Különleges ügyben nyert első fokon pert Koczka István, az ismert matematikatanár a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ ellen. Koczka önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa budapesti látogatásakor, a jelentkezését el is fogadták, ám a pedagógust nem sokkal később kínos meglepetés érte. Kiderült ugyanis, hogy fennakadt a nemzetbiztonsági vizsgálat hálóján, és mégsem mehet segíteni. A Rogán-féle szuperközpont egyik rendszere, a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer ugyanis „büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot” látott abban, ha Koczkát a pápa közelébe engednék.
A pedagógus el sem tudta képzelni, pontosan milyen kockázatról van szó, ezért érthető módon rákérdezett, hogy mi volt a baj vele. Ekkor érte a második meglepetés, a Nemzeti Információs Központ (NIK) ugyanis egyszerűen megtagadta a választ.
A tanár emiatt pert indított, hogy megtudhassa az elutasítás okát, illetve azt, hogy milyen adatok állnak mögötte. A képviseletét vállaló TASZ közleménye megjegyzi, hogy
„Hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogy mi lehet ennek a minősítésnek az oka, de azt lehet tudni róla, hogy teljesen jogszerűen részt vett pedagógustiltakozásokban és petíciókat is aláírt. Az ugyanakkor a TASZ szerint súlyos jogsértés lenne, ha emiatt került volna a titkosszolgálatok látókörébe.”
A NIK a per során nem tudta semmivel alátámasztani, hogy miért jelentene nemzetbiztonsági kockázatot, ha tájékoztatnák Koczkát a róla kezelt információk eredetéről. Azt sem bizonyították, hogy egyáltalán fennállt-e nemzetbiztonsági kockázat.
„Az ügy túlmutat Koczka tanár úr esetén. Mivel a BHKR működése nem nyilvános, elképzelhető, hogy egy olyan adatbázisról van szó, ahol ismeretlen kritériumok alapján gyűjtenek adatokat, így akár kisebb szabályszegések miatt is kockázati kategóriába sorolhatnak bárkit, akit ezután határozatlan ideig »kockázatként« tartanak nyilván” – mondta Remport Ádám, a TASZ jogásza.
A szintén TASZ-os Nehéz-Posony Kata szerint
„(….) azt kellene a titkosszolgálatoknak megértenie, hogy a bármilyen okból látókörükbe került emberekről nem tarthatják vissza korlátlanul és érdemi indokok nélkül a rájuk vonatkozó információkat, mert ez teljesen ellentétes a demokratikus alapjogok gyakorlásával.”