Franciaország gasztronagyhatalom. Töretlenül és évszázadok óta. Ebben az országban egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy az élet az étkezések, a legjobb ételek és italok körül forog (akárcsak a szomszédos Olaszországban és Spanyolországban). A francia szakács, a francia sommelier, a francia borász és sajtkészítő, no és a francia étteremkritikus személye immár fogalom.
Számos szavunk a gasztronómiában francia eredetű, a teljesség igénye nélkül: bonbon, briós, büfé, buké, fridzsider, fondü, konyak, furmint, must, kaviár, bisztró és megannyi szép hangzású szó. A francia étel- és italkultúra legendás, de ha a hétköznapokról van szó, vajon tényleg sokat tudunk róla?
Minden országban egy kicsit más dívik. Magyar ember evés közben nem beszél (ó, dehogynem!). A svéd vendéglátó előre megkérdezi, hány szelet húst süthet ki neked vacsorára, és repetára ne számíts. Ezzel szemben egy erdélyi vagy például török vendéglátó akkor is még egy kis hússal és süteménnyel traktál, amikor már mozdulni sem bírsz. Ha Amerikában hívnak vendégségbe, úgy készülj, hogy nem illik mindent megenni, amit felszolgálnak a terített asztalnál.
Sokszor volt korábban szó az olasz dolce vitáráról és az olasz konyha szabályairól, most pedig jöjjön a francia étkezések hét szabálya, továbbá hét illemszabály!
Kávézóban indítani a napot és étterembe járni nem úri huncutság
Mi, magyarok szeretünk azon spórolni, hogy vendéglátóhelyekre járjunk. Nem így a franciák.
Olyannyira az életük része, hogy nem csak a társas eseményeiket szervezik a kávézókba, bárokba, éttermekbe, hanem teljesen természetes, hogy csak egymaguk is szívesen beülnek a szeretett helyeikre. Megszokott látvány, hogy akár egy napilappal a kezükben, egyedül is minőségi időt töltenek a vendéglátóhelyeken.
A francia emberek fejében az él, hogy a közeli helyeket ők tartják el, támogatják is a jelenlétükkel. Hogy is nézne ki egy francia kisváros vagy nagyváros szerethető vendéglátóhelyek nélkül?
A bisztrók itthon is divatosak, de mint jelent a brasserie?
„A francia brasserie szó jelentése sörfőzde, vagy a sörfőzés mint üzlet. A brasserie típusú étteremben szakképzett felszolgálásra lehet számítani, nyomtatott étlapra és hagyományosan fehér asztalterítőre. A bisztró típusú éttermekben mindezek nem feltétlenül vannak meg. A brasserie tipikusan egész héten nyitva van, és egész nap ugyanazt szolgálja fel. Klasszikus brasserie-étel például a steak frites (steak sült burgonyával)” – írja a Wikipedia.
Vendégség francia módra
Vendégség nélkül nincs élet Franciaországban. Aki rövidebb-hosszabb időt Franciaországban, készüljön fel rá, hogy érkezni fognak baráti, ismerősi meghívások. A franciák nem csak a vendéglátóhelyeiken szeretnek vendégeskedni, hanem egymásnál is. Nem véletlenül legendás a francia társasági élet immár évszázados viszonylatban.
Külföldiként ezen alkalmakkal pillanthatunk bele igazán a francia hétköznapokba, és gyönyörködhetünk a rendszerint jó ízléssel berendezett otthonaikban.
A francia szabályok szerint, ha vendégségbe hívnak, soha ne érkezz üres kézzel. Nem az ajándék értéke számít, hanem a gesztus. Ez lehet egy csokor virág, egy üveg bor, egy kis szépen csomagolt desszert.
Igazán illedelmes akkor leszel, ha belekalkulálsz 10-15 perc késést a programodba. Így akkor is lesz elég ideje mindent tökéletesen előkészíteni a vendéglátódnak, ha egy kicsit megcsúszott az előkészületek során. A 15 perc azonban piros vonal! Ha többet késnél, tiszteld meg a vendéglátót egy telefonhívással.
Pique-niquei, avagy a piknik intézménye
Az első jó idő alkalmával a franciák már készítik is a plédet és a fonott kosarat. Már a piknik szó eredete és francia (és germán), a pique-nique formából magyarosítottuk. Ez soha nem jelentheti náluk afféle hitvány ételek-italok fogyasztását! Igazán jó sajtok, borok kerülnek a piknikkosarakba, semmiképpen sem chipses zacskók és késztermékek.
Műanyagpoharak helyett üvegpoharakkal koccintanak a szabad ég alatti evős-ivós összejövetelek alkalmával is.
7 pontos etikett a francia asztaloknál
A legegyszerűbb szabadtéri pikniken is pohárba töltsük az aperitifet vagy a bort! Illik megadni a módját.
A bagettet azonban kézzel törd, ne szeleteld!
Ha salátát eszel, a leveleket hajtsd össze késsel-villával, és ne kezdd késsel felvagdosni őket.
Bármilyen puha is, az imádott libamájat soha ne kend szét a kenyéren, hanem csak finoman helyezd rá.
Magyarországon megszokott, hogy a háziasszony még robotol, amikor a többiek már esznek. Egy francia vendégségben mindig várd meg, amíg a házigazda-szakács is leül, és azt mondja, hogy „jó étvágyat!”
Ha vendégségben eszel, ne kérj repetát: a vendéglátód fel fog ajánlani egy második adagot, ha maradt még az ételből.
Ha mi rendezünk vendégséget, nem szükséges külön gyermekmenüre is gondolnunk, hagyhatjuk a rántott dinókat és a paradicsomos spagettit. A francia gyerekek ugyanazt az ételt eszik, mint a felnőttek, csak kisebb adagokban. Természetesen alkoholmentesen!
A francia kenyérevő nemzet
A francia életérzés nem lehet teljes a kenyerek, bagettek, briósok és a több tucat más péksütemény élvezete nélkül. Akár étteremben eszel, akár te hívsz meg másokat az otthonodba, ne feledd, hogy még olyan komplett ételek mellé is leteszik a kenyeres kosarat, mint a gazdagon vajas krumplipürével tálalt beoef bourgignon, azaz a burgundi marha. A majdnem mindenhez kenyérevés egyáltalán nem csak magyar szokás!
A sajt nemzeti ügy
Akárcsak a francia boré és más nemes italoké. Mivel a francia borok és párlatok fogyasztásának könyvtárnyi saját irodalma van, maradjunk csak a sajtoknál. Érdemes tudni, hogy ők a sajtokra nem úgy gondolnak, mint mi. Afféle szendvics-hozzávalóként.
A francia sajtkultúra méltán világhírű, az érlelt sajtjaik egyszerűen csodálatosak, és ők ezeket az ínyenc falatokat az őket megillető módon is fogyasztják.
Kiélvezik a falatokat, lehetőleg friss péksüteménnyel és borral kísérik, és olyan apróságoknak tűnő gesztusokra is sokat adnak, hogy minden sajttípushoz legyen más-más kés. Önálló étkezésként is fogyasztják így a sajtokat, a nagyétkezések alkalmával pedig mindig a főétel után érkeznek ezek a csemegék, amiket szívesen kísérnek gyümölcsökkel is.
Élvezd a goûter jó szokását!
Eredetileg a gyerekek délutáni megéhezéséről, uzsonnájáról szólt a goûter intézménye, aminek sok felnőtt is hódol. A késődélutáni, vacsora előtti megéhezés, falatozás az olaszok aperetivójához hasonló, ami alatt nem az italokat értjük, hanem egy ráérős falatozgatást az esti nagyobb étkezés előtt.
Goûter címszó alatt a gyerekek hagyományosan gyümölcslevet és egy kis édességet kapnak. A felnőtteknek pedig egy csésze kávé vagy tea dukál és a legendás francia teasütemények egyike. Néhány szám madeleine, macaron, financier, éclair vagy egy szelet mille-feuille, Paris-Brest… Kár ellenállni!
Franciaországban add meg a módját!
Az összes többi pont is ugyanerről szól, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: a francia konyha élvezetéhez és a francia életszemlélet elsajátításához lassíts le. Enélkül hiába a sok jótanács, rohanva nem lesz igazi az a korty burgundi, az a hosszan érlelt roquefort sajt, az a harapás bagett, és piknikezni sem lehet kutyafuttában.
Állj meg, érkezz meg, élvezd ki a napnak ezen pillanatait, amit persze az koronáz meg, ha a családdal vagy barátaiddal töltheted el ezt az időt a jó falatok és kortyok társaságában.
Ha étteremben eszel, tudnod kell, hogy Franciaországban épp azért nem hozzá a pincér a számlát az étel elfogyasztása után, hanem neked kell kérned, mert ők hagyják, hogy addig élvezd ki az étkezésedet, amíg csak jólesik.
The post Francia módra: 7 étkezési szabály, amit tarts be Franciaországban first appeared on nlc.