Az elmúlt hetek fókuszában egyértelműen a kormány legújabb, gazdaságpolitikai akcióterve áll. Azt már elárulták, hogy három fő téma köré épül a csomag, és összesen 21 pont lesz benne, ahogy azt is tudni, hogy milyen lépéseket akarnak végigvinni. A hétfői Magyar Közlöny egyetlen kormányhatározata is az új akciótervről szól, ám az
lényegében semmilyen új információt nem tartalmaz. Csak az derül ki belőle, amit már eddig is tudni lehetett, hogy a kormány egyetért az akcióterv eszközeivel.
A kormányhatározat egyfajta indoklással indul, miszerint a kormány felismerte, hogy a covid-járvány és a háború miatt megváltozott világgazdasági környezetben új eszközök kellenek ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen. Ennek, pontosabban a 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek a kulcsa a gazdasági semlegesség, ami valójában semmi másról nem szól, minthogy Orbán Viktor megtalálta azt a jolly jokert, amivel bármikor bármilyen lépését, döntését megmagyarázhatja. Mindenesetre most erre a kártyára kevésbé lesz szükség, hiszen az új kormányhatározatban a kormány nemcsak azt tűzte ki célul, hogy a gazdaságot újra lendületbe kell hozni, hanem azt is, hogy a gazdaság „lehető legszélesebb köre” részesüljön az újraindításból. Ezért három pilléren nyugszik az új akcióterv:
jövedelmek vásárlóerejének növelése, megfizethető lakhatás biztosítása, a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
Majd tételesen rögzítik, hogy az egyes pillérek különböző pontjaival egyetért a kormány. Vagyis:
1. Jövedelmek vásárlóerejének növelése:
hároméves bérmegállapodást kell kötni a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel, munkáshitelprogram jön, megduplázzák a családi adókedvezményt.
2. Megfizethető lakhatás biztosítása:
szigorítják a magánszálláshely-szolgáltatás feltételeit Budapesten (ezzel kapcsolatban már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a törvényjavaslatát, amelynek értelmében a négyszeresére emelik a fővárosi Airbnb-k után fizetendő adót, és kétéves moratóriumot hirdetnek az új engedélyek vonatkozásában), megvizsgálják a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását a fővárosban, megvizsgálják, hogyan tudnak segíteni a fővárosi felsőoktatási intézményeknek a megfelelő számú kollégiumi férőhely biztosításában. Vidéken a fiataloknak számára új otthonteremtési támogatásokat vezetnek be, elindítják a Vidéki Otthonfelújítási Programot, a SZÉP-kártyán lévő juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni vidéken, az önkéntes nyugdíjpénztári pénzeket is lehet majd lakáscélra használni, kidolgozzák, hogy vidéken a munkáltató adókedvezményben részesüljön, hogy a dolgozójának lakhatási (albérlet-finanszírozás vagy hiteltörlesztés) céllal ad támogatást, 2026. december 31-ig marad az új lakások 5 százalékos áfája vidéken, 5 százalékos kamatplafont szeretnének lebeszélni a bankszektorral a lakáshitelekre.
3. Demján Sándor-program:
a kis- és középvállalatok számára nagymértékű tőkefinanszírozási programot indítanak, elindítják az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programot” a kiemelt gazdasági ágazatok számára, meghirdetik a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot, 3,5 százalékra csökkentik a kamatot Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékeinél, exportösztönző hitelprogramot indít az Eximbank, indít egy kifektetési hitelprogramot is, felgyorsítják a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programokat, csökkentik a kkv-k adminisztrációját, ennek keretében enyhítik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazását.
Nem fog ezek alapján unatkozni a nemzetgazdasági miniszterünk év végéig, hiszen a 21 pont kidolgozása, kivizsgálása, kialakítása zömében az ő feladata lesz a kormányhatározat szerint. Csupán néhány olyan feladat van, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek vagy más miniszterek bevonásával Nagy Mártonnak kell végrehajtania. Ezekkel legkésőbb december 31-ig végeznie kell.