„Mi, magyarok soha nem voltunk senkinek a gyarmata, gyarmattartók sem voltunk, minket nem lehetett soha megvásárolni, minket csak harcban lehetett legyőzni. […] Mi a megszálláskor is szabadnak éreztünk magunkat, és mindig fellázadtunk azok ellen, akik szolgaságba akartak taszítani bennünket”,
mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója pénteken a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének megemlékezésén.
A történész reagált „az elmúlt hetekben az 1956-os forradalom emlékezetével és értelmezésével kapcsolatban felmerültekre” is, amivel vélhetően az utóbbi hónapok legnagyobb visszhangot kiváltó nyilatkozatára, Orbán Balázs ötvenhattal és orosz agresszióval kapcsolatos mondatára célozhatott.
Amikor a baloldal vagy liberális politikusok, közszereplők, újságírók és az Európai Unió tisztségviselői „hazug párhuzamot vonnak 1956 és az orosz ukrán háború között”, vagy ötvenhat emléke és becsülete miatt aggódnak, Schmidt szerint érdemes „azonnal gyanút fogni”, mert a nyugati világ értelmiségi körei mostanra „marxistákká, kommunistákká váltak”, és „ báránybőrbe bújt farkasok aggodalma az övék”.
Schmidt szerint a magyar szó a bátorság, a szabadságszeretet, a nemzeti összefogás és a hősiesség szinonimája lett.
Címlapon: Schmidt Mária 2018. október 23-án, a hivatalos állami megemlékezésen a Terror Háza előtt. Fotó: botost/444 (atv, MTI)