„FIGYELMEZTETÉS: Félelmeink beigazolódtak” – kedd délelőtt tweetelte ki Orbán Viktor, hogy már megint micsoda veszélyek fenekednek e lángoktól ölelt kis honra, úgymond a patriotizmus egyre burjánzó sikereinek epicentrumára.
Kikkel, na kikkel van megint a baj. Persze, hogy velük. A globalista-liberális-sorosista NGO civil szervezeti hálózattal. Nem tudják szépen végtisztességben részesíteni magukat, valahol mindig felütik a fejüket. Naná, hogy most Brüsszelben, vagyis persze meglepő is, hogy még csak most ütik fel Brüsszelben, ami a létező helyek legrosszabbika, talán még Lázár János Bécsénél is rosszabb.
Szóval a globlibsor erők, miután az amerikai USAID programjait Washingtonban leállították, most Brüsszeltől kérnek pénzt – derül ki a posztból, hogy mi is volt Orbán Viktor félelme. Eddig azt hittük, hogy a tömeges bevándorlás, a koronavírus-járvány vagy a háború, mert 2020 tavasza óta ezek miatt van permanens veszélyhelyzet az országban. De egy igazi férfi ilyen, nem teszi ki a kirakatba, hogy mitől retteg igazán, csak akkor, amikor a félelmei már, mondjuk ki, beigazolódást nyertek.
A miniszterelnöki tweet alapja egyébként az, hogy 63 európai civil szervezet megfogalmazott és aláírt egy, az aláírásokkal együtt ötoldalas levelet. A Call for EU Leadership: Step Up to Sustain Global Development Aid (Felhívás az EU vezetőinek: Lépjenek fel a globális fejlesztési támogatás fenntartása érdekében) arról szól, hogy kérik az európai vezetőket, tegyenek meg mindent „a nemzetközi fejlesztési segélyek hiányosságának pótlására”, amely hiányosságok az USAID-programok leállításából, befagyasztásából adódnak.
A levélírók szerint Európának most cselekednie kell, hiszen „a világ legnagyobb külföldi segélyezőjeként az EU-nak egyedülálló módon lehetősége van” arra, hogy betöltse az USA visszavonulása által keletkezett űrt a civilek és fejlesztési programok finanszírozásában. Orbán szerint viszont semmiképp nem szabad ilyet csinálni, „nem fog megtörténni! Nem hagyjuk, hogy biztonságos menedéket találjanak Európában”, írja a tweetben.
A levelet egyebek mellett szerbiai, Bosznia-hercegovinai, német, azeri, grúz, bolgár, dán, norvég, türkmén, macedón, holland, lengyel, ukrán, belarusz, türkmén és örmény civilek mellett több, a működését országokon átívelően folytató európai civil szervezet írta alá. Az aláírók között ott van a Magyar Helsinki Bizottság is.