Ma már talán nevetségesnek tűnik, de a ’90-es években még valóban az volt az általános vélekedés, hogyha nem vagy házas harmincéves korodra, valami súlyos gond van veled. Ez nagyon fájdalmas volt azoknak, akik ebbe a kategóriába tartoztak.
Nem volt igazán identitása a harmincas hajadon nőknek, és én büszke vagyok rá, hogy ezen változtattam
– erről beszélt Helen Fielding, a nagysikerű Bridget Jones naplója könyvsorozat szerzője egy könyvklubban, amikor azt kérdezték tőle, volt-e olyan társadalmi probléma, amire kifejezetten szerette volna ráirányítani az olvasók figyelmét.
Amikor arra kérték fel, hogy írjon az Independent című lapba egy rovatot egy harmincas londoni szingli nő nevében, Fielding vonakodva vállalta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy a cikkeket álnéven publikálja és biztos volt benne, hogy körülbelül két hónap után jelzik neki, jó kísérlet volt, de senkit sem érdekel. Ehhez képest óriási sikere volt a rovatnak, majd a könyveknek, nem beszélve a filmekről, amelyek negyedik része hamarosan látható lesz a mozikban.
Helen Fielding könyvének bemutatóján, 1999-ben (Fotó: Fred Duval/FilmMagic)
Bridget Jones sikerének titka, hogy nagyon sok nő magára ismert a társadalmi elvárások és valóság ellentmondásai között őrlődő fiktív (Helen Fielding több ízben is nyomatékosította, hogy Bridget Jones nem ő) hősnőben, aki bármit tesz, mindig azt érzi, hogy nem elég, és bőven van hely az önfejlesztésre.
Bár közhely, de tény, a világ rengeteget változott. Ma már az, hogy valaki 30 évesen nem házas, nem tabu, sőt.
A Brit Statisztikai Hivatal (ONS) már 2019-ben publikált cikket azzal a címmel, hogy 30 éves korod előtt megházasodtál? Most már a kisebbséghez tartozol.
A 2022-es adatok szerint Angliában és Walesben az először házasodó nők átlagos életkora 31,2 volt (férfiak esetén 32,7). Magyarországon is kitolódott ez az életkor. A KSH adatai szerint itthon 2023-ban a férfiak átlagéletkora a házasságkötéskor 37,5 volt, míg a nőknél 34,6 volt, de ha csak az első házasságra vonatkozó adatokat nézzük, akkor is azt látjuk, hogy az átlag 30 éves kora után köteleződik el (férfiak esetén ez 33.5, nők esetén 30,9 év). De nem csak arról van szó, hogy számos országban egyre később házasodnak az emberek, azoknak a nőknek az aránya is nő a világ nagy részén, akik egyáltalán nem akarnak megházasodni.
Egyre nagyobb a nőkre nehezedő nyomás
Habár ma kisebb az esély rá, hogy egy szingli nő egy összejövetelen a pöffeszkedő családosok (Fielding kifejezése az álszent és frusztrált házasokra, akik a szingliket piszkálják a férjhez menetellel) zaklatásának legyen kitéve, Helen Fielding könyvei és a belőlük készült filmek továbbra is népszerűek, és átélhetők.
Bridget Jones időtálló dilemmája, hogy úgy érzi, meg kell felelni számos elvárásnak (címlapok, család, társadalom), amiknek, bár próbálkozik, nem tud. Bármit is tesz, mindig ott marad az érzés, hogy nem elég jó, és mindig van valami, amit ki kéne javítania magán, és ez olyasmi, amivel az Y (azok, akik 1980 és 2000 között születettek), sőt a Z generáció (azok, akik 1997 és 2010 között születtek) tagjai is ugyanúgy, sőt, talán egyre inkább tudnak azonosulni. Helen Fielding – aki immáron a hatvanas éveiben jár – a BBC-nek nemrég arról beszélt, úgy érzi a mai fiatal nők százszor több elvárásnak vannak kitéve, mint amennyinek az ő generációjának tagjai voltak, még akkor is, ha azoknak a jellege sok esetben megváltozott. A közösségi média filterezett világa révén egy olyan időszakban, amikor egyre többször egyenesen AI generált modellek szerepelnek címlapokon és reklámokban, a fiatal nők elé állított „példaképek” és a valóság közötti távolság talán soha nem volt még ekkora.
Jelenet a Bridget Jones: Bolondulásig c. filmből (Fotó: Universal Pictures)
Bridget Jones számolta a kalóriákat és slankító alsóneműt viselt, hogy alakját előnyösebb színben tüntesse fel, de mik ezek ahhoz képest, amik a megjelenés javítása érdekében teljesen elfogadottakká váltak mára. A fiatalabb generáció tagjai még mindig aggódnak a megjelenésük miatt, és azon vacillálnak, szükségük van-e botoxra, vagy ajakfeltöltésre, a test pozitivitási mozgalomnak köszönhetően, most már amiatt is rosszul érzik magukat, hogy rosszul érzik magukat.
Ha Bridget ma lenne szingli…
Egyre többen és egyre fiatalabban feszengnek amiatt, hogy a tükörben nem azt látják, amit a monitorokon. Egy 2023-as felmérésből kiderült, az Egyesült Államokban a Z generáció tagjai évi nem kevesebb mint 2000 dollárt (körülbelül 750 ezer forintot) költenek különböző kozmetikai és szépészeti termékekre, ami gyakran több, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Arról pedig, hogy mi kerüljön a kosarukba, 83 százalékban az határozta meg, hogy a Tik Tok-on milyen ajánlásokat láttak.
Ha Bridget Jones ma lenne harmincas szingli, belevetné magát az online társkeresésbe (mely Fielding szerint hatalmas kudarcokat tartogatna számára, de ezeket legalább jól ki tudná beszélni a barátaival), alighanem több életmód influencert is követne és biztosan rámerészkedne a kontúrozás csúszós talajára. Bár biztosan szórakoztatóak lennének a történetei, a Bridget Jones könyvek varázsa abban is rejlik, és talán azáltal éli reneszánszát, hogy nem ebben a korban íródott. A növekvő érdeklődés jele, hogy tavaly Angliában 22 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest az eladott példányok száma.
Jelenet a Bridget Jones: Bolondulásig c. filmből (Fotó: Universal Pictures)
Noha túlzott önbizalom és a teljes önbizalomhiány közt ingadozik, Bridget Jones alapvetően jó szívű és humoros és arra emlékezteti az olvasót: A nap végén nem a tökéletes embereket szeretjük, hanem azokat, akik azzal lépnek be az ajtón, hogy „Nem fogod elhinni, mi történt velem! Na, tölts gyorsan egy italt!”. Helen Fielding szerint nem meglepő, hogy ez az üzenet napjainkban egyre fontosabb.
Daniel Cleaverrel elbánt volna a Me Too
Bridget Jonesnak azonban nem csak rajongói, hanem erős kritikusai voltak a kezdetektől, és vannak ma is. Noha sokan a szinglik bibliájának nevezték az első kötetet, a mai napig sok feminista élesen bírálja a művet. Szerintük Fielding a dolgozó nőt elveszettnek és nevetségesnek mutatja be, és ezzel összességében ártott a nőknek.
A közelmúltban a The New Statesmanben Tanya Gold fogalmazott meg éles bírálatot a művel kapcsolatban. Azt írja, újraolvasta a Bridget Jones könyveket és még rosszabbak, mint amire eredetileg emlékezett. Bridget Jones szerinte hiszékeny, infantilis, elveszett. Nem egyéb, mint egy karikatúraszerű leltára a nők félelmeinek. Úgy látja, hogy a főszereplő olyasvalaki, aki önfejlesztő könyvek és diszfunkcionális barátok segítségével próbál rátalálni arra, amit szerelemnek képzel és szüksége van arra, hogy egy férfi kimondja, jól van, úgy ahogy van, mert magától sohasem hinné el. Olyasvalaki, aki nem igazán kezd semmit azokkal a lehetőségekkel, amik a nők korábbi generációinak nem adódtak meg. Olyasvalaki, aki igazából valahogy nem akar semmit.
Renée Zellweger és Helen Fielding a Bridget Jones: Bolondulásig exkluzív vetítésén, amelyet a British Vogue szervezett a Soho Hotelben, 2025. január 31-én, Londonban.(Fotó: Dave Benett/Getty Images for British Vogue)
Helen Fielding maga is elismerte, hogy Bridgetet bár sok dolog érdekli, ezek tényleg csak ideig-óráig kötik le, és nincsen benne egy olyanfajta elköteleződés egy-egy ügy mellett, amit például manapság a saját gyerekein és a gyermekeinek barátain lát. Azt azonban többször is visszautasította az elmúlt évtizedekben, hogy Bridget Jones ártott volna a nők megítélésnek, vagy ne lett volna feminista. Szerinte ugyanis a humor és az a képesség, hogy az ember tud nevetni önmagán, nem a gyengeség, hanem éppen az erő jele. Ráadásul
szerinte felesleges bárkinek is felhúznia magát azon, milyen a főszereplő, hiszen ennél sokkal lényegesebb, hogy nők tömegei tudtak azonosulni Bridgettel, világszerte rengetegen érezték azt, hogy neki köszönhetően többé nem annyira láthatatlanok.
Amit azonban maga a szerző is elismert, hogy vannak részei a könyvnek, amelyek ma már semmiképp nem íródhatnának meg ugyanúgy. Állítása szerint, amikor hosszú idő után ismét megnézte az első filmet, maga is meg volt döbbenve azon, hány jelenetben van kéretlenül valakinek a keze Bridget fenekén. A szerző szerint Bridget férfi munkatársainak nagy részét a női kollégákkal szemben tanúsított, nyíltan szexista viselkedésük miatt napjainkban alighanem kirúgnák. Daniel Cleavert, aki félreérthetetlen üzenetekkel illeti Bridget szoknyájának hosszát, Mr. Fitzherbertet (alias Ciciperverz), aki rendszerint bámulja Bridget mellét, de fogalma sincs, hogy kicsoda és hogy mit csinál és Richard Finchet, Bridget kereskedelmi televíziónál dolgozó főnökét, aki Bridget melleiről kér közeli képet, elmosta volna a Me Too-mozgalom.
The post „Nem volt igazán identitása a harmincas, hajadon nőknek. Büszke vagyok rá, hogy ezen változtattam” – Helen Fielding, Bridget Jones és a szinglik first appeared on nlc.