Orbán Viktor és Gerhard Schröder Bécsben beszélgetett a békéről. Orbán szerint katonai realitás, hogy Európa elvesztette a háborút. Ezért az egyetlen remény Donald Trump győzelme Az pedig lényegtelen, hogy Vlagyimir Putyin imperialista-e. Schröder tudtán kívül legalább egyszer odaszúrt Orbánnak.
„Másik vendégünk pedig Magyarország miniszterelnöke, egy szabadságharcos, aki a szovjetek ellen harcolt a hidegháborús barikádokon” – mutatta be Orbán Viktort a Weltwoche főszerkesztője csütörtök este Bécsben.
A jobboldali-konzervatív svájci lap Gerhard Schröderrel, volt szociáldemokrata német kancellárral ültette egy asztalhoz Orbánt, hogy a békéről beszélgessenek. A moderátor az a Roger Köppel volt, aki júliusban videóinterjút készített Orbánnal a Moszkvából Azerbajdzsánba tartó repülőgépen.
Bár Orbán is szereti magát szovjetellenes szabadságharcosként pozicionálni, nagyon nehéz ma olyan európai politikust találni, aki nála barátságosabban állna a két és fél éve háborúzó Oroszországhoz. A kevés kivétel egyike pont Schröder, aki lassan 30 éve jó barátja Vlagyimir Putyinnak. Miután 2005-ben kikapott Angela Merkeltől, a német politikus az orosz elnök első számú gazdasági lobbistájává vált. A Gazpromtól és az Északi Áramlatot építő cégtől több millió rubelt vitt haza.
A két oroszbarát – német kifejezéssel élve Putin-Versteher – politikus beszélgetése alaposan megmozgatta az osztrák jobboldali közeget. Az ingyenes regisztrációt már napokkal korábban lezárták, mert elfogytak a helyek.
A teltházas eseményre a Fidesz is népes delegációval érkezett. Az első sorokban kapott helyett Gulyás Gergely kancellária-miniszter, Schmidt Mária Terror Háza-igazgató, Szalai Zoltán MCC-igazgató és Schaller-Baross Ernő EP-képviselő is. A hallgatóságban – mint általában a jobboldali-konzervatív politikai eseményeken – ezúttal is elsöprő többségben voltak a nyugdíjas és nyugdíjközeli férfiak.
A schröderi békemisszió
Egy rövid bevezető és egymás udvarias méltatása után Orbán rögtön felvette az utcai harcos pózt. Elmondta, hogy „politikai ellenszélben született”, és „az antikommunista ellenállásból jön”. Ahhoz szokott hozzá, hogy „a hatalom mindig ellene van”. Először a kommunistákkal, aztán a liberálisokkal küzdött, most éppen Brüsszellel. Ezért olyan pillanata szinte sose volt, hogy „a szél hátulról fújt volna”. „De tudják, van egy mondás: a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz” – hangolta pimasz mosollyal a hallgatóságot.
Miután bemutatkozott a közönségnek, Orbán ledobta legfontosabb tételmondatát. Szerinte Európa nem tud békét teremteni Ukrajnában, ezért az egyetlen remény Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson.
Schröder erre felidézte 2022 tavaszát, amikor állítása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkérte, hogy segítsen a Putyinnal való tárgyalásban. Bár a munkába Recep Tayyip Erdogan is beszállt, a háborús felek nem közeledtek egymáshoz eleget. Schröder szerint talán Erdogan is tehetett volna többet, de az sem segített az ügynek, hogy az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget biztosító törvényt. Pedig szerinte Donbaszban szükség van az ukrán-orosz kétnyelvűségre.
Orbán azt mondta, látta a török próbálkozás dokumentumait, amik alapot biztosíthattak volna a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz. Azonban „a legendák szerint” közbelépett Boris Johnson brit miniszterelnök, aki ellehetetlenítette a folyamatot.
Az orbáni békemisszió
Miután kielemezték Schröder „békemisszióját”, rátértek Orbánéra. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy 2024 júliusában sokat gondolkozott, mit kezdjen a soros uniós elnökséggel. Állítása szerint a brüsszelieknek az lett volna a legfontosabb, hogy ne történjen semmi, ő azonban nem adta meg nekik ezt az örömöt.
Mivel látta, hogy „ezek a szlávok elég durván háborúznak”, úgy gondolta, megpróbálja tető alá hozni a fegyverszünetet. Mert „a kereszténydemokrata világhoz tartozó politikusként” ezt kötelességének érezte. Döntése előtt kikérte pár tapasztalt európai politikus véleményét, akik mind biztatták, hogy vágjon bele a békemisszióba. A nevüket azért nem mondta el, hogy ne tegye őket ki a sajtó támadásának.
Orbán többször is hangsúlyozta, hogy nem béketárgyalásokat akart elérni, csupán tűzszünetet. A béketárgyalások megindításához ugyanis használható béketervekre van szükség, ezeket pedig csak sok munkával lehet elkészíteni.
A tűzszünethez viszont arról kellett volna meggyőznie Zelenszkijt és Putyint, hogy az idő ellenük dolgozik. Ez azonban nem sikerült neki.
Amikor azt mondta Zelenszkijnek, hogy szeptemberben sokkal rosszabb lesz a helyzet, az ukrán elnök azt válaszolta, hogy „nem, győzni fogunk”. Putyin pedig azt mondta, „éppen mi állunk nyerésre”. Emellett garanciát is akart arra, hogy az ukránok ne katonai fejlesztésekre használják a tűzszünetet. Mivel Orbán ilyet nem tudott neki ígérni, más módszert talált ki.
Össze akart hozni egy nemzetközi szövetséget, ami mindkét háborús felet nyomás alá helyezi. A kínaiakban, az amerikaiakban és a törökökben gondolkozott. Orbán állítása szerint a kínaiak és a törökök benne voltak a tervben, Joe Bidenék éppen „mással voltak elfoglalva”, Trump pedig azt mondta, ha nyer a választáson, számíthat rá. Az együttműködés végül az európaiakon bukott el, mert az Európai Unió vezetői, Ursula von der Leyennel az élen teljesen elutasították a béketábor gondolatát.
„Lényegtelen kérdés, hogy Putyin imperialista-e”
Köppel megkérdezte Orbántól, mit gondol a kritikusairól, akik szerint nem lehet kedvezményeket tenni Oroszországnak, mert felbátorodik, és nem áll meg Ukrajna határainál.
Orbán szerint miután napról napra egyre rosszabb a helyzet a fronton, lényegtelen kérdés, hogy Putyin imperialista-e. „Barbarizmus, hogy Európa büszke rá, hogy nem kommunikál az oroszokkal. Ezt a második világháborúban csinálták a nácikkal szemben”. Orbán szerint katonai realitás, hogy Európa elvesztette a háborút. Ez a helyzet csak akkor változna meg, ha az EU katonákat küldene Ukrajnába. „De készüljenek, akkor Bécsben sorozás lesz” – tette hozzá.
Schröder elmondta, hogy támogatta Orbán békemisszióját. Jónak tartotta, hogy megpróbált mindkét oldallal kapcsolatba lépni. Schröder szerint a nagy európai hatalmaknak – elsősorban Németországnak és Franciaországnak – követniük kellene a magyar miniszterelnök példáját, és együtt kellene támogatniuk a békét. Szerinte az EU-nak tárgyalnia kellene Putyinnal, és nem az amerikaiaktól várni a megoldást. Nem segít, ha mindenki azt ismételgeti, hogy Oroszország kezdte a háborút. „A feladat most az, hogy kitalálja az EU, hogyan lesz vége. Mert óriási rizikó egy atomhatalommal háborúzni.”
A németek és franciák fellépését Orbán is sürgette. Azt mondta, amit el tudott érni Magyarország, azt elérte: lehet beszélni a békéről. „Ez ugyan szép, de kevés. Ha többet akarunk, a németeknek és a franciáknak tárgyalniuk kell Putyinnal”. Orbán állítása szerint Olaf Scholz-nak és Emmanuel Macronnak is elmondta személyesen, hogy sietniük kell. „Különben jön Trump, aki azonnal tárgyalni fog. Az európaiak pedig a hokedlin ülnek majd a sarokban.”
Orbán szerint azért tehetetlenek az EU vezetői, mert nem értik Oroszországot. Szemben vele, aki „26 évet élt szovjet megszállás alatt, így ismeri az oroszokat”. Orbán szerint Oroszország más, mint mi. Náluk nem a szabadság áll a politikai gondolkodás középpontjában, hanem a 140 milliós ország egybentartásának feladata. Az oroszok az erő nyelvén beszélnek, ezért nekünk is úgy kellene velük. Orbán szerint balszerencsések voltunk a háború kitörésekor, mert nem Trump volt az amerikai elnök, Németországban pedig újonc kancellár volt.
„Kétharmadom van a parlamentben, úgyhogy ráérek”
Orbán beszélgetés végére teljesen elengedte magát, és átcsapott politikai elemzőbe. Kijelentette, hogy Európában vezetési probléma van. Szemben az USA-val, Kínával és Oroszországgal, nálunk nincsenek erős vezetők.
„Mivel belülről nem látjuk az európai politika problémáit, vadászlesről kell rájuk néznünk. Néha csinálok ilyet. Kétharmadom van a parlamentben, úgyhogy ráérek” – vezette fel megfejtését.
Orbán szerint a problémákat a megszűnőben lévő hagyományos bal-jobb pártrendszer okozza. Bár a politikát már új témák dominálják, a pártrendszer még nem idomult hozzájuk. Az embereket a háború, a migráció és a gender érdekli, ehhez keresnek maguknak pártot. Franciaországban és Németországban azonban még nem alakult ki az ehhez szükséges új pártstruktúra. Amikor ez megtörténik, vezetőik is képesek lesznek megalkotni az erős európai víziót.
Bár Schröder kapott egy direkt kérdést is Putyinnal kapcsolatban, ügyesen kibújt a válaszadás alól. Azt mondta, hiába jó barátja az orosz elnöknek, nem pszichológus, így nem tudja megfejteni, mit és miért csinál ebben a háborúban. Csak annyit gondol, hogy Putyin egyben akarja tartani Oroszországot.
Zárásként viszont azért odaszúrt egyet Orbánnak tudtán kívül. Amikor a 2005-ös választási vereségéhez vezető gazdasági és munkajogi reformjairól elmélkedett, azt mondta, hogy az ország és a nép érdekének mindig meg kell előznie a politikai túlélést jelentő pártérdeket. Vagyis a politikusnak be kell vállalnia a rizikót, hogy azért veszítheti el a választást, mert valami jót csinált.
A lelkesen tapsoló közönségből csak a magyarok ismerhették annyira Orbánt, hogy tudják, ezt a rizikót sosem vállalná be.
Borítókép: EVA MANHART/AFP