Nemrégiben jelent meg a Főszerepben című kötet, melyben Alföldi Róbert 24 idős színésszel készített interjút. Arról, hogy miért pont az idős színészek keltették fel az érdeklődését, most a Nők Lapjának mesélt a rendező.
Mert azt tapasztaltam, hogy a magyar társadalom, és ezalól a mi szakmánk sem kivétel, nem igazán tud mit kezdeni az idős emberekkel. Hatvan fölött azt várják el tőlük, hogy szép lassan kopjanak ki a munkából, és lehetőleg bújjanak el, hogy többé ne kelljen számolni velük. Jönnek a fiatalok, változik a világ, és mi hajlamosak vagyunk mindent, ami régi, kidobni. Amikor a Kádár-rendszer összedőlt, hirtelen minden rossz lett, ami azelőtt volt, fel se merült, hogy akadhat érték, amit érdemes lenne megőrizni. Talán az én szakmámra ez kevésbé jellemző, hiszen sok idős kolléga nagyon aktív még ma is, de a tendencia a színházban is nyilvánvaló
– magyarázta Alföldi, hangsúlyozva: az idős kollégák rengeteg mindent tudnak, tapasztaltak, és tisztában vannak vele, hogy mit kíván a pályájuk.
Meg tudnák osztani a fiatalokkal, mennyit szabad odaadni a hivatásuknak magukból, hogy minél tovább dolgozhassanak ép lélekkel. Megújulásra mindig szükség van, különösen ebben a műfajban, hiszen a színház a jelen művészete, de ez nem jelenti azt, hogy az egymást követő generációk ne építsék be a tudásukba az előző generációk tapasztalatát. Én akárhányszor idős színészekkel dolgoztam, rengeteget tanultam tőlük.
A téma kapcsán a színész-rendező azt is elárulta, hogy számára nem léteznek életkori korlátok, szerinte egy jó színész bármikor, bármit el tud játszani.
Valóban mániám, hogy minél több idős színésszel dolgozzam, mert szerintem kutya kötelességünk ellesni tőlük mindazt a tudást, amit egy életen át felhalmoztak. Fontos, hogy lássuk őket a színpadon, meg egyáltalán az életben, különben milyen mintánk lesz arra, hogyan kell méltósággal megöregedni? Menj el Párizsba! Ott egy nő még nyolcvanévesen is nő, és ugyanez igaz a férfiakra. Ülnek a kávéházi teraszokon, csinosan, ápoltan, és csevegnek meg udvarolnak egymásnak. Hol látsz ilyet itthon?
– tette fel a kérdést Alföldi, aki mint mondja, nem tudja, ez régen másként volt-e, hiszen akkor még nem élt, de ahogyan neki mesélték, ez akkor is döntés kérdése volt.
Darvas Iván például, ahogy az első minimális zavara támadt a szöveggel a színpadon, felhagyott a szakmával, amit azóta sem láttam senkitől. Garas Dezső azonban az utolsó leheletéig játszott, ahogy Törőcsik Mari és Sinkó Laci is. Ez is, mint minden, a személyiségtől függ
– mondta.
Az Alföldi Róberttel készült teljes beszélgetést ide kattintva, illetve a Nők Lapja legújabb számában lehet elolvasni.
Nők Lapja
The post Alföldi Róbert: A magyar társadalom nem igazán tud mit kezdeni az idős emberekkel first appeared on 24.hu.