A hazai menekültügyi szabályozás értelmében minden illegális határátlépőt visszatoloncolnak abba az országba, ahonnan megkísérelt átjutni a határon, a menedékkérelmeket pedig csak a szomszédos országok diplomáciai kirendeltségein lehet beadni. Ezek a szabályok azonban annyira nincsenek összhangban az uniós joggal, hogy az Európai Unió Bírósága nemrég 200 millió eurós – 400-as árfolyammal számolva 80 milliárd forintos – pénzbírsággal sújtotta Magyarországot, mivel az Orbán-kormány az uniós előírás ellenére nem változtatott a magyar szabályozáson.
A bírság összege ráadásul – a magyarországi szabályozás megváltoztatásáig – naponta egymillió euróval, azaz 400 millió forinttal nő. Ha pedig a kabinet változtatni és fizetni sem hajlandó, akkor a hazánknak járó uniós támogatásokból vonja le a bírságot az Európai Bizottság.
A bírság életbe lépésének szeptemberi dátumához közeledve az ötletet, amit az amerikai politikából – egészen pontosan az elmúlt két évben közel 120 ezer menedékkérőt Washington D. C.-be, New Yorkba és Chicagóba buszoztató texasi republikánus kormányzótól, illetve a floridai és arizonai kollégáitól – kölcsönöztek, először még Gulyás Gergely lengette be az egyik kormányinfón. Lehetséges megoldásként arra az esetre, ha nem sikerülne jogi úton kötelezniük az Európai Bizottságot, hogy legalább részben finanszírozzák a schengeni határ védelmét, illetve a kiszabott bírságot sem sikerülne felülvizsgáltatniuk.
Magyarország nem kíván a végtelenségig napi bírságot fizetni, hanem akkor lehetővé fogjuk tenni, hogy, akik szeretnének, azok lépjenek be. És ott felajánljuk nekik az egyirányú jegyet Brüsszelbe, ahol aztán az Európai Bizottsággal nyugodtan tárgyalhatnak a saját ellátásukról
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter még augusztus 22-én.
Pár héttel később pedig már az is kikristályosodott, hogy a Volánbusz segítségével akarják végrehajtani a hazánkba kifejezetten a kormányzati akció kedvéért újra beengedett, majd a kötelező adminisztráció után rögtön az unió fővárosába küldött menedékkérők nyugatra szállítását. Ezt Rétvári Bence belügyi államtitkár jelentette be pár héttel később pár Röszke–Brüsszel feliratú sárga busz előtt állva.
Illyés Tibor / MTI Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és a Röszke–Brüsszel feliratú Volánbuszok a Népligetben 2024. szeptember 6-án.
Legutóbb pedig egy rádióinterjújában már maga Orbán Viktor miniszterelnök utalt a tervezett lépésre:
Jó, ha Brüsszel főpolgármestere készül, mert hogyha továbbra is sanyargatnak bennünket mindenfajta büntetésekkel Brüsszelből, akkor meg fogják kapni, amit akarnak, és oda fogjuk szállítani buszokkal a migránsokat a főtérre, jogilag szabályos, kifogásolhatatlan módon, aztán egyék meg, amit főztek maguknak.
Az illegális bevándorlók jogilag szabályosan történő kezelésével egyébként egybevágna, ha az ország északnyugati szegletében, a Győr-Moson-Sopron vármegyében található Vitnyédre tervezett központot valóban a menekültek befogadására szánták volna – ám a kormány tagadta az ezzel kapcsolatos információkat. Gulyás Gergely szerint csak a soproni és a győri iskolásoknak akartak kedveskedni egy új nyári tábor felépítésével. A központ felépítésére a Magyar Hang szerint közel 5 milliárd forintot szántak volna.
Vagyis a bevándorlók Brüsszelbe buszoztatása körül egyelőre sok a kérdőjel.
Nem tisztázott például az, hogy az illegális bevándorlók miként lesznek hivatalosan is nyilvántartásba vett menedékkérők Magyarországon, amikor jelenleg át sem tudnak lépni a határon, és Szerbiában kell elindítaniuk a magyarországi befogadásra vonatkozó kérelmüket.
Azt sem tudni, hogyan juthatnának át a buszok több ország határán is a Brüsszelbe vezető úton.
Persze az is könnyen előfordulhat, hogy a migránsbuszoztatás belengetése megmarad retorikai fegyvernek.
A republikánusoknak nagyon bejött
Az ötlet az Atlanti-óceán túloldaláról származik, ahol azonban a bevándorlókat nem kellett több országon is átvinni, csak egy szövetségi köztársaság több tagállamán keresztül. Tény, hogy az USA-ban annyira bejött az otthonukból elmenekülő, új helyen új életet kezdeni próbáló tömegek politikai fegyverként való felhasználása, hogy Joe Biden még június elején kemény szigorítást vezetett be a menekültpolitikában, melynek nyomán az államilag finanszírozott emberkereskedelem is alábbhagyott.
Míg tavaly decemberben még 300 ezer illegális bevándorló lépte át a mexikói-amerikai határt Texas államban, addig májusban már csak 117 ezren érkeztek. A szigorítás bevezetése után pedig júniusban már csak 84 ezer embert regisztráltak, ami Joe Biden hivatalba lépése óta a legalacsonyabb szám – derül ki az NBC Newsnak a buszok megritkulását bemutató cikkéből.
Egy évvel azután, hogy a texasi kormányzó még Kamala Harris alelnök washingtoni rezidenciájához is több buszt vezényelt, és a keleti parti elit egyik üdülőparadicsomának számító Martha’s Vineyard nevű szigetecskére is két magánrepülővel utaztattak venezuelai migránsokat Floridából, érdemes lehet áttekinteni, hogy a republikánus kormányzók nyomására hogyan is változott meg az amerikai menekültpolitika az elmúlt két évben.
Kevin Dietsch / Getty Images Texasból Washingtonba buszoztatott bevándorlók csoportja Kamala Harris alelnök házánál 2022. szeptember 15-én.
Ötből egy menedékkérő busszal érkezik a nagyvárosokba
New York az ismertsége mellett azért is számít az országba érkező menekültek egyik fő célpontjának, mert az Egyesült Államok legnépesebb városában a nyolcvanas évek óta megilleti a menedékhez való jog a hajléktalanokat, ami természetesen a migránsokra is vonatkozik. Így a város szállást biztosít nekik különböző menhelyeken egészen addig, amíg nem találnak munkát, és nem rendeződik a bevándorlási státuszuk.
Ráadásul a hatóságok nem adják ki a bevándorlási hivatalnak azokat az illegális bevándorlókat, akik segítséget kérnek tőlük – például mentőt hívnak. Sőt, az államban még jogosítványt is lehet úgy szerezni, ha az ember nem számít hivatalosan is menedékkérőnek.
Csakhogy az amerikai közrádió, az NPR egyik februári műsora szerint a hazáját elhagyó 7 millió venezuelai állampolgár miatt kialakult bevándorlási hullám hatására
A város polgármestere, a korrupciós vádak miatt azóta évtizedes börtönbüntetéssel fenyegetett Eric Adams először még tárt karokkal fogadta a Texasból érkező buszok utasait, de később már ő is azt mondta, ha ez így folytatódik, és nem kapnak szövetségi segítséget, akkor abba akár „bele is pusztulhat” a metropolisz.
A helyzet tarthatatlanságát jól mutatja, hogy a városvezető 2022-es hivatalba lépése idején mintegy 50 ezren élhettek a város menhelyein, idén februárban viszont már több mint 120 ezren. De az is jelzi a probléma súlyát, hogy New York városa mostanáig 4,3 milliárd dollárt költött a helyzet kezelésére, de a New York Times témát körüljáró cikke szerint 2025 nyaráig ez az összeg akár 10 milliárd dollárra is emelkedhet (úgy, hogy közben a város idei teljes költségvetése 107 milliárd dollár).
Ezzel szemben Texas állam csupán 230 millió dollárt költött arra, hogy 2600 busszal és 9 repülővel mintegy 120 ezer bevándorlót szállítson hat különböző városba – New York mellett például Denverbe és Chicagóba, ahol szintén hasonló gondokat okozott a menedékkérők számának megugrása.
Brandon Bell / Getty Images A határőrség tisztjei felügyelik az illegális bevándorló buszra szállítását a texasi Romában 2022. május 05-én.
Ha az egyik céljuk az volt, hogy így hívják fel a figyelmet arra, ami a határon történik, és amit sok belső város nem érez rendszeresen, akkor igen, ez sikeres volt
– ismerte el a New York-i polgármester kabinetfőnöke, Camille Joseph Varlack.
New York például már több mint 35 ezer bevándorlónak fizetett azért, hogy elköltözzenek a városból, és közülük rengetegen mennek vissza Texasba, Floridába vagy tovább Illinois-ba. De a coloradói Denver is 22 ezer bevándorlónak fizette már ki a fent említett helyek egyikére vagy a Kaliforniába szóló egyirányú jegyét. És Chicagóból is több mint 7 ezer menedékkérőt küldtek már el úgy, hogy a jegyüket Illinois állam fizette ki.
Mindebből jól látszik, hogy a republikánus kormányzóknak a menekülthullámot meglovagoló manővere – az állami embercsempészet – legalábbis politikai értelemben sikeresnek mondható, hiszen New Yorkban és más, a déli határtól távol lévő nagyvárosban is ráirányította a figyelmet a bevándorlásra, ami az idei elnökválasztási kampány egyik kulcskérdésévé vált.
A buszoztatás ráadásul annyira bejött, hogy – részben a kampányban a témára irányuló extra figyelem miatt – Joe Biden elnök még jóval a választás előtt, a nyár elején rendeletet hozott arról, hogyha túl sokan kelnek át a mexikói-amerikai zöldhatáron rövid idő alatt, akkor ideiglenesen szüntessék be a menedékkérelmek benyújtásának a lehetőségét az érintett államokban. De az is menekülthullám politikai változásokat okozó hatását mutatja, hogy a korábban a menekültpolitikában liberálisnak számító régiókban is költségvetési gondok jelentkeztek, ezek nyomán pedig az érintett városok szigorításokról döntöttek.
The post Amerikában bejött a migránsbuszoztatás, de Európában önveszélyes politikai lépés lenne first appeared on 24.hu.