Október elején Izrael nemkívánatos személynek minősítette az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest, ami újabb mélypontját jelzi a nemzetközi jog fölött őrködő világszervezet és a zsidó állam kapcsolatának. Az intézkedés hátterében, tágabb szempontból nézve, a tavaly október 7-én elindult izraeli–gázai konfliktus áll, amelyben mind Izrael államra, mind a Hamászra rávetül a háborús bűncselekmények árnyéka. Közvetlen előzménye azonban az Irán által október 1-én, Izrael ellen indított rakétatámadás volt, melynek során több mint 180 rakétát lőttek ki. A támadást Izrael ugyan visszaverte, de a katonai infrastruktúrájában így is estek károk.
Antonio Guterres az akciót első körben úgy ítélte el, hogy támadóként nem nevesítette Iránt, hanem a „közel-keleti konfliktus eszkalációjáról” beszélt, ez pedig elég volt ahhoz, hogy Izrael – antiszemitizmusra és Izrael-ellenességre hivatkozva – „persona non grata” bélyeggel lássa el őt.
Mindez azért is különös fordulat, mert Guterrest valójában nem mindig tartották Izrael-kritikusnak. Munkáját 2020-ban a Zsidó Világkongresszus a cionizmus eszméjének egyébként magyar származású alapítójáról, Theodor Herzlről elnevezett díjjal jutalmazta.
Szavaival és tetteivel hosszú évek alatt bebizonyította, hogy a zsidó nép és Izrael állam igaz és odaadó barátja
– méltatta akkor, a díjátadó gálán az ENSZ főtitkárát Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Israel Katz izraeli külügyminiszter ezzel szemben október elején azt írta Guterresről, hogy „aki nem tudja egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni szörnyű támadását, ahogy azt a világ szinte minden országa megtette, az nem érdemli meg, hogy Izrael földjére lépjen”, majd az ENSZ-főtitkárt terroristák támogatójának minősítette, mondván:
A főtitkárra – aki támogatja a Hamasz, a Hezbollah, a hútik és most Irán terroristáit, erőszakoskodóit és gyilkosait – az ENSZ történetének szégyenfoltjaként fog emlékezni a világ.
„Az ENSZ szerepe Izraellel kapcsolatban egészen Izrael állam megalakulásához kötődően kimutatható, és onnantól kezdve az ENSZ-nek rendkívül fontos szerepe volt valamennyi izraeli konfliktus során és különösen azt követően” – mutatott rá a 24.hu kérdéseire válaszolva Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Az ENSZ a kezdetektől olyan nemzetközi szervezet, amely a nemzetközi kapcsolatoknak gyakorlatilag minden szegmensében jelen van, és különböző módokon próbálja érvényesíteni a békés együttélés elvét, legfőképp a világ konfliktuszónáiban. A nemzetközi békefenntartó misszióik már jóval Izrael állam létrejöttét megelőzően megkezdődtek a palesztin mandátumterületen, ezeknek elsősorban monitoringszerepe volt, vagyis megfigyelték és jelentették az esetleges jogsértéseket. A békefenntartó tevékenység mellett az ENSZ másik fontos vállalása a humanitárius segélyek eljuttatása a rászoruló civileknek. A világszervezetnek a II. világháborút követően meghatározó szerep jutott a palesztin menekültek segélyezésében és ellátásában – magyarázta a szakértő.
Noha az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNWRA jelenti a gerincét a háború sújtotta gázai civilek ellátásának, az izraeli titkosszolgálatok idén márciusban azzal vádolták őket, hogy munkatársaik egy része részt vett a tavaly októberi, Izraelben elkövetett emberrablásokban és gyilkosságokban, a Hamász vezette támadás során. A vádaknak köszönhetően a szervezetnek nyújtott támogatások jelentős mértékben csökkentek, ami tovább rontotta a Gázában ostrom és blokád alatt élő civil lakosság helyzetét. Az ENSZ vizsgálata végül megállapította, hogy az UNRWA kilenc munkatársának köze lehetett az Izrael elleni támadáshoz, és el is bocsátották őket, kilenc másik munkatárs ellen viszont nem találtak bizonyítékot.
Ilia Yefimovich / picture alliance / Getty Images Izraeli aktivisták tüntetnek az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNWRA) jeruzsálemi székhelye előtt.
Az UNWRA története szintén Izrael állam alapításával függ össze. 1948-ban az arabok lakta területekről mintegy 700.000 palesztint űztek el, sokan pedig, a veszélyt látva, maguktól menekülőre fogták. Izrael államot ezt követően alapították meg, az UNWRA feladata pedig a menekültek megsegítése lett. Az akkor elűzöttek és leszármazottaik alkotják ma is a háború kezdetén 2,3 millió lakosú Gázai övezet lakosságának túlnyomó részét, és ők lakják Ciszjordánia nagy, több évtizede álló menekülttáborait, valamint a libanoni palesztin menekülttáborokat is.
Az ENSZ és Izrael kapcsolattörténetének legújabb állomásaiban komoly szerep jutott a világszervezet hágai Nemzetközi Bíróságának is. Hoffmann Tamás felidézte, hogy az ENSZ legfőbb bírói szerve már két alkalommal hozott tanácsadó véleményt Izrael és Palesztina kérdésében.
Először 2004-ben, a megszállt palesztin területeken felépített fal ügyében bocsátott ki döntést,
idén nyár végén pedig nagyon nagy többséggel kimondta, hogy a palesztin területek megszállása jogellenes és Izraelnek azonnal ki kellene vonulnia a megszállt területekről.
A hágai Nemzetközi Bíróságon emellett még két olyan eljárás van folyamatban, amelyek a jelenlegi gázai konfliktust közvetlenül vagy közvetve érintik. Az egyik a Dél-afrikai Köztársaság által 2023 decemberében kezdeményezett eljárás, amely a népirtásról szóló egyezmény megsértésével vádolja Izraelt. Nicaragua pedig Németországgal szemben lépett fel a bírói fórumon.
Nicaragua az idén márciusban benyújtott keresetében lényegében azt állítja, hogy Németország az Izraelnek nyújtott politikai, pénzügyi és katonai támogatással, valamint azzal, hogy megvonta a támogatást az UNRWA-tól, elősegíti az Izrael által elkövetett népirtást és megsérti a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét.
A téma megértése szempontjából az ENSZ-nek még két meghatározó testületét érdemes említeni, az egyik az ENSZ Közgyűlése, a másik az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ENSZ Közgyűlése, amelynek a világ 193 országa tagja, csak 2015 és 2022 között 140 olyan határozatot fogadott el, amely Izraelt kritizálja, elítélve ezekben az izraeli telepek erőltetett építését és palesztin területek annektálását. Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban az ENSZ Közgyűlése a világ fennmaradó részével kapcsolatban mindössze 68 határozatot hozott.
Az ENSZ Közgyűlése határozatai azonban – amelyek elfogadásához kétharmados többséget kell elérni – a nemzetközi jog szerint nem kötelezőek. Ehelyett csupán vezérelveket vagy a nemzetközi közösség álláspontját határozzák meg bizonyos konfliktuskérdésekben, aminek így is nagy jelentősége van.
Kötelező erejűek ezzel szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai. Ezek jellemzően olyan államok vagy konfliktusban álló felek ügyében születnek, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot vagy sértik a nemzetközi jogot, illetve az emberi jogokat.
Az ENSZ Biztonsági Tanács 15 tagból áll, ebből 5 állandó, tíz pedig változó, őket a közgyűlés választja meg, meghatározott időre. Magyarország 1968–69-ben, majd 1992–93-ban volt tagja a testületnek. Az öt állandó tag,
az Amerikai Egyesült Államok,
az Egyesült Királyság,
Franciaország,
Kína
és Oroszország,
a döntéseket illetően vétójoggal rendelkezik.
és lényegében ez vezet ahhoz a sajátos helyzethez, hogy 2015 óta az Izraelt kritizáló közgyűlési határozati javaslatok közül a Biztonsági Tanács mindössze egyetlenegyet fogadott el. 2016-ban az ENSZ legfelsőbb testületeként arra szólította fel Izraelt, hogy hagyjon fel a zsidó telepek építésével a megszállt palesztin területeken. Az Egyesült Államok azonban még ekkor sem szavazott kifejezetten az állásfoglalás mellett, hanem tartózkodott a szavazástól.
Getty Images
A New York University Open Global Right kutatóműhelyének év elején publikált tanulmánya azt állapította meg, hogy az ENSZ és szélesebb értelemben a nemzetközi közösség tehetetlennek tűnik
a hadviselés módszereinek korlátozásában,
a tűzszünet elérésben,
ENSZ-erők bevetésében a gázai civilek védelme érdekében,
illetve a felelősségre vonhatóság biztosításában.
A jelenlegi konfliktus ráadásul az ENSZ strukturális kudarcát mutatja: államok egy kisebb csoportja és a világ államainak és népeinek többsége közötti hatalmi egyensúlyhiányt
– olvasható a Boston University vezető emberi jogi kutatója, Susan M. Akram által jegyzett tanulmányban.
A tanulmány kitért rá, hogy mivel csak a Biztonsági Tanács engedélyezheti a beavatkozást egy konfliktus megállítása érdekében, jelenleg egyetlen tagállam, az Egyesült Államok döntésén múlik, hogy megállítható-e az Izrael által folytatott – immár több fronton vívott – háború, amely a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és még a népirtás gyanúját is felveti. Az Egyesült Államok azonban több mint 30 alkalommal használta vétójogát, hogy megvédje Izraelt az ENSZ olyan intézkedéseivel szemben, amelyek célja az Izrael által tanúsított háborús agresszió megállítása volt, ide értve a Gázai övezet ellen indított korábbi támadásokat is.
A tanulmány szerint ugyanez a strukturális probléma akadályozza a Biztonsági Tanácsot abban is, hogy a gázai háború ügyét a Nemzetközi Bíróság elé utalja. Izrael ugyanis nem tagja a bíróságnak, így nem is vonható felelősségre, hacsak a Biztonsági Tanács nem utalja az ügyet a testület elé, illetve ha egy másik állam nem állít a bíróság elé egy izraeli állampolgárt, aki az adott állam területén követett el bűncselekményeket.
Az Egyesült Államok korábban is megvédte Izraelt a Nemzetközi Bíróság büntetőeljárásaival szemben, és egészen odáig ment, hogy szankciókkal sújtotta a bíróság munkatársait a ciszjordániai izraeli telepekkel és a Gázai övezet elleni támadásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatok miatt.
Hoffmann Tamás szerint az Egyesült Államok hagyományosan Izrael legerősebb szövetségese a Közel-Keleten, miután nyilvánvalóan rendkívül erős szálak fűzik egymáshoz a két országot. Az Egyesült Államok szempontjából szerinte stratégiailag is fontos, hogy legyen olyan állam a Közel-Keleten, ami tagadhatatlanul elkötelezett az Egyesült Államok és az Egyesült Államok által képviselt értékrend mellett. Egy olyan kiélezett elnökválasztási kampányban, mint az idei, egy Izraelt kritizáló, világos álláspont kifejezésének valószínűleg nagyon jelentős belpolitikai következményei lennének, amelyeket egyik elnökjelölt vagy politikai erő sem akar felvállalni.
Hoffmann Tamás ezzel együtt azt is állítja, hogy Izraelben és Izrael egyes támogatóinak körében elharapódzott az az összeesküvés-elmélet, mely szerint az ENSZ egyre inkább próbál Izrael számára hátrányos döntéseket hozni. Ez a vélemény megfogalmazódik az izraeli kormánynyilatkozatokban, de más, Izraelt támogató országok részéről is.
Fatih Aktas / ANADOLU / AFP Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart a közelmúlt közel-keleti eseményei miatt, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, 2024. október 2-án.
Megdöbbentő és furcsa elképzelés ez, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a világ legtöbb kormánya összeesküdött Izraellel szemben
– fogalmazott a szakértő.
Tény, hogy a Biztonsági Tanács és az ENSZ Közgyűlése tavaly október 7-e óta többször szavazott a gázai tűzszünetre felszólító határozatokról. Tavaly az Egyesült Államok rögtön október 18-án 12 állam ellenében vétózott, és ezzel a humanitárius tűzszünetet elrendelni kívánó első határozatot el is utasította. Szintén tavaly, október 27-én, az ENSZ Közgyűlése 193 tagállamából 120 szavazott a tűzszünet mellett, akkor December 22-én a Biztonsági Tanács elfogadott egy határozatot a Gázának nyújtandó humanitárius segélyek bővítéséről, ez azonban tűzszüneti felhívást már nem tartalmazott. Az Egyesült Államok ekkor is tartózkodott a szavazástól. Mindebből látható, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácson keresztül a világ országainak többségi akaratát negligálva, több alkalommal Izrael mellé állva akadályozta a tűzszünet létrejöttét a Gázai övezetben.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Izraelnél valószínűleg azzal húzta ki a gyufát először, amikor a tavaly október 7-i, izraeli terrortámadásról azt mondta:
fontos annak felismerése, hogy a Hamász támadásai nem légüres térben történtek.
Guterres akkor arról is beszélt, hogy a palesztin nép több mint 50 éven át „fojtogató megszállásnak” volt kitéve, és aggodalmának adott hangot, mivel szerinte Gázában „a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének” vagyunk tanúi. Sok idő nem is kellett, hogy Izrael kifejezze felháborodását. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint Guterres ezzel átlépett egy vörös vonalat, amennyiben megszólalásával szerintük igazolta a Hamász támadását. Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan ezután lemondásra szólította fel Guterrest.
Tavaly október 7-én a Hamász és az Iszlám Dzsihád militánsai az Izrael által elzárt és évtizedek óta blokád alatt tartott Gázai övezetből kitörve katonai támaszpontokat és izraeli civilek által lakott településeket támadtak meg Izrael déli részén. Ennek során mintegy 1200 ember – közülük legalább 845 civil – meghalt, és több mint ötezren megsebesültek. A fegyveresek emellett mintegy 240 embert, köztük külföldieket is túszul ejtettek. Izrael azonnal nagyszabású támadást indított a 140 négyzetkilométeres, kis földsáv, a Gázai övezet ellen, ahol 2,3 millió ember él. Izrael 1967-ben kezdte meg Gáza megszállását, 2007 óta szinte teljes blokád alatt tartja a területet, és a nemzetközi jog értelmében továbbra is megszálló hatalom.
Az izraeli bombázások és szárazföldi műveletek miatt a Gázai övezetben mostanáig több mint 42 ezer ember halt meg, a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint. A műveletek brutalitását jelzi, hogy a tárca adatai szerint a felnőttkort el nem érő, név szerint azonosított halálos áldozatok száma meghaladta a 16 ezret. A gázai háború halálos áldozatai közül több mint hétszázan pedig nem érték meg az első születésnapjukat.
Ahmad Hasaballah / Getty Images Gyerekek a Gázai övezet déli részén, 2023. november 8-án, Khan Yunisban.
A közel-keleti háború következtében a tárca szerint csak a Gázai övezet területén naponta átlagosan 115 ember hal meg, közülük
46 gyerek,
31 nő,
38 férfi.
A sebesültek napi száma átlagosan 266, naponta 27 embert pedig eltűntként regisztrálnak. Mindezeken túl a háború miatt naponta legalább 5480 ember kényszerült elhagyni otthonát. A kitelepítettek száma tavaly október óta meghaladja az 1,9 millió főt, ami a teljes lakosság több mint 80 százalékát jelenti. Közülük több mint 70 ezer embernek esélye sincs, hogy hazatérjen, mert az otthonaikat a háborúban lerombolták.
The post Hogyan lett Izrael odaadó barátjából nemkívánatos személy az ENSZ főtitkára? first appeared on 24.hu.