A halál beálltakor megfigyelhető kitörés az agyi aktivitásban arra utalhat, hogy valóban van lelkünk – véli Dr. Stuart Hameroff, az Arizonai Egyetem aneszteziológus és pszichológus professzora.
A George Washington Egyetem kutatói 2009-ben hét, a klinikailag halál állapotában lévő beteg fején helyeztek el kis érzékelőket, percekkel azelőtt, hogy lekapcsolták volna a létfenntartó berendezéseiket.
Először azt látták, hogy minden leáll, majd hirtelen agyi aktivitást tapasztaltak, amikor már nem volt sem pulzus, sem vérnyomás – mondta Hameroff egy interjúban.
A vizsgálatban olyan 34 és 74 éves kor közötti betegek vettek részt, akik önként döntöttek az életüket fenntartó gépek leállításáról. Ketten férfiak, öten nők voltak.
Az egyik betegnél az idegsejtek egyidejű be- és kikapcsolása által előidézett gamma-hullámokat figyeltek meg, amikről úgy gondolják, hogy az alvásban, az érzékelésben és a mozgásban van szerepük. A 90 másodpercig is eltartó hullámokat EEG-készülékkel rögzítették.
Fény az alagút végén
A halálközeli élményen átesett emberek 88 százaléka világszerte arról számol be, hogy volt valamilyen látomása. A legtöbben testen kívüli utazásról, a túlvilágról, vagy a természetfeletti világ létezéséről beszélnek.
A kutatók szerint ennek hátterében az áll, hogy amikor az agy eléri a hipoxia (az oxigénhiányos állapot) kritikus szintjét, nagyszámú idegsejtnél áll le az az elektromos jel, mely az idegsejtek lekapcsolásáért felelős. Ezért alakul ki az agyban az elektromos jelenségek kavalkádja, ami az élethű, élénk hallucinációkat okozza.
Hameroff viszont azt mondja:
Lehet ez halálközeli élmény, de lehet, hogy ilyenkor hagyja el a lélek a testet.
A professzor, aki 1996 óta dolgozik a tudományos közeget megosztó „kvantumtudatosság” elméletén, azt mondja, a tudatunk, a belső világunk a biológiai rendszerünk sokkal mélyebb szintjén létezik, mint gondolnánk. Elménk kvantumszinten, az anyag és az energia legalapvetőbb ismert szintjén működhet. A tudatot nem a neuronok közötti elektromos impulzusok alkotják, hanem a mikrotubulusok, azok a fehérjékből álló apró sejtstruktúrák, melyek a sejt alakját és osztódását szabályozzák. Ez azt jelenti, hogy a tudatunk száll el utoljára, amikor meghalunk.
Haldoklás és drogok
A haldokló agyban az információ-feldolgozással kapcsolatos aktivitás nyolcszorosa lehet a tudatos állapoténak. Hameroff ezzel a ténnyel egy Dr. Robin Lester Carhart-Harris által élvégezett kutatás eredményét állítja szembe.
Carhart-Harris olyan önkéntesek agyát vizsgálta MRI- és EEG-készülékekkel, akiknek hallucinogén kábítószert, a varázsgombákban megtalálható pszilocibint adott be. A kutató arra számított, hogy miközben a páciensek színes örvényeket látnak és más élénk hallucinációkat élnek meg, a műszerek őrült adatokat rögzítenek majd, de semmi sem történt. A gépek nem érzékelték a kábítószerek hatását.
Hameroff szerint a haldoklás közben és a drog hatására átélt hallucinációk közötti markáns különbség megkérdőjelezi a tudománynak a halálközeli élményekkel kapcsolatos elfogadott álláspontját.
The post Az agyban rejlik a lélek létezésének bizonyítéka? first appeared on 24.hu.