Az iparűzési adó egy részének önkormányzatoktól való tervezett elvétele miatt írt óvatosan kritikus levelet Navracsics Tibor önkormányzati miniszternek Balassagyarmat fideszes kórusból már korábban is többször kibeszélő kormánypárti polgármestere.
Csach Gábor Facebookon is megosztott levele a konstruktív kritika műfaji jegyeit hordozza: mint írja, a Navracsics által a héten bejelentett Versenyképes Járások Program iránya kifejezetten támogatandó, de azt finomhangolni kell: jobban differenciálni kellene az elvonást és a kiosztandó támogatásokat a települések, illetve a járások adottságai szerint. Ha pedig a 2025-ben bevezetendő rendszernél nem veszik figyelembe az inflációt,
„akkor az érintett településeknéI visszaesés és működési problémák fognak fellépni, hiszen nem marad forrás a 2024 évi színvonal fenntartására sem”
– írja Balassagyarmat polgármestere.
Navracsics hétfőn jelentette be, hogy elindulhat a versenyképes járások program, melyhez az idáig az önkormányzatokhoz befolyó helyi iparűzési adó (HIPA) egy részét venné el és osztaná vissza a járásokhoz a kormány, amennyiben annak mértéke az adott településen nagyobb az országos átlagnál.
A települési önkormányzatoknak mára az egyetlen érdemi adóbevétele az iparűzési adó maradt, ezt a náluk bejelentett cégek fizetik az önkormányzatoknak, a maximális mértéke két százalék. A kormány ezt már most is megkurtítja az úgynevezett szolidaritási hozzájárulással, ami leginkább Budapestet sújtja: 2024-ben 38 milliárdot vont el a kormány ezzel az egyébként is alulfinanszírozott fővárostól.
Visszatérő találgatás, hogy a kormány esetleg teljesen elvenné az iparűzési adót, a további centralizálással radikálisan korlátozva az önkormányzatok mozgásterét. Júliusban Lázár János azzal az indoklással, hogy az önkormányzatok szerinte sokszor felelőtlenül gazdálkodnak, már megpendítette a rendszer átalakítását, és végül Navracsics a héten nyilvánosságra hozta a részleteiben még nem pontosan ismert tervezetet.
Ez végül nem venné el teljesen az iparűzési adót az önkormányzatoktól, csak az országos átlagot meghaladó „többletet”, amit aztán a kormány visszaadna a járásoknak, hogy ott egy pályázati keretet hozzanak abból létre. A hivatalos indoklás az esélykiegyenlítésről szól, azt hangsúlyozzák, hogy ne csak a járásközpontok és a magas bevételű települések részesüljenek a HIPA-bevételek javából, hanem a többiek, „az agglomeráció” is.
Csach Gábor balassagyarmati polgármester most azt írja, hogy az alapötlet jó, „az a felzárkózást és a települések agglomerációjának fejlődését szolgálja – amennyiben finomhangolva lesz!” Ha viszont normatíve elveszik a településektől a HIPA-többletet, annak szerinte több kockázata is van:
ha elveszik teljesen a többletet, a jövőben az önkormányzatok nem igazán lesznek érdekeltek abban, hogy magukhoz vonzzák a befektetőket; az alulfinanszírozottság miatt működési problémáik lehetnek, és még az idei szintet sem tudják majd tartani.
Csach leginkább a saját településkategóriáját félti, a Balassagyarmathoz hasonló kisvárosokat, amelyek kimaradtak a megyei jogú városokra kiírt Modern Városok Programból és a falvaknak járó támogatásokból is.
„Ha ezt a hátrányt egy normatív HIPA elvonás is díszíti, az … nem lesz kóser!”
– írja.
Ezért egyrészt azért lobbizik, hogy hozzanak létre számukra is egy célzott támogatási rendszer, mondjuk „Modern Kisvárosok Program” néven, másrészt, hogy a Navracsics által belengetett járásfejlesztési rendszert dolgozzák át, és a kormány az önkormányzatoktól már amúgy is elvett szolidaritási adót legalább részben adja vissza a járásoknak.
Más kérdés, hogy ez az eredeti elképzelésekben még szereplő elem már akkor sem került be a további centralizálást végrehajtó programba, most pedig az uniós támogatások részleges felfüggesztése miatt nem valószínű, hogy a kormány nagyszabású újabb fejlesztési programokat indítana költségvetési forrásból. Hiszen, a járásfejlesztésre szánt, önmagában egyébként nem túl jelentős, országosan 65 milliárd forintos programhoz is, amiről most megy a vita, az amúgy is elszegényített önkormányzatoktól veszik el a forrásokat.
