Azért nem akart a kampányidőszakban Grúziába menni, mert „úgy tűnt volna, mintha beavatkozna a helyi emberek döntésébe” – indokolta Orbán Viktor az útja időzítését. Inkább közvetlenül a választás után ment, Irakli Kobakhidze miniszterelnök meghívására.
Az érvelése ott bicsaklik meg, hogy korábban egyáltalán nem zavarta, ha ő vagy Szijjártó Péter részt vesz egy kampányban, mintegy beavatkozva „a helyi emberek döntésébe.”
Grúziában is járt ilyen időszakban, igaz, 2012-ben pont a másik oldal kampányrendezvényén vett részt. A választás előtt pár nappal a reptér avatására ment el – mert a munkában részt vettek magyar vállalkozók is -, majd a grúz kormánypárt választási nagygyűlésén azt üzente a választóknak, ne forduljanak a múlt felé.
„Hadd használjam ki az alkalmat, hogy átadjam a magyar nép üdvözletét a szabadságszerető grúz népnek… Ha elég elszánt vagy, ha hiszel a vezetésedben, támogatod kormányodat és az elnököt, akkor lehetsz sikeres” – mondta Orbán, miközben Miheil Szaakasvili államfő mellett állt.
Szlovéniában is felbukkant többször, 2018-ban például kortesbeszédet mondott a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt kampánygyűlésén (Jansa megnyerte a választást).
A hónap elején Szijjártó Péter szerbül kampányolt a Putyin-barát Milorad Dodik és pártja mellett Bosznia-Hercegovinában az önkormányzati választás előtt, és többedjére szólalt meg szerbül a különböző gyűléseken Aleksandar Vucicot támogatva.
És ez csak beszéd, de a finanszírozásban is komoly szerepet játszanak a magyarok.
Az időzítés nem lehet véletlen
Orbán viharos időszakban érkezett Grúziába. A hétvégi választás eredményét az ellenzék és a grúz államfő sem ismeri el, az EBESZ és az Európai Parlament megfigyelői több visszaélést jelentettek. Az unió vezetői vizsgálatot sürgettek, és aggodalmukat fejezték ki a választókra gyakorolt nyomás és megfélemlítés miatt. Ehhez képest Orbán Viktor kedden azt közölte, „figyelemmel kísérte a voksolás körüli vitát, illetve a nemzetközi szervezetek értékeléseit, és azt látta, hogy senki sem meri megkérdőjelezni, hogy ez a választás szabad és demokratikus választás volt.” Ismét gratulált az oroszbarát Grúz Álomnak a győzelemhez.
Orbán még mindig az EU soros elnöke, Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig hétfőn figyelmeztetett, Orbán nem az EU nevében tárgyal. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint ez a „trolldiplomácia” második felvonása. Az út miatt több EP-képviselő tiltakozott.