Péntek délben kellett megjelennie Renner Erikának a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája előtt, aki hamarosan arról fog dönteni, feltételes szabadságra bocsátja-e Bene Krisztiánt, a lúgos orvost.
Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatója 2013 márciusában támadta meg volt barátnőjét, Renner Erikát, nem sokkal azután, hogy a nő szakított vele. Megkötözte, elkábította, majd maró lúgot locsolt a nemi szervére. Hosszú éveken át húzódó eljárás után 2018-ban végül jogerősen 11 év börtönbüntetésre ítélték, és örökre eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától.
Az, hogy egyáltalán szóba kerül Bene Krisztián feltételes szabadságra bocsátása, annak az eredménye, hogy 2020 előtt kapta a jogerős ítéletét. 2020-ban ugyanis szigorodott a törvény, azóta az ilyen típusú elkövetők esetében feltételest elrendelni már nincs is lehetőség.
Bene Krisztián feltételes szabadulására először 2024 tavaszán nyílt esély, akkor telt le ugyanis a büntetésének a kétharmada. (A jogerős ítélet előtt letartóztatásban is töltött már időt, ami beleszámít a büntetésébe.) Akkor épp március 8-án, nőnapon döntött úgy a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája, hogy nem bocsátja feltételes szabadságra az orvost.
Erősíteni akarták az áldozatok biztonságérzetét
Azóta, nyáron hatályba léptek a büntetés-végrehajtási törvény olyan új részei, amelyek megnyitották az áldozatok előtt a lehetőséget, hogy ők is elmondhassák a véleményüket a támadójuk feltételeséről szóló döntés előtt. Tavaly januárban, amikor előkészítés alatt állt az új szabályozás, Tuzson Bence igazságügyi miniszter találkozott Renner Erikával, majd egy Facebook-posztban arról írt, hogy „teljesen érthető, hogy Renner Erika vagy bárki, aki személy elleni bűncselekmény áldozatává vált, az elkövető szabadulása után fél, és nem érzi magát biztonságban”.
„Ezzel a problémával foglalkozni kell, ezért elkezdtünk dolgozni egy olyan szabályozás kidolgozásán, amely lehetővé teszi, hogy az elkövető feltételes szabadlábra bocsátásába a sértettnek is lehessen beleszólása és lehetőség nyíljon egy olyan mechanizmusra, amely alapján az áldozat kezdeményezésére a bíróság az elkövető távoltartását rendeli el. A jogszabályokon keresztül további garanciákkal kell biztosítani, hogy az áldozatnak ne kelljen félnie. A célunk az, hogy a jog lehetővé tegye az elkövető megbüntetése mellett az áldozat biztonságérzetének erősítését” – írta a miniszter.
Az új szabályozásnak azonban lett egy nagyon súlyosan problematikus pontja Renner Erika szerint, ez pedig az a pont, amelyik kimondja, hogy “A sértett nyilatkozatának tartalmát az elítélttel a meghallgatásán ismertetni kell”.
Felfedve a legsúlyosabb félelmek
„Megkérdezik, mik a legsúlyosabb félelmeim, és átadják az elítéltnek. Képzeljük el” – mondja erről Renner Erika, aki úgy érzi, ezzel kiadnák őt a tudottan bosszúvágytól motivált támadójának, kapcsolatot teremtenének közöttük, amit ő pedig mindenképp el akart kerülni.
A lúgos orvos áldozata levéllel fordult emiatt találkozójuk évfordulóján Tuzson Bencéhez, amelyben arról írt, hogy veszélyesnek tartja az új szabályokat. Azt önmagában, hogy a törvénymódosítás lehetővé teszi az áldozatok véleményének és félelmének a meghallgatását, nagyon helyesnek nevezi, de aztán így folytatja: „Majd pedig ezeket a sértetti, áldozati véleményeket, érzéseket és félelmeket, amit a jogalkalmazónak figyelembe kell vennie a döntésekor, ismertetnie kell azt elkövetővel is. Ám ezzel a sértettet egyúttal ki is szolgáltatják az elkövetőnek!”
Renner Erika levele szerint „az elkövetők nagyon sok esetben a börtönbüntetésük teljes időtartama alatt aktív sérelmet ápolnak áldozatukkal szemben” úgy tekintenek rájuk, mint akik a börtönbe juttatásukért felelősek”, és “ez a sérelmi düh különösen erős azoknál az elítélteknél, akik nem ismerték be tettüket”. Bene Krisztián sem ismerte be.
Felhatalmazás revanshoz
„Ha a feltételes szabadságra bocsátás vizsgálatakor tett sértetti nyilatkozatot átadják az elítéltnek, az olyan újabb megerősítést adhat a sérelmeinek, ami további felhatalmazást adhat számára a szabadulás utáni revanshoz”, “az elítélt gondolhatja azt, hogy elsősorban a sértett miatt kell tovább bent maradnia, ezzel is táplálva a meglévő haragot és bosszúvágyat a sértett iránt” – áll a Tuzsonnak küldött levélben.
Renner Erika szerint semmi nem indokolja, hogy az elítéltnek meg kelljen ismernie a sértett nyilatkozatát. Szerinte sokkal inkább fordítva, az áldozatnak kellene megkapnia a bv bíró elé kerülő teljes iratanyagot és a döntés indoklását, hiszen tudnia kellene, jogosak-e a félelmei, vannak-e élő sérelmei irányában az elítéltnek, mit gondol az illető a megbánásról, hogyan tervezi az életvitelét.
Renner Erika azt kérte a minisztertől, fontolja meg a problémás pont módosítását vagy eltörlését. Szerinte elég lenne, ha az elkövető egy összesített bírói véleményezést kapna kézhez, amely nem tér ki részleteiben és pontos utalással sem, hogy ahhoz milyen indoklást fűzött a sértett.
A legelőremutatóbb rész kimaradt
A pénteki bv bírói meghallgatáson Renner Erika úgy döntött, hogy az adott feltételekkel semmit nem mond jegyzőkönyvbe.
A hatályba lépett szabályozásnak van még egy hiányossága Renner Erika és a jogi képviselője, Gál András szerint. Ahogy Gál elmondta: a Tuzson Bencével folytatott megbeszélésen velük azt közölték, hogy a távoltartás elrendelésére – az elkövető veszélyességével indokolt esetben – azután is nyílna lehetőség, hogy az illető jogerős büntetése lejárt. A szabályozást azonban nem így fogadták el, távoltartást csak arra az időre lehetne elrendelni, amíg a feltételes szabadság tart. „A legelőremutatóbb, az áldozatot valóban védeni hivatott része a nekünk bemutatott javaslatnak, amivel odahívtak minket, az nem került elfogadásra. Nem az lett a törvényben” – mondta az ügyvéd.
A Renner Erikáról szóló videónkat itt lehet megnézni.