A hétvégi Sztárbox döntőben Hódi Pamela és Sápi Vivien volt az egyik páros, akik a mindent jelentő győzelemért küzdöttek meg egymással. Végül a bírák Sápi Vivi kezét emelték magasba a menetek után, Pamela pedig a veresége után már a ringben könnyekben tört ki, majd a mellékhelyiségben sírta ki magát.
Fotó: Trenka Attila / Fotocentral
Csalódott vagyok, nem is fogom szépíteni vagy tagadni. Bence azonnal bejött az öltözőbe, én viszont bevonultam a mellékhelyiségbe, bezártam az ajtót, ott engedtem ki a gőzt és sírtam ki magam.
„Nem csak a mérkőzés miatt. Az elmúlt hét hónap fáradtsága, feszültsége és csalódottsága jött ki. Nem tudok mást mondani, csalódott vagyok. Lelkis ember vagyok, nem tudom megfékezni, amit legbelül érzek. Nagyon szerettem volna nyerni, megtapasztalni, milyen, ha valamiben első tudok lenni, sajnos, ez nem jött össze” – nyilatkozta Pamela, majd hozzátette:
„Már most is sokkal jobban vagyok ahhoz képest, amit a ringben éreztem, vagy utána. Az első mérkőzésemet sem tudtam megélni, hiába nyertem. Ez sem alakult másképpen. Belülről úgy éltem meg, miszerint nem biztos, hogy ezt most úgy csináltam, ahogy kellett volna, próbáltam minden erőmet beleadni, és nem feladni. Én örök elégedetlen vagyok. Sajnos, mindig azt érzem, ha egy ütést is kaptam, akkor már hibáztam. Nem vagyok profi bokszoló, sőt, semmilyen bokszoló nem vagyok, édesanya vagyok, de ma este szerettem volna egy kicsit bokszoló lenni” – magyarázta Pamela a Blikknek, akit párja végig támogatott a hetek alatt:
„Bence olyan volt végig, mint egy lelki mentor. A döntő napján egyedül voltam otthon, néztem a Rockyt. Kicsit nyomasztó volt, meleg volt bent és sötét. Hazajött, majd azt mondta, ezt nem csináljuk. Kitárta a teraszajtót, bekapcsolta a zenét, és azt mondta, ma megyünk ünnepelni, ez az én napom. Kicsit fel kellett rázni. Volt olyan a felkészülés alatt, amikor feszültebb és fáradtabb voltam, de olyan, hogy türelmetlen, nem volt. Azt észrevehették a gyerekek, hogy fáradtabb vagyok. Az elején is elmondtam, miszerint úgy készültem, hogy az anyaságom megmaradjon az első helyen. Szerettem volna ebben is első lenni, de mindig a gyerekeim és a családom lesz számomra az első.” – tette hozzá Pamela, aki azért a dolgok jó oldalára is próbált koncentrálni veresége után:
Megtudtam magamról, hogy kitartó tudok lenni, mert az eddigi 36 évem alatt ez nem derült ki. A bokszot folytatom, de nem ilyen intenzitással, mint eddig. Hagyok magamnak egy-két hetet, amikor azt csinálok, amit szeretnék, tudok kicsit pihenni, egyedül lenni otthon, de szeretem ezt a közeget.
The post Hódi Pamela összeomlott: “Bevonultam a mellékhelyiségbe, bezártam az ajtót és sírtam” first appeared on nlc.