A KSH előzetes számai alapján a vártnál is nagyobb recesszióba került a magyar gazdaság. Ugyan senki sem számított a harmadik negyedévben kiugró teljesítményre, de az éves és negyedéves bázison egyaránt regisztrált 0,7 százalékos teljesítménycsökkenés negatív meglepetés volt. Ekkora visszaesésre még a legpesszimistább elemzők sem számítottak. A gazdaság harmadik negyedéves teljesítményéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Egyértelműen rosszabb lett az adat, mint vártuk, és a ma megjelent nemzetközi, például német és cseh GDP-mutatók után már azt sem lehet mondani, hogy ennek a külső környezet az oka. Nagy meglepetésre a német gazdaság, ha csak kis mértékben is, de átfordult pozitívba, és ebből a csehek tudtak profitálni, náluk is nőtt a gazdaság, nálunk viszont nem – mondta kérdésünkre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A szakértő szerint ez jelzi, hogy a recesszióba hanyatlásnak egyértelműen a belső környezet az oka. Valószínűleg ismét pocsékul alakultak a beruházási adatok, a cégek kivárnak, hogy milyen támogatásokra számíthatnak, és úgy tűnik, hogy a lakossági fogyasztás sem talált magára. Úgy számol, hogy a KSH által is említett gyenge ipari és építőipari teljesítmény mellett a váratlanul nagy visszaeséshez hozzájárult a szállítási szolgáltatások és az ingatlanügyletek vártnál gyengébb teljesítménye, de valószínűleg a többi szolgáltató szektor, például a turizmus is gyengébb eredményekkel zárt a harmadik negyedévben.
Németh Dávid ezek után arra számít, hogy az idei GDP-növekedés csupán 0,8-0,9 százalékos lesz, „ahhoz, hogy elérjük az éves 1 százalékot, az utolsó negyedévben 1,5 százalékkal kellene bővülni, erre most semmi esélyt nem látok”, de még a 0,8-0,9 százalékhoz is egy nagyon erős utolsó negyedévnek kellene jönnie. A mostani adat alapján arra számít, hogy a 2025-ös GDP-növekedés sem lesz magasabb 2,5-2,6 százaléknál, „de ehhez is minden évben 1 százalékos bővülésre lesz szükség”.
A várakozásoknál rosszabbul alakuló gazdasági teljesítmény miatt az elemző arra számít, hogy az államadósságot nem sikerül csökkenteni, és az éves deficitcél elérése is bizonytalanná vált (ezt ugyebár az év során idén is többször módosították). Szerinte 1 százalék alatti gazdasági növekedésnél legfeljebb a bruttó államadósságot lehet úgy csökkenteni, hogy a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állományát „nagyon leépítik”. Ez azonban inkább csak kozmetikázásra jó, az érdemi mutatót, a nettó adósságállományt nem érinti, „csak egyik zsebből áttesszük a másikba a pénzt, vagyis a hiányt”.