Az elmúlt évtizedek során már rengeteg kutatás látott napvilágot az emberi agy működésével kapcsolatban. Ilyen volt például az is, amikor egy kutatás szerint nem is 30 000 évvel, hanem csupán 3000 évvel ezelőtt kezdett el zsugorodni az agyunk, amikor éppen a technológiai fejlődés korába léptünk. A kutatók mára már abba is egyre nagyobb betekintést nyernek, hogy hogyan öregszik az emberi agy és milyen tényezők segíthetnek abban, hogy minél tovább fenntartsunk az agy egészséges működését. Ilyen lehet például a rendszeres testmozgás, a dohányzás elkerülése, a hangszeren való játék vagy adott esetben az idegen nyelv tanulása.
Múlt héten megjelent egy részletes tanulmány a New York-i Genomic Psychiatry folyóiratban, amelyben megállapították, hogy az időskori kognitív képességek közül akadtak olyanok, amelyek összefügghetnek a 11 éves kor körül tapasztalt eredményekkel. A kutatás szerint ahogy idősödünk mindenkinek eltérő mértékben romlik az agya, azonban míg egyeseknek nagyobb mértékben romlanak a kognitív képességei, addig másoknak kevésbé. A felmérés szerint ez már gyerekkorban is észrevehető, azonban akadnak olyan életmódbeli tényezők, amelyeket ha betartunk felnőttkorunkban jobban fogunk teljesíteni és lassabban fog öregedni az agyunk.
Hiába voltak egyidősek a vizsgált résztvevők, az agyuk állapota közel sem volt hasonló
A tanulmány egyik szerzője, Simon Cox azt írja, hogy az z Edinburgh-i Egyetem pszichológiai kutatócsoportja két csoportot vizsgált meg. Az egyik skót csoport 1921-ben született, míg a másik 1936-ban. A csoport tagjain érvényes kognitív teszteket végeztek akkor, amikor még csak 11 évesek voltak. Nem sokkal később, pontosabban a 70’-es, a 80’-as és a 90’-es években is tesztelték őket. A teszt során nemcsak a kognitív funkciókat, hanem az edzettségi szintjüket és egyéb tényezőket is vizsgáltak.
Először 73 éves korukban készítettünk MRI-vizsgálatokat a résztvevőkről. Számomra az egyik legmegdöbbentőbb dolog az volt a tanulmányban, hogy milyen nagy különbségeket fedeztünk fel a szkennelések között
– mondta, majd így folytatta: „Annak ellenére, hogy mindannyian egyidősek voltak, néhányuk agya teljesen egészségnek tűnt, míg másoknál zsugorodást és a fehérállományi kapcsolatok károsodását mutatták ki. Láttak még más jeleket is, amelyek a kognitív öregedéssel, illetve a demenciával függnek össze.”
Miért öregszik valakinek hamarabb az agya? (Fotó: Getty Images)
A szakember hozzátette, miszerint a kutatásaik rávilágítanak arra, hogy az agy öregedése ugyan nem elkerülhető, mégis fontos megvizsgálni mit tehetünk annak érdekében, hogy az idő előrehaladtával ahogy csak lehet, megőrizzük az egészségét.
Hogyan tarthatjuk fenn az agyunk egészségét?
Szerencsére már számos kutatás vizsgálta azokat az életmódbeli különbségeket, amelyek hozzájárulnak a kognitív öregedéshez. Ide tartozik például a rossz alvás is, amelyet az egyik legnagyobb kockázati tényezőként emlegetnek. Ezt követik az olyan mentális egészségügyi problémák – mint például a depresszió -, amelyek ismert kockázati tényezői a demencia kialakulásához.
Egy 2018-as tanulmány szerint a rendszeres testmozgás, a heti háromszori gyaloglás vagy kerékpározás már sokat tud segíteni abban, hogy javítsunk a képességeinket. A szakértők szerint fontos, hogy olyan étrendet kövessünk, amely hozzájárul a szív-és érrendszer egészséges működéséhez, nem utolsó sorban pedig fontos beiktatni a napunkba a meditációt.
Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy lelassítsuk az agyunk öregedési folyamatát.
The post Íme, 3 dolog, amellyel lassíthatjuk az agyunk öregedését! first appeared on nlc.