Volt, akit meglepett, hogy Lázár János miniszter hétfőn beállt a XII. kerületi Turul-szobor „megvédése” végett akciózó, szélsőjobboldali Mi Hazánk mögé, és elrendelte az emlékmű műemléki védelem alá helyezését. Lázár kiállása azért tűnik fel, mert a magyar kormány egy ideje markáns anti-antiszemita gesztusokat tesz. Ezzel a Turul-szoborral viszont az a probléma, hogy ott áll, ahol a második világháború idején az egyik legkegyetlenebb nyilas szervezet központja volt. Az innen kirajzó nyilasok a háború végének legszörnyűbb budapesti tömeggyilkosságait követték el a közvetlen környék zsidó kórházában, szeretetotthonában és házaiban.
Lázárt azonban régóta fűzi kifejezetten szoros viszony ehhez a konkrét szoborhoz. Annak idején, még hódmezővásárhelyi polgármesterként pénzt adott ahhoz, hogy a szobor kisebb méretű verzióját felállíthassák Székelyudvarhely központjában. Íme:
Két alapítvány és egy önkormányzat mellett akkor ő volt az egyetlen magántámogatója az akciónak. Ezt azért lehet pontosan tudni, mert a neve – nem is akármilyen formában – fémbe van vésve a millenniumi székely emlékmű talapzatán. A vicces feliratról így írtunk egy tavaly novemberi helyszíni riportban:
„A székelyudvarhelyi főtérre érve észreveszem, hogy a turulszobor talapzatán csapzott koldus napfürdőzik az inkább kaliforniai októbervégeket idéző időjárást kihasználva. Ezt csak azért jegyzem meg, mert eddig nem láttam errefelé sem hajléktalant, sem kéregetőt. Közelebb érve kiderül: nem koldus az, hanem Ács Dani. Pedig úgy tudtam, hogy a katolikus templomban van misén! Félig fekve hever a talapzat lépcsőin, arcát fura módon nem a Nap, hanem az obeliszk töve felé fordítva. El nem tudom képzelni, mit csinálhat, a távolból úgy néz ki, mintha a Román Műemléki Hivatal minőségi ellenőre lenne, aki a kőlábazat illesztéseit vizsgálja. Edit és Robi, az Udvarhelyi Hírportál főszerkesztő-lapigazgató párosa bezzeg kapásból sejtik, mit nézeget ennyire elmélyülten. „Hogy szúrhatta ki az elírást?” – csodálkozik Edit.
Hogy milyen elírást?
Gyorsan megtudom, hogy a milleniumi székely emlékművön olvasható a Fidesz történetének legviccesebb, ráadásul bronzba vésett nyomdahibája. Az akkor még ellenzéki képviselő Orbán Viktor és Szász Jenő akkori udvarhelyi polgármester által 2008 májusában felavatott emlékmű avatójáról megemlékező, kőlábazatra csavarozott fémtáblára ugyanis felvésték a szoborállítás összes támogatójának nevét, köztük Lázár Sándor hódmezővásárhelyi polgármesterét is. És már 15 év eltelt, és még nem javították ki.
„Sanyikám – gondolom magamban –, ezt Orbán tuti, hogy minden alkalommal röhögve nézegeti, amikor erre jár.” Már ott állunk három méterrel Dani mögött, aki – most már jól látom – azért görnyed oda annyira, hogy egészen közelről le tudja fotózni a fémtáblát. Se lát, se hall szegény, így gondolkodnom sem kell. Reszelős álszékely-elképzelt Orbán-szavazós hangon elbődülünk:
„LIBSI!”
Ács riporter úgy rándul össze, mint akibe elektromos vasvillát döftek, majd szabályosan megpördül a levegőben. Mintegy lassításban úszik el előttem a krétafehér arca és a kiguvadt szeme. El is szégyellem magam kicsit, de annyira jó itt, hogy egészen elfelejtettük a hazai nyomasztást, így már indulás előtt fontos elkezdeni az akklimatizációt.”
Lázár János egyébként a mostani Orbán-kormány félhivatalos horthystája. Horthy Miklós kormányzó újatemetésének napja a hazai horthysták legfontosabb ünnepnapja. Horthyt 1993. szeptemberében temették újra a szülőfalujában, Kenderesen. A kormányzó megítélése annyira megosztó, hogy még az egyébként eléggé nyílt Horthy-nosztagiára építő Antall-kormány sem vállalta be hivatalosan az eseményt. „Magánemberként” viszont megjelent az eseményen Boross Péter belügy-, Für Lajos honvédelmi, Balsai István igazságügy-, Surján László népjóléti, Szabó Tamás privatizációs, Kiss Gyula munkaügyi és Nagy Ferenc József kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter.
Az eseménynek tavaly, 2023-ban volt a harmincéves évfordulója. A Horthy-nosztalgiára néha rájátszó, de a kérdésben alapvetően óvatos Orbán és kormánya hivatalosan ugyancsak távol maradt az ünnepségtől. Volt jelen ugyan fideszes országgyűlési képviselő – Fazekas Sándor, az Orbán-kormány volt agrárminisztere, a Fidesz jelenlegi parlamenti képviselője, a Horthy Miklós Alapítvány kuratóriumi alelnöke, meg ott volt a Mi Hazánk vezetése is, de kormánytag nem. Kivéve Lázár Jánost. Aki úgy oldotta meg a kérdést, hogy nem ment ugyan oda a sírhoz, de a MÁV felügyelőjeként leszervezett egy vasúti kiállítást aznapra a kenderesi vasútállomásra, amit ő nyitott meg. A cselezgetés eddig tartott, mert Lázár Horthyt magasztaló beszédet mondott, többek között ezt:
„manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét, tisztelik Horthy Istvánt és emlékezetét. Azért jöttünk össze hogy fejet hajtsunk és emlékezzünk”.
Majd arról beszélt, hogy Horthy „kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona” volt.
De nem ez volt az első akciózása Kenderesen. Nagy port kavart Lázár 2019-es látogatása a kenderesi Horthy-kriptánál. Az eseményről egy rövid videót töltött fel, amiben a Tanácsköztársaság leverésére utalva azt mondta: száz évvel ezelőtt bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot. „Hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk.”
A látogatásból kisebb botrány lett, magát Orbán Viktort is megkérdezték az esetről, Havasi Bertalan szóvivő válaszolt: „A miniszterelnök több alkalommal elmondta már a véleményét Horthy Miklósról és rendszeréről, ebben nincs változás.”
És hogy mi volt Orbán Viktor véleménye? Négyszer szólalt meg életében Horthyról, egyszer nem támogatta, hogy szobrot állítsanak neki, egyszer arról beszélt, hogy a téma „lápos, lidérces vidék”, amit jobb elkerülni, egyszer „kivételes államférfiúnak” nevezte, a legutóbbi alkalommal, 2017. júliusában viszont azt nyilatkozta róla, hogy hiába mentette meg egyszer az országot, hatalmas bűnt követett el az antiszemtizmusával. „Úgy gondolom, hogy az a politikai elit, amely az állampolgárokat eredetük szerint megkülönböztetve hoz törvényeket, antiszemita megközelítésű” – mondta ekkor Orbán.
Ha nem ismernéd a Lázár által most bevédett Turul-szobor igazi történetét, nézd meg a Gyilkosok emlékműve című, 2021-es filmünket a 12. kerületi nyilas korszakról és a hegyvidéki turul körüli emlékezetpolitikai csatározásról