Egyre többe kerül a parkolás, és ez nem véletlen. A Budapest belső kerületeiben élő autósoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, a zöld rendszámosoknak is egyre több városban ér véget az ingyenes parkolás, a nagyvárosok külső részein is egyre kevesebb az ingyenes övezet.A magyarázat egyszerű: több az autó, mint a parkolóhely.Az élhető városban hívő politikusoknak intő példa az, ami Berlinben történt a polgármester-választáson: az autóellenes belvárosiakat lenyomták az autós kiváltságaikat féltő külvárosiak.Zöldszervezetek szerint kevés az, amit a Karácsony Gergely vezette főváros eddig tett.A végső cél nem az autósok cseszegetése, hanem egy olyan város, ahol autósok és nem autósok is jól érzik magukat – de ez az autók korlátozása nélkül nem megy.
Forró téma lett a budapesti parkolás, és kivételesen nem annak korrupciós vonzata miatt.
A belső kerületekben az eddigi ingyenes parkolás, vagy a jelképes, nagyjából kétezer forintos éves díj helyett tízezreket kell fizetni 2025-től. A XIII. kerület újlipótvárosi részén például az első autóra 30 ezer forintot, Erzsébetvárosban 36 ezer forintot, a Ferencvárosban várhatóan 20 ezer forintot, a második autóra még többet. (Józsefvárosban 2023-ban vezették be, hogy 18-30 ezer forintot kérnek az éves parkolásért a lakóktól, ezek után 9000 helyett 7600-an kértek matricát.)
Folyamatosan szorítják vissza a zöld rendszámos autók ingyenes parkolási lehetőségét, egy sor vidéki városban, így Győrben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban vagy Siófokon már fizetni kell, míg Miskolcon, Debrecenben, Pécsen bizonyos megkötésekkel lehet mentesülni ez alól. Budapesten még ingyen parkolhatnak a zöld rendszámú autók, de vélhetően nem sokáig. Karácsony Gergely főpolgármester korlátozná ezek ingyenes parkolási lehetőségét, hiszen vannak köztük nem teljesen elektromosak, brutálisan nagyok, és nem budapestiek is kihasználhatják a lehetőséget.
Kezdetben csak Budapest belső részein kellett fizetni a parkolásért, de ez már régen nincs így. A külső kerületek belső részein is fizetni kell, és ez a zóna egyre növekszik. A XI. kerületi Albertfalván és a III. kerületi Kaszásdűlőn is fizetős parkolást vezettek be, Gazdagréten pedig kizárólag lakosságit terveznek.
Az autók uralják az utcákat
Egy közel kétmilliós nagyvárosból, ahová további százezrek ingáznak naponta az agglomerációból, persze lehetetlen eltüntetni az autókat. A belső kerületekben sétálva azonban sokszor érzi azt a gyalogos, hogy ő csak amolyan szükséges rossz. Bécsben és a világ egy sor kulturált nagyvárosában például nem látni olyat, ami Budapesten mindennapos: a járdát megosztják az autók és a gyalogosok között, egy fehér csíkkal jelzik, meddig mászhatnak fel a kocsik az eredetileg a gyalogosoknak kitalált járdára.
A legtöbb belvárosi utca lényegében parkolóként üzemel. Ez pont annyira abszurd, mint amikor vidéki városok főterét vagy a budapesti Deák teret elsődlegesen autók parkolására használták. Néhány évtized múlva talán éppen ennyire értetlenül nézünk majd vissza a 2020-as években a parkoló autóktól zsúfolt, jobb sorsra érdemes újlipótvárosi, belvárosi, terézvárosi vagy józsefvárosi utcákra is. Több helyen, például a VI. kerületben van rá példa, hogy egy-egy kávézó vagy étterem a parkolóhelyek rovására nyithat teraszt, Erzsébetvárosban viszont botrány volt abból, hogy a kerület nem volt hajlandó ilyen engedményeket tenni. Vannak kísérletek zöldszigetek létrehozására is, például az Úljipótvárosban, de azért összességében még mindig az autók uralják ezeket az utcákat.
Nem volt más megoldás
A politika mindig is óvatosan lavírozott. Az ellenzéki vezetésű belvárosi kerületek az éves matricák drasztikus díjemelésével lépéskényszerben voltak. Ferencvárosban például tavaly év végi adatok szerint 8273 parkolóhely volt, a kiadott parkolási engedélyek száma viszont jóval több, 9861 volt, Erzsébetvárosban még durvább volt a helyzet: 7203 parkolóhelyre jutott 10 814 engedély.
A helyiek parkolási gondjait a díjemelés riasztó hatása mellett a kerületben élőknek nyitott parkolási zónákkal próbálják orvosolni: ezek az utcaszakaszok, ahol várakozni tilos táblákkal jelzik, hogy például este 6 és reggel 7 óra között csak lakossági parkolási engedéllyel lehet parkolni. A fideszes vezetésű V. kerületben, ahol nem tudni arról, hogy megszüntetnék az első autóra érvényesíthető ingyenes éves parkolást, az önkormányzati választás kampányában 219 kizárólagos lakossági parkolóhelyet létesítettek.
Zöldek kontra autósok
A nagy kérdés nyilván az, hogy az autópártiság vagy az autóellenesség hozhat-e több szavazatot. Az 1987-es és az 1991-es svájci kétkamarás parlament alsóházának választásán ezt élesben kipróbálhatták a választópolgárok. Indult ugyanis az autóellenes Svájci Zöld Párt és a nevéből is kikövetkeztethetően autóspárti Autós Párt, amit éppen az autózás szabadságát megnyesegetni akaró zöldmozgalmakra adott válaszként alapítottak. Nos, az 1987-es választáson 4,9-2,6, az 1991-esen 6,1-5,1 százalékkal nyertek a zöldek. Az Autós Párt hamarosan Szabadság Pártra változtatta a nevét, az autós érdekvédelem ügyét pedig felváltotta a bevándorlás- és menekültellenesség hirdetése.
Autópártiak és autóellenesek színtiszta összecsapását hozta a 2023. februári berlini tartományi választás. A zöldpárti polgármesterjelölt a parkolóhelyek rovására ígért sétálóutcákat, játszótereket, zöldterületeket, miközben a kereszténydemokraták „Ne hagyjuk betiltani az autókat!” feliratú plakátokkal kampányoltak. A választást nagy meglepetésre, 1999 után először, a CDU nyerte, az eredetileg esélyesnek gondolt zöldpárti jelölt csak harmadik lett.
Az eredményeket értékelve kiderült: a belvárosban élő jómódúbb, amúgy is inkább gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járó lakosok szívesen szavaztak az autóellenes zöldekre, hiszen az autók kitiltásával a lakásaik még értékesebbé válnának, életkörülményeik még jobbak lennének. A CDU-ra viszont a külvárosok népe szavazott, akik nap mint nap mentek a belvárosba autóval, mivel, bármennyire is fejlett a berlini tömegközlekedés, nem feltétlen van a lakóhelyüktől 5 percnyi távolságra metrómegálló.
Ha létezik autóspárt Magyarországon, az a Fidesz. Karácsony Gergely szerintük autósüldözést folytat, parkolási ügyekben pedig következetesen az autósok oldalán állnak. Csak néhány példa:
Szepesfalvy Anna fideszes fővárosi képviselő szerint a Tarlós István idején létesített parkolókból többet fizetőssé tettek Karácsonyék. Az erzsébetvárosi fideszesek online aláírásgyűjtésbe kezdtek azért, mert 2025-től a helyieknek is fizetni kell a parkolásért. Azt állítják, több száz parkolót már eleve megszüntetett a kerület vezetése, és még több százat terveznek megszüntetni. Szegeden augusztus 1-jétől új parkolási zónákat hoztak létre, és az útcsatlakozásokra is bevezették a parkolási díjat, ami a helyi Fidesz szerint jogsértő.
Több helyet zöldítésre, biciklizésre, gyaloglásra!
„Párizsban 2003 és 2007 között 50 000-ről csaknem nullára csökkentették az ingyenes
parkolóhelyek számát, és ennek hatására 12%-kal csökkent a személygépkocsikkal megtett kilométerek száma. Bécsben 2022-ben a parkolási díjat a város egész területére kiterjesztették és megemelték: nem helyben lakóknak óránként 2.50 eurót kell fizetniük, a helyi lakosoknak pedig évi 120 eurót. Az intézkedés hatására jelentősen csökkent az autóforgalom, a parkolóhelyek telítettsége pedig reggelenként a korábbi 76%-ról 63%-ra mérséklődött.”
Ez áll abban a levélben, amit idén októberben hét szervezet – Levegő Munkacsoport, Járókelő Közhasznú Egyesület, Közlekedő Tömeg Egyesület, Magyar Közlekedési Klub, Miutcánk, Város és Mobilitás Intézet, A Járda Gyalogosoké – juttatott el a Fővárosi Közgyűlés újonnan megválasztott képviselőinek. A levél javaslatokat tartalmazott arról, hogyan lehetne enyhíteni a dugókat, növelni a szabad parkolóhelyek számát, több helyet biztosítani zöldítésre, biciklizésre, gyaloglásra. A 15 pontos javaslatcsomagjukban egyebek között az szerepel, hogy:
az éves parkolási díj a legdrágább zónában legyen évi 48 ezer forint;a második autók parkolása a jelenleginél jóval drágább legyen;a környezetszennyező autók ne kaphassanak engedélyt, a 2 tonnásnál nagyobb autók tulajdonosai fizessenek többet;a parkolási díjakat úgy kell meghatározni, hogy mindig legyen 15 százaléknyi parkolóhely az adott lakótömb körül;a cégautós parkolási kedvezményeket meg kell szüntetni;a parkolási díjakból származó bevételek a lakosság életminőségének a javítását szolgálja;előre kell jelezni, hogy a parkolási kedvezmények fokozatosan csökkennek a jövőben.
De mindenekelőtt: „Tudatosítani kell azt is, hogy nem állampolgári jog a magántulajdonú gépjárművek ingyenes közterületi tárolása.”