Cikkünk frissül.
Nem akármilyen közjátékkal indult újra hétfőn szinte a nulláról, ismét első fokon a Volvo-gate néven elhíresült buszbeszerzés miatti büntetőper a Szekszárdi Törvényszéken. A bíróság épülete előtt már a tárgyalás előtt félórával megjelent Csengő András II. rendű és a holland állampolgárságú S. P. vádlott. Csengő egy csontvázas öltözéket viselt.
Ezt lapunk kérdésére azzal indokolta: a IV. rendű S. P.-nek küldött, holland nyelvű bírósági idézésben az állt, hogy „Csengő András vádlott már elhunyt”, ezért „nem volt más választásom, mint ebben a ruhában megjelenni”. A tárgyalóterembe is ebben az öltözékben ment be, de a ruhát a tárgyalás megkezdése előtt levette. A levélről Bertaldó András, az ügyben most eljáró bíró azt mondta, ez egy fordítási hiba volt, az eredeti magyar nyelvű végzésében nem szerepelt az, hogy Csengő elhunyt volna.
Az eredetileg négy vádlott ellen indult eljárás – hogy mi ez az egész ügy, arról a kép alatt részletesen írok – most két vádlott ellen indult újra. Az I. rendű vádlott, P. I. ugyanis elhunyt még az eredeti elsőfokú ítélet megszületése előtt, míg a III. rendű vádlottat, Patzek Endrét, miután beismerő vallomást tett, jogerősen elítélték, és az ellen hozott ítéletet nem írtak felül az ítélőtábla. Bertaldó András, az ügyben most eljáró bíró a tárgyalás kezdetén felhívta a figyelmet, hogy a perben csak a vádiratban szereplő két személy bűnösségét vizsgálják, mások büntetőjogi felelősségének megállapításáról nem lehet szó. Ennek jelentőségére még visszatérek.
De mielőtt folytatnánk, mi is történt hétfőn, jöjjön egy kis gyorstalpaló:
mi is a Volvogate-ügy?
Az eljárás alapjául szolgáló eset 2014 végén, 2015 elején történt az akkor fideszes vezetésű Pécsen, ahol a város közlekedési cége, az akkor újonnan alapított Tüke Busz Zrt. le akarta cserélni a város autóbuszflottáját. A cég menedzsmentje 2014 végén megtudta, hogy a holland Breda városa megválna használt Volvo-flottájától, a Volvo magyarországi cége azt is elárulta, mennyiért adnák a buszokat.
Ezután 2015 februárjában a Páva Zsolt polgármester vezette közgyűlés – amelyben a buszbeszerzésért Csizi Péter akkori alpolgármester, mostani szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár felelt – olyan közbeszerzést írt ki, amin csak egy Bus & Coach Trade nevű holland cég indult el, méghozzá egy 3,5 milliárd forintos ajánlattal. Ez nagyjából 700 millió forinttal magasabb volt, mint amennyiért a Volvo eredetileg értékesített volna a buszoknak a városnak, illetve a Tüke Busznak.
A vádirat ezt a jog nyelvére „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás” gyanújára fordította le. Az ügyészség szerint ugyanis az eredeti ajánlatnál úgy vásárolták meg mintegy 700 millió forinttal drágábban a Volvókat, hogy „az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le”.
A történetben volt még egy aggályos, bár kisebb volumenű érdekesség: a buszokat ugyanis a tendernyertes Bus & Coach megbízásából egy bizonyos Autópark Kft. szállította Pécsre – csakhogy ez a cég történetesen az akkori Tüke-vezér P. I. családi vállalkozása volt.
Az ügyben, ahogy írtam, eredetileg négy vádlott állt bíróság elé. Az I. rendű vádlott épp a már említett P. I., a busztársaság korábbi vezetője volt, aki az eljárás során, 2022 elején meghalt. A többiek közül 2023 májusában a Kaposvári Törvényszék a holland-magyar kettős állampolgárságú II. rendű vádlottat, pécsi üzletember, korábbi tiszteletbeli holland konzul Csengő Andrást és a holland állampolgárságú S. P. IV. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. A pénzmosással vádolt III. rendű vádlott, Patzek Endre már az úgynevezett előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, őt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Az első fokú kaposvári ítéletet azonban a Pécsi Ítélőtábla másodfokon megsemmisítette. Majd miután azt a döntést a II. és IV. rendű vádlott is megtámadta, tavaly októberben a Kúria mondta ki, hogy a fellebbezések elutasításával a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett, azaz a pert újra kell kezdeni első fokról. Csakhogy már nem Kaposváron, hanem a Szekszárdi Törvényszéken.
Az Ítélőtáblán született másodfokú ítélet egyébként nemcsak eljárási hibákat és rossz következtetéseket talált az ügyben – például azt, hogy nem hallgattak ki olyanokat, akiket ki kellett volna, vagy ha ki is hallgatták őket, lényeges kérdéseket nem tettek fel nekik, hogy „nem vizsgálták érdemben az akkori pécsi városvezetés és cégvezetés, valamint az eljárásban közreműködő ügyvédek és szakértők felelősségét sem” –, hanem kiderült belőle a vádirat szerinti bűncselekmény néhány érdekes részlete is.
Így például az, hogy hogyan is zajlott le – kissé kabarészerűen – az a tranzakció, amivel az egész ügy kirobbant. Csengő András egy szerbiai bankszámlájáról felvett készpénzben 900 000 eurónyi, azaz több mint háromszázmillió forintnyi készpénzt. Majd Hollandiába utazott, hogy befizesse egy ottani bankszámlájára. A kifinomult mesterterv, hogy 19 tranzakcióval egy amszterdami ATM-be fizeti be a pénzt, nem számolt azzal, hogy a bankautomaták kapacitása véges, így sikerült csordultig teletömnie az ATM-et. Majd nem egy másik ATM-et keresett, hanem egy banki dolgozótól kért segítséget.
A művelet végül összejött, és a számlájáról el is indított egy utalást a III. rendű vádlott thaiföldi számlájára. Csakhogy a pénz nagysága felkeltette a holland bankárok figyelmét, és értesítették a rendőrséget. A Csengő által indított utalás ezért már meg sem érkezett Patzek számlájára, viszont
egyrészt amikor Csengő bement a bankfiókba reklamálni, hogy mi van már a pénzzel, segítőkész ügyintézők helyett rendőrök várták,másrészt a hatóságok felfigyeltek Patzekre, és a hozzá kötődő Taki Co. Ltd. nevű thaiföldi cége bankszámlájára, amire érkezett 170 milliós átutalás. Később, már az ügy bírósági szakaszában Patzek elismerte, hogy ezt a pénzt egy színlelt szerződéssel keresztül, konkrét munkavégzés nélkül kapta Hollandiából.
A magyar cégnyilvántartás adatai szerint amerikai lakcímmel is rendelkező, tavaly augusztusban a magyarországi cégvezetéstől egy évre eltiltott Patzek szerepe az ügyben azért is érdekes, mert ő több szálon kötődik Bánki Erik fideszes parlamenti képviselőhöz. Kettejük kapcsolatáról ebben a 2016-os cikkünkben is írtunk, ebből derül ki, hogy Patzek volt annak a Bánki Erik többségi (91 százalékos) tulajdonában álló német cégnek, a Zeta Services GmbH-nak az ügyvezetője – amely német cégről egyébként Bánki a korábbi vagyonnyilatkozatában igencsak szűkszavúan írt.
Furcsa véletlenek
A Volvo-gate és Bánki Erik közös történetében egyébként néhány elég furcsa véletlen kötődést találni. A fideszes politikus történetesen 2015 áprilisában, tehát a buszos ügylet idején, történetesen épp Csizi Péter társaságában Hollandiában járt (amikor emiatt 2022 májusában tanúként meghallgatta a bíróság, azt mondta, csak egy koncert és gasztronómiai érdeklődés miatt). És még egy érdekesség:
a Pécsi Ítélőtábla tavaly áprilisi végzése nyomán a Szabad Pécs októberben azt írta, hogy Patzek a 170 milliós „holland” pénzből nagyjából 50 millió forintot Bánki Erik egyik, akkori németországi cégének a számlájára utalt.
Az Ítélőtábla a végzésében azt írta, hogy összesen nagyjából 2,4 millió euró volt az az összeg, amennyivel érdemi munkát nem végző közvetítők gazdagodtak a buszbeszerzésen. A Telex a birtokába került végzés alapján még pontosabban fogalmazott a nagyjából 50 millió forintról. Eszerint az Ítélőtábla azt mondta ki, hogy miután a Taki megkapta a „buszos” pénzt, Patzek 52,5 millió forintot utalt Bánki német cégének, a Zetának. Bánki az állítólagos utalás hírére a Szabad Pécsnek úgy reagált, hogy ez tévedés, ő egyeztetett erről az állítólagos utalásról, de nincs nyoma, nem kapott a volt cége ilyen utalást a megnevezett személytől.
Az Ítélőtábla mindenesetre külön kitért arra, hogy sem a magyarországi nyomozás – amely a Hollandiában kezdődött eljárás nyomán 2017 májusában indult hűtlen kezelés miatt –, sem a Kaposvári Törvényszék nem vizsgálta ki, hogy a pénzmozgásoknak van-e közük egymáshoz, és ha igen, mi. Hadházy Ákos ugyanakkor biztos abban, hogy van: a független parlamenti képviselő ugyanis az Ítélőtáblának a per újraindítását előíró végzésére reagálva azt írta tavaly tavasszal, hogy Bánki Erik „nagy lépéssel került közelebb a börtönhöz”.
Hogy visszakössük a történetet a mai tárgyalásra: akár erre utaló reakcióként is lehetett értelmezni Bertaldó András bírónak azokat a szavait, hogy az ügyben újabb vádlottak nincsenek, csak Csengő és S. P. áll a vádlottak padján. Hétfőn a kettejük kihallgatása volt a tárgyalás programja, illetve az eljáró bíró ismertette a következő tárgyalási napok menetrendjét. Ebből kiderült, hogy a megismételt perben is meghallgatják tanúként a három fideszes politikust, Csizi Pétert, Bánki Eriket és Páva Zsoltot, illetve olyan tanúkat is beidéznek, akiket az előző első fokú eljárásban nem hallgattak meg.
Az ügyészség a vádiratokat változatlan formában fenntartotta, a Tüke Busz sem módosította az eddigi, nagyjából 600 millió forintos kártérítési igényét.
Csengő: A vádak nem értelmezhetők
Csengő András a kihallgatása során egy két és féloldalas írásos nyilatkozatot olvasott fel. Ebben azt mondta, hogy nem ismeri el a büntetőjogi felelősségét, a vádiratban szereplő gazdasági csalást nem követte el. „Nem voltam a Tüke Busz alkalmazottja, nem voltunk abban a helyzetben, hogy átutalási megbízásokat adjunk a Tüke Busz alkalmazottainak (…) Nem volt szó fiktív, színlelt cselekményekről, még a rendőrségi vizsgálati szakaszban is tényszerűen kiderült, hogy milyen tényleges cselekményeket végeztem” – fogalmazott, és azt mondta: ennek látható bizonyítéka, hogy a 115 buszt leszállították a Tüke Busznak. Szerinte amit csináltak, az jogszerű közvetítői tevékenység volt, és ő szerződésszerűen teljesítette a kötelezettségét.
Csengő András vitatta, hogy a Tüke Busznál vagyoni hátrány következett volna be, hiszen a buszokat hiánytalanul leszállították a cég által megfizetett pénz fejében, „és a mai napig járnak a buszok Pécsett”. A vallomása szerint az ügyészség ellentmondásba került magával is, mert egyfelől fiktív cselekedettel vádolják, másfelől felsorolják, milyen munkákat végzett a buszbeszerzés során. A saját igazát látja igazolni azzal is, hogy a Tüke Busznak elbukta a Bus & Coach elleni polgári perét, amit kártérítés miatt indította. A vallomása végén azt mondta: a bíróság „egyetlen törvényes kötelessége a büntetőeljárás leállítása azzal az indoklással, hogy a P. S. és ellenem felhozott vádak nem értelmezhetők”.
A bíró ezután hosszasan kérdezte Csengőt, illetve számos korábbi vallomásával, nyilatkozatával szembesítette. Egyebek mellett arról kérdezte, hogyan, mikor ismerte meg S. P. vádlottat, illetve a korábban megvádolt P. I.-t és Patzek Endrét. Bár ezekre válaszolt, azt mondta, ezek nem releváns kérdések, amire a bíró azt válaszolta, hogy ezt majd ő eldönti. Arról, hogy a tervezett pécsi buszbeszerzésről hogyan értesült, azt mondta, informális úton, de nem tudta megnevezni, kitől vagy kiktől hallott róla. „Üzletember vagyok, mindenféle helyen vannak kapcsolataim, szerzek információkat”.
A bíró elsősorban arra volt kíváncsi, hogy milyen tárgyalásokat folytattak a buszbeszerzési tender kiírása előtt a buszokról, és azokon kik és milyen jogcímeken vettek részt. Többször érdeklődött arról, hogy Madár József Péter milyen státuszban vett részt a projektben – ő egyébként korábban szintén volt üzleti kapcsolatban Bánki Erikkel, akinek az Átlátszó egy korábbi cikke szerint az unokatestvére is –, amire azt mondta, hogy a tudomása szerint a város tanácsadójaként. Madár ott volt hollandiai tárgyaláson is mint pénzügyi tanácsadó – de Csengő azt mondta, hogy finanszírozási kérdésről nem volt szó, amit a bíró furcsállott.
Arra a bírói kérdésre, hogy Patzek Endre hogyan került képbe a buszbeszerzésnél, abban milyen munkát végzett, ezt mondta: „Én adtam neki feladatot, ezt meg azt, mert nem tudtam megcsinálni”, majd arra a bírói kérdésre, hogy mik voltak azok feladatok, ezt felelte: „ez nem releváns, egyáltalán nem releváns”. Később arról beszélt, hogy Patzekkel a vádlott-társa, S. P. szerződött, tehát „annyit tudok mondani, hogy S. P. kötött vele szerződést, Patzek teljesítette a munkát, mindketten elégedettek voltak (…) Nekem mi közöm az egész Patzek Endréhez? Engem nem érint”.
Csengő egy korábbi vallomásában azt mondta, hogy Patzek azért kapott pénzt S. P.-től, mert „ügyesen lobbizott” – emlékeztetett a bíró, illetve felolvasta az elhunyt P. I. vádlott vallomását, miszerint Csengő mondta el Patzek Endrének, hogy „milyen pénzügyi sávban kell gondolkozni”. Azt megerősítette, hogy tudomása szerint Patzek egy lobbista volt, de azt nem tudja, hogy S. P. honnan ismert Patzek Endrét. A tárgyalásnak ezen a pontján ez a párbeszéd hangzott el:
Csengő: Ön állandóan kérdéseket tesz fel…
Bíró: Mert ez a dolgom…
Csengő: …a Bus & Coach és Patzek Endre ügyéről…
Bíró: Mert Ön volt a cég képviselője.
Emailek Bánki Eriknek, Csizi Péternek
Az eljáró bírót érdekelte, hogy Csengő mikor tudta meg: a 3,5 milliárd forintos kölcsönt megkaphatja a Tüke Busz a buszvásárlásra. Azt felelte, hogy „ez már 2014 decemberében jóvá volt hagyva a közgyűlésben, ez nyilvános információ volt”. Amikor a bíró felolvasta, hogy egy korábbi jegyzőkönyvben azt mondta, „füleseket kapott erről”, azt felelte: „lehet, hogy az önkormányzati ülés előtt kaptam egy fülest”, majd arra a kérdésre, hogy kitől, ezt válaszolta: „mindenféle becslés volt… lehet, hogy egy ismeretlen email-címről kaptam”.
Ezután a bíró idézett egy 2021-es vallomásából is, amiben azt mondta: „Lehet, hogy azért lett 3,5 milliárd a keretösszeg, mert ezt mondtam Patzek Endrének”. Erre most úgy reagált: „lehet, hogy igen, de lehet, hogy nem”. A bírónak egy későbbi kérdésére azt mondta, hogy szerinte Patzek nem követett el bűncselekményt, de nem tudta megmondani, miért vállalta magára mégis.
Kitől fél? Ha minden legális, minden törvényesen működött, akkor kitől mitől fél?
– kérdezte meg a bíró többször is. Erre nem válaszolt. Arról nem beszélt, hogy hogyan zajlottak akkor a közbeszerzések Pécsen, a bíró szerint P. I. azt mondta a tárgyalás során, hogy ő beszél majd erről, de ez a halála miatt elmaradt. Viszont Csengő ekkor váratlanul előhozta Bánki Erik nevét, mondván, nem érti, hogyan került az ő neve, meg Csizi Péter neve az ügybe, miért idézték meg tanúként őket.
A bíró erre válaszolva azt mondta: Csengő nagyon sok beadványát Bánki Eriknek címezte – ha nem volt hozzá köze, akkor miért? És miért írt Csizi Péternek is, akiről azt mondta egy korábbi vallomásában, hogy többször beszélt vele a buszbeszerzésről. Erre azt felelte, hogy azért, mert „teljesen tévesen” be lett vonva az ügybe ez a két politikus is. Miért írt Rogán Antalnak is, kérdezte a bíró, amire azt mondta: „lehet, hogy neki van hatása az igazságszolgáltatásra”.
Miért írt 2022. március 18-án többek között a baranyai Fidesznek és Bánki Eriknek egy olyan emailt, amiben csak az állt: „Gyilkosok”?, majd ezt az emailt miért küldte el az első elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszéknek? – kérdezte a bíró. Csengő erre sem válaszolt.
Egy 2016 novemberében, egy hollandiai kihallgatáson tett nyilatkozatával is szembesítette Bertaldó András a vádlottat. Csengő akkor azt mondta: „ahol pénzt lehet keresni, oda beteszem én is a kezem (…) ez egy értékesítési fikció, hogy csak úgy tájnyelvileg fogalmazzak, így kerültem kapcsolatba S. P.-vel is” – ezt Csengő most háromszor is felolvastatta, majd úgy reagált: „halovány gőzöm sincs, hogy mit akartam ezzel mondani”.
A vádlott-társa, S. P. egy vallomásban csirkefogónak nevezte Csengőt, egy lehallgatott telefonbeszélgetésben pedig azt mondta:
„hogy ez mekkora egy idióta, Rob, a pénzt Szerbiába utalta, idehozta autóval, és megpróbálta befizetni egy bankba, majdnem egymillió eurót, hát persze, hogy megszólalt minden vészcsengő (…) ennél nagyobb idiótával még nem találkoztam”.
Csengő azt mondta, azért utalta Szerbiába a pénzt, mert ott termőföldet akart venni, „de aztán pánikba estem”, nagy nyomás volt rajta – hogy ez a nyomás a buszbeszerzéssel függött-e össze, azt mondta, valakik megirigyelték, hogy ennyi pénzt keresett, de erről nem akar beszélni, mert „szeretnék még egy kicsit élni”.
S. P. a lehallgatott hívásban arról is beszélt, hogy megvesztegetés a vád, ”de én nem vesztegettem meg senkit; én nem”, illetve hogy „egy másik alaknak is kellett 300 ezret küldenem”, amiről valami sztorit ki kell találni, de nem meri „a magyart” felhívni. Egy másik hívásban arról beszélt, hogy Csengő azt mondta, több embert meg kell fizetnie, amire a vádlott most úgy reagált, hogy talán az a baj, hogy ő nem fizetett le senkit.
A holland üzletember úgy tudta, hogy ő is, Csengő is 200-200 ezer eurót keres az üzleten, de mintegy másfél millió eurót utalt át Csengőnek, amiről azt mondta: úgy tudja, Csengő ebből a pénzből „embereket szponzorált” Magyarországon. Egy korábbi vádlotti vallomásban azt mondta, hogy a nyereségéből fizetett vissza kölcsönt és adott is kölcsön, de most nem válaszolt arra, hogy kiknek. Arra sem válaszolt, mi lett azzal a 747 ezer euróval, amit felvett a szerbiai számlájáról, de nem fizetett be a hollandiai bankba.
A vallomás végén Bertaldó András azt kérdezte, Csengő miért nevezi magát az eljárásban visszatérően Pelikán elvtársnak – erre megismételte a korábbi szavait, hogy az ellene felhozott vádak értelmezhetetlen, az eljárást nem lett volna szabad elindítani sem, ez az egész egy koncepciós per.