A nyár utolsó hónapjában is kitartott a lendület, tavaly augusztushoz képest 13,1 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Így az átlagos bruttó 628 800 forint volt, ennek kedvezmények nélkül számolt nettója 418 100 forint, a kedvezményeket figyelembe véve 433 100 forint volt az átlagos nettó augusztusban. Előbbi 13,1, utóbbi pedig 12,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt.
Mivel ebben a hónapban 3,4 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal, a fizetések reálértéke is jelentősen növekedett, 9,4 százalékkal ért többet a fizetés, mint egy évvel korábban.
A bruttó mediánbér, vagyis az az összeg, aminél pontosan ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet is, 520 ezer forint volt, ami 15,6 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél. Mivel ez jobban emelkedett az átlagbérnél, ez arra enged következtetni, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban – részben a minimálbér-emelések következtében – nagyobb arányú béremelések voltak idén, mint a magasabb fizetések esetében. Ennek a nettója egyébként a kedvezmények figyelembevételével számítva 360 100 forint volt.
Már nem a pénzügyben lehet a legjobban keresni
Augusztusban egészen váratlan módon felbolydult az átlagbérek ágazatonkénti rangsora, az eddig folyamatosan élen álló pénzügyi szolgáltatások ágazat az elsőről a harmadik helyre csúszott. Eddig végig bruttó egymillió forint feletti átlagbér jellemezte a szektort, most 982 ezer forintot regisztrált a KSH, ami a harmadik legmagasabb bruttó bért jelenti.
Az élre az energiaipar került 1,019 millió forintos átlagos bruttóval, egy majdnem 17 százalékos bérnövekedés után, ezt az információ, kommunikáció ágazat követi 984 ezer forinttal.
A rangsor másik végén sereghajtóként jelentősen leszakadva a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat áll 412 ezer forintos átlagos bruttóval, itt 13 százalékos, átlagnak megfelelő béremelkedés volt augusztusban előző év azonos időszakához képest. Előtte a mezőgazdaság áll 490 ezres, előtte pedig az egyéb szolgáltatások 496 ezer forintos átlagos bruttó bérrel.
Egyre feszítettebb a munkaerőpiac
Az ok, ami miatt továbbra is ilyen emelkedett a bérdinamika, hogy a hazai munkaerőpiac feszessége már nem enyhül, sőt egyre inkább feszítetté válik. A munkanélküliségi ráta csökken és a legfrissebb felmérések szerint az üres álláshelyek száma ismételten emelkedésnek indult. Mindez első ránézésre némileg ellentmond a gazdasági teljesítménymutatóknak, azonban magyarázatot adhat a munkaerő-felhalmozás jelensége – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Az adatok alapján úgy véli, hogy a versenyszférában az év hátralévő részében is maradhat a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 13 százalék felett ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ugyanakkor ez alapvetően elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti, és kevésbé az idei évet.