A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a már megszokott kkv-hitelprogramokat, lakásépítési terveket és „jövedelempolitikát”. Ez utóbbi a GKI szerint azért is érdekes, mert nincs még egy olyan európai ország rajtunk kívül, amely ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a csak részben a kormányzat által befolyásolt átlagbért.
A miniszter 2028-ra egymillió (pontosabban „csak” 970 ezer) forintos bruttó átlagbért „tervez”, valamint ezer eurós minimálbért. A miniszter korábbi terve – miszerint 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50 százalékát – a konferencián bemutatott adatok alapján – írja a GKI. Azért nem, mert Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek szerintük, egyrészt kifejezetten magas reálbérnövekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 forint/euró volt, jegyzik meg), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben.
Kumulált minimálbér és reálkereset változás (2010=100), forrás: KSH
Mint írják, annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak,
évi 10,5 százalékos átlagbér-emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül.
Ez a kormány 3 százalékos inflációs várakozásaival számítva 7 százalékos reálkereset-növekedést jelent.
Csakhogy a miniszter saját szavai szerint is csak 5 százalékos reálbér-növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett. Ez alapján Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
Egy másik szcenárió szerint pedig – amennyiben végrehajtja a kormány az állami alkalmazottak fizetésének emelését – a 2-3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány nem lesz tartható. És persze az árfolyam sem – teszik hozzá.
A tervek szerint a következő négy évben mindössze 5 százalékkal (évi 1,2 százalékkal értékelődik) le a forint az euróhoz viszonyítva, ami több szempontból is nehezen elképzelhető a GKI szerint. Egyfelől csak az idei évben 5,5 százalékkal gyengült a hazai deviza. Másfelől, amennyiben nem gyengülne tovább a forint, az exportáló vállalatoknak az évi 8 százalékos euróban mért bérköltség-növekedést termelékenység-növekedésből (vagy a profitjuk csökkentéséből) kellene kigazdálkodniuk. Könnyen belátható, hogy így várhatóan kivonulnak az országból (más régiós országba is könnyen áthelyezik termelésüket a vállalatok), oda, ahol kiszámíthatóbb a jogszabályi környezet, és kevesebb az egyedi, gyors jogszabályváltozás.
Összefoglalva a GKI szerint elmondható, hogy a miniszter tervei ellentmondásosak, ami megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek.
Korábban lehoztuk, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) is erős kételyei vannak.
The post Számos sebből vérzik Nagy Márton jövedelmi terve first appeared on 24.hu.