Cikkünk frissül…
Meghosszabbította az Országgyűlés hétfőn délután a Magyarországon lényegében 2022 májusa óta életben lévő háborús veszélyhelyzetet. A képviselők által kétharmaddal elfogadott törvénymódosítás alapján a vészhelyzet jövő május 18-ig marad érvényben.
A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, több hónappal azt követően hirdette meg, hogy Oroszország katonailag megtámadta Ukrajnát. Ehhez azonban 2022-ben tízedik alkalommal is módosítani kellett is módosítani kellett az Alaptörvényt, mivel ez volt a feltétele annak, hogy a kormány egy szomszédos országban zajló háború esetén is veszélyhelyzetet vezessen be. A Fidesz-kormány azonban már ezt megelőzően rendeleti úton tudta kormányozni az országot, mivel a koronavírus-járványra hivatkozva már 2020-ban különleges jogrendet vezetett be.
Az első veszélyhelyzet kihirdetését a koronavírus terjedése tette szükségessé. Ez a különleges jogrendi állapot 2020. március 11-től lépett érvénybe. Az Alaptörvény elfogadása óta ez volt az első alkalom, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás gyakorlati alkalmazására került sor. Ezt a koronavírus-járványra hivatkozva háromszor hirdették meg. A negyedik vészhelyzet kihirdetésre már az ukrajnai fegyveres konfliktus szolgáltatott ürügyet.
A kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.
Az Országgyűlés hétfői ülése délután a határozathozatalokat követően azonnali kérdésekkel folytatódott. A kormányfőnek címzett kérdéseket ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszolt. Ez nem is annyira meglepő annak fényében, hogy Orbán a közösségi médiában „szokásos pofozkodást” jósolt a hétfői parlamenti üléssel összefüggésben.
Kálmán Olga, a DK képviselője azzal vádolta a kormányt, hogy leginkább akkor fontos számukra a család, ha a saját családjuk gazdagodásáról van szó, esetleg ha szavazatot remélnek cserébe. A képviselőnő elsősorban a családtámogatások alacsony összegét rótta fel a miniszterelnöknek, illetve azt kérdezte, ennek fényében rendben van-e az, hogy tavaly több mint 80 milliárd forintot osztottak szét a szlovák médiára, focira, az erdélyi jéghokira, lovas projektekre, illetve „libanoni templomfelújításokra meg dollármilliókat”.
Orbán erre úgy válaszolt, hogy a magyarországi családok a magyar családtámogatási rendszeren keresztül jelentősen nagyobb összegű támogatást kapnak, mint a határon túli magyar családok. Ha bármilyen kritikai kérdést föl lehetne vetni, a kormányfő szerint pont az ellenkező irányból kellene felvetni ezt, vagyis hogy vajon nem lenne-e az helyes, ha a határon túli magyar családok is ugyanannyi támogatást kapnának, mint a magyarországi családok.
Ez számos okból ebben a pillanatban nem lehetséges. Ennek vannak jogi akadályai és vannak pénzügyi akadályai is
– válaszolta a miniszterelnök arra DK-s kritikára, hogy a határon túli sporttámogatások és külföldi beruházások helyett a hazai családtámogatásokat kellene bővíteni.
A jobbikos Brenner Koloman november 4-e, vagyis az ’56-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából hozta szóba a Fidesz-kormány legutóbbi emlékezetpolitikai botrányait, ide értve Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vitatott kijelentését, mely szerint „pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. A jobbikos képviselő szóba hozta Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója botrányba fulladt nyilatkozatát is, amely hétfőn kapott nyilvánosságot. Somkuti az ’56-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján arról írt, hogy „aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond”! (A Szuverenitásvédelmi Hivatal már hétfőn közölte, hogy azonnali hatállyal szerződést bont a kutatóval.)
Egy Sonkuti nevű embert említett, ha jól emlékszem, az előbb, ha jól tudom, nincsen állásban. Tehát nálunk antikommunista ügyekben nincsen pardon.
– vágta ki magát Orbán Viktor. A miniszterelnök ezután azonban azt kezdte fejtegetni, hogy, a jobbikos képviselő csak „ne akarja levezetni a mostani külpolitika észszerűségét az 1956-os történelmi eseményekből”, mert abból nem lehet levezetni olyan ésszerű politikát, amely egyszerre adózna a hősök emlékének, és lenne ésszerű a XXI. század körülményei közepette”.
The post Marad a rendeleti kormányzás, Orbánt kérdezik a parlamentben first appeared on 24.hu.