A jövő évi költségvetés hat nappal Donald Trump elnökké választása után került a parlament asztalára. Ez elég hiteltelenné teszi a kormány magyarázatát, miszerint kivételesen az amerikai folyamatok miatt nyújtják be a 2025-ös büdzsét a nyár eleji időpont helyett novemberben. Persze jó kérdés, hogy van-e bárki Magyarországon, aki elhitte, hogy két különböző forgatókönyvvel készültek Orbánék. Legalább ennyire hihetetlen ugyanakkor az is, amit a sport területén felvázolnak a dokumentumban.
Nemcsak azért, mert a magyar miniszterelnök kedvenc ágazatáról van szó, hanem azért is, mert az elmúlt évek gyakorlata sem támasztja alá azt, amit most a parlament előtt fekvő anyagban rögzítettek. A meglepetés lényege: a titokban olimpiarendezési álmokat dédelgető miniszterelnök a békeköltségvetés békeévében kevesebbet készül sportra költeni a korábbiaknál. Tenné ezt azután, hogy a koronavírus-járvány alatt többet adott sportra, mint munkahely-teremtésre, és a recesszióval, brutális inflációval és bődületes költségvetési hiánnyal terhelt tavalyi évben sem faragott a kiadásokon, éppen ellenkezőleg.
A benyújtott dokumentum szerint a sport funkcióra kereken 382,5 milliárd forintot irányoztak elő a 2024-es 411 milliárd forint után. E mellé jön nagyjából 128 milliárd forint tao-támogatás, amiről lemondanak a sportszervezetek, -egyesületek és -klubok érdekében,
így végeredményben a költségvetés sportzsebe az idei 538 milliárd forint után 510 milliárdosra zsugorodna.
Hogy mire költenének el ennyi pénzt, az évről évre egyre kevésbé átlátható. Míg 5 vagy 6 évvel ezelőtt még több tucatnyi sporttal kapcsolatos előirányzat szerepelt a táblázatban, ma már csak tucatnyi. Ennek két oka van: egyrészt a stadionrekonstrukciós és -építő kormányzati láz kifulladt, másrészt számos előirányzatot összevontak és megszüntettek. Így lehet az, hogy például a versenysportra és szakmai feladatok támogatására a korábbi néhány milliárd forintos összeg helyett jövőre több mint 44 milliárd forint az előirányzat. Ennél megfejthetetlenebb a tartalma a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” előirányzatnak, amire több mint 27 milliárd forintot akar költeni a kormány 2025-ben.
Az eddigi gyakorlat persze nem azt támasztja alá, hogy a kormány valóban spórolni tervez a sporton. 2023-ban a költségvetés tervezésekor 378 milliárd forintos kiadást építettek be, ebből a zárszámadás szerint 543 milliárd forint lett, 43 százalékkal több. Ugyanez történt 2022-ben is, akkor 405 milliárd forintos kiadást tervezett a kormány, amiből 474 milliárd forintos költés lett. 2021-ben a tervezett 309 milliárd helyett 414 milliárdot költöttek el, míg 2020-ban 320 milliárd helyett 527 milliárdot áramoltatott a kormány a területre.
A valóságban így nagyjából 30-60 százalékkal több pénzt öntenek a sportra, mint azt eredetileg tervezték, ennek oka lehet, hogy ha hirtelen jön egy új stadion iránti igény, vagy a meglévő projekt drágul, arra mindig előteremtik a pénzt. De év közben is átcsoportosításokkal rendre pluszforrásokat adnak a versenysportnak, az ilyen műveletekhez semmilyen indoklást nem kell fűzni, így lényegében átláthatatlan a sport finanszírozása.
Az idei és a jövő évre tervezett költésekkel együtt egyébként 2011 óta az Orbán-kormány felfoghatatlan nagyságú pénzt áramoltatott az ágazatba, aminek az eredményes hasznosulása finoman szólva is erősen megkérdőjelezhető.
Közvetlenül a költségvetésből kicsivel több mint 4000 milliárd forintot költöttek és költenek el, míg a tao-támogatások által még 1537 milliárd forinttal növelik a számlát. Összességében így 5632 milliárd forint áramlott a sportba az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta.
Ez éves szinten közel 470 milliárd forintot jelent, másként megfogalmazva: minden egyes nap 1,2 milliárd forintnyi adófizetői pénz szolgálja a miniszterelnök kedvencét.