőnket illetően is”.
Biden még húzott egy erőset
Amerikában is zajlanak a dolgok: hivatalosan egyelőre nem megerősített sajtóhírek szerint a Biden-adminisztráció hosszú ukrán lobbizás után engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai rakétarendszert használjanak bizonyos célpontok ellen Oroszország területén. Az eddig meglévő tiltást az Army Tactical Missile Systems (ATACMS) rendszerre oldották fel, ezeknek a fegyvereknek a hatótávolsága 300 kilométer. Eddig amerikai fegyvert csak Harkiv védelmére használhattak az ukránok, ott is csak a 80 km hatótávú Himars-t.