„Mit gondol arról, hogy a magyar állam és a Mol közös alapítványa megfenyegeti azt a szerkesztőséget, amelyik nyilvánosságra hozza az adófizetők pénzéből is létrehozott és fenntartott alapítvány tevékenységével kapcsolatos meglehetősen megdöbbentő információkat?” – tette fel a kérdést írásban Orbán Viktornak a DK-s Vadai Ágnes, és mellékelte hozzá a Mol – Új Európa Alapítványról szóló 444-es cikket.
Az előzmény az a cikksorozat volt, amiben bemutattuk a határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert, és nem is nyilvános finanszírozási formáját. Kiderült, hogy a félig állami, félig Molos alapítványon keresztül az elmúlt években az eddig nyilvános összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni fociegyesületeknek. Kiderült az is, hogy a kultúrában is hatalmas projekteket terveznek: 27 milliárdért megvennék Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét, és létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot 20-25 milliárd forintból. És írtunk arról is, hogy a Mol-részvényes alapítvány kétszer is adott 50 millió forintot a szintén Mol-részvényes, és tavaly 25 milliárdos nyereséggel záró MCC-nek az MCC Fesztre, miközben a kurátorok visszautasították Áder János zöldalapítványának vagy Böjte Csaba alapítványának támogatási kérelmét.
Vadainak a Miniszterelnökség államtitkára, Panyi Miklós válaszolt.
Előbb azt írta, hogy „a MOL Új Európa Alapítvány kuratóriuma az alapító okiratban foglalt célok mentén, a támogatási szabályzatban meghatározott alapelvek és folyamatok szerint hozza meg a döntéseit. Minden vonatkozó információ nyilvános, a dokumentumok megtalálhatóak az Alapítvány honlapján.”
Ami konkrétan nem igaz, a 80 milliárdos vagyonnal rendelkező alapítvány honlapján sem a pályázati döntésekről nincs fent részletes adat, sem a kurátorok (Miklósa Erika, Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár és Bacsa György) egyedi döntéseiről.
Panyi mindezek után végül még azt is hozzáteszi, hogy „az Ön által feltett kérdést megalapozatlan, politikai szándékok által vezérelt hisztériakeltésnek tartom”.
A Mol alapítvány maga korábban azt a kérdést tette fel a lapunknak, hogy Szabad-e lopni közérdekű adatot, amire a mi válaszunk az volt, Hogy mégis hogyan lehetne közérdekű adatot lopni? A javaslatunk pedig az volt, hogy közérdekű adatok lopása ellen a teljes transzparencia a legbiztosabb védelem. Eszerint ez nem jutott el, az államtitkár pedig – más magyarázat nincs rá – megtalált a honlapon mások által nem látható adatokat is.