Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet egyebek mellett átírja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályait. A módosítás után:
„A finanszírozási szerződésben minden ellátási forma tekintetében meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, a tervezett éves keret, a teljesítés időbeli ütemezése, valamint a tervezett éves keret feletti ellátások köre.” Az új rendelet alapján határozzák meg a járóbeteg- és aktív fekvőbeteg-szakellátás, az általános anesztéziában végzett egynapos fogászati ellátás, az aktív fekvőbeteg-szakellátási háttérrel nem rendelkező önálló egynapos sebészeti ellátások, a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok (PCR) és laboratóriumi ellátások tervezett éves keretét. Az éves keretek meghatározásakor a megelőző finanszírozási évben (november–október) jelentett teljesítményeket veszik figyelembe.
Főszabály szerint a tervezett éves keret emelésére csak akkor lesz lehetőség,
A kórházakban a tervezett éves keretet szakmánként és betegségcsoportonként, a betegségcsoportok szerint összesített egy esetre jutó országos átlagfinanszírozás mértéke alapján határozzák meg. A tervezett éves keretet éves szinten, valamint időarányosan – az ellátási igények változásának figyelembevételével – havi bontásban kell meghatározni, egy úgynevezett szezonális index alapján. Az egyes hónapokra vonatkozó szezonális index nem haladhatja meg a havi országos szezonális index 20 százalékkal növelt vagy csökkentett mértékét. A tizenkét havi összes százalékos index összege nem térhet el a 100 százaléktól.
Ha valahol az egynapos sebészeti ellátás megszűnik, a szolgáltató tervezett éves keretét Pintér Sándor belügyminiszter egyidejű tájékoztatása mellett a finanszírozó év közben is szétoszthatja a többi szolgáltató között. Az egészségügyért felelős miniszter kezdeményezheti a finanszírozónál a tervezett éves keretek mértékének módosítását is.
A mostani rendelet szerdai megjelenéséig lehetett egyébként a kormány honlapján véleményezni annak a belügyi salátatörvénynek a tervezetét, amely magát az egészségbiztosítási rendszert is átalakítaná, A Népszava írt először arról, hogy a kormány még több lehetőséget adna a magánszolgáltatóknak az állami, közfinanszírozott ellátásban. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával bevezetik a
hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató
kategóriáját, amiről a lapnak eltérően vélekedtek a szakemberek. Egyikük úgy vélte: az államnak a közfinanszírozott intézmények költségtérítését, inkább átirányítja a betegeket a magánszektorba, azzal az illúzióval, hogy akik átmennek, a finanszírozásból hiányzó részt majd maguk hozzáteszik. A Dellában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnöke éppen arról beszélt, hogy a financiális és rendszerszintű problémákra még nem született valós válasz, de a megoldást ő az állami és a magánellátások olyan kohéziójában látja, amely biztosítja a betegutak és az elszámolások átjárhatóságát a két rendszer között.
The post Egészségbiztosítás: előbb a finanszírozáson, utána a rendszeren változtat a kormány first appeared on 24.hu.