Tavaly pont az első félév végén írtam arról, hogy orosz rulett lehet a kormány akkugyáras csodafegyveréből, hiszen az első aggasztó jeleket már akkor lehetett látni. A helyzet pedig az további részében sem lett jobb, sőt, év vége felé az úgynevezett bázishatás csökkenése, kifutása sem javított a számokon: decemberben az elmúlt két év legpocsékabb teljesítményét nyújtotta az akkumulátor és szárazelem gyártás alágazat a KSH szerint.
A részletes ipari termelési adatok alapján a kormány szíve csücske, a magyar gazdaság új zászlóshajójának szánt akkugyártás teljesítménye előző év azonos időszakához mérten 51 százalékkal esett vissza, ami abszolút új negatív rekord, hiszen az eddigi legrosszabb hónapok is „csak” 31-32 százalékos mínuszokat hoztak.
Az ágazat tündöklése jelen állás szerint egyáltalán nem tartott sokáig. A szektor termelése először 2021 júliusában lépte át a havi 100 milliárd forintnyi értéket, majd novembertől kezdődött az aksigyártás látványos felfutása. 2022 augusztusában a havi termelési értéke már meghaladta a 200 milliárd forintot, tehát egy év leforgása alatt annyi új kapacitás lépett a rendszerbe, hogy sikerült megduplázni a teljesítményt. Szeptemberben 50 milliárddal, vagyis negyedével nőtt a termelés, és innentől kezdve 2024 februárjáig kisebb-nagyobb ingadozásokkal 250 és 300 milliárd forint között mozgott az ágazat havi termelése. A legjobb hónap 2023 októbere volt, akkor sikerült egyedül meghaladni a 300 milliárd forintot.
Tavaly februártól azonban határozottan lejtmenetbe került az ágazat, októberre pedig a 2022-es szintjére, 200 milliárd forint alá. Az év utolsó hónapja pedig brutális összeomlást hozott, az éves szinten 51 százalékos visszaesés azt jelentette, hogy a szektor termelése épp, hogy meghaladta a 100 milliárd forintot (102 milliárd a KSH adatbázisa szerint).
Ennél gyatrább teljesítménye az akkugyártásnak 2022 januárjában volt utoljára, vagyis év végére 2,5 éves mélypontjára zsugorodott az ágazat.
Egészen komikus, hogy mindeközben Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter a Facebook-oldalán csodás időzítéssel, két nappal a gyászos adatok megjelenése előtt dicsekedett azzal, hogy „hazánk a globális akkumulátoripar élvonalába tartozik”. A bejegyzése szerint „míg számos ország – különösen az Egyesült Államok és Kína – jelentős beruházásokkal erősíti akkumulátorgyártását, Európa még mindig importra szorul. Magyarország azonban időben lépett: a nyugati autóipar és a keleti technológia találkozási pontjaként Magyarország vezető szerepet tölt be az EU-ban az akkumulátortechnológiák gyártásában. Az Európai Bizottság adatai szerint a kapacitások 40-42 GWh-t ér el. A GDP-arányos akkumulátorexportunk meghaladja az 5 százalékot, uniós szinten pedig az akkumulátorgyártási kapacitás 17-18 százalékát, a termelési érték 26 százalékát adjuk”.
A mellékelt kis ábra szerint a magyar kapacitás már alig marad el a német 55-60 GWh-tól, a dobogó legfelső fokán pedig Lengyelország áll 85-95 GWh-val.
Nagy Márton bejegyzésével azonban csak az az egyetlen egy nagy gond van, hogy az 2023-as adatokat tartalmaz. Persze, lehetnek termelésben lévő kapacitások, csak azoknak termelniük is kellene, viszont ha nincs kereslet, akkor a kapacitások sincsenek kihasználva. Márpedig a termelési érték alapján 2023 volt az eddigi legjobb év, amikor a 3000 milliárd forintot is meghaladta az ágazat termelése. Tavaly már épp csak több volt a 2022-es-nél. Mutatom:
2021: 1054 milliárd forint2022: 2284 milliárd forint2023: 3233 milliárd forint2024: 2425 milliárd forint
Az akkugyártás tavalyi lejtmenete egyáltalán nem független a nemzetközi folyamatoktól, amivel egyébként a kormány előszeretettel magyarázza általánosságban is a magyar gazdaság reméltnél jóval gyengébb eredményeit. A gazdaságunk ugyanis leginkább a járműgyártásra és a kormány tervei szerint az akkugyártásra épül, közben viszont a legfőbb exportpartnerünk, Németország is pocsék időszakot él meg. Az ágazatok termékei iránt csökkent a kereslet, az elektromos autózásra való átállás a vártnál sokkal lassabban halad, ami annyira nem is nagy meglepetés. Az új technológia magasabb ára miatt állami ösztönzők és támogatások nélkül kevés fogyasztói igény mutatkozik az elektromos autók iránt.
A kereslethiány a statisztikában is nyomot hagyott, 2024-ben 15,1 százalékkal esett vissza a villamos berendezés alág exportértékesítése,
miközben az előtte években jelentős bővülést mérték: 2023-ban 17,6, 2022-ben 44, 2021-ben 40, 2020-ban pedig 15,7 százalékosat.
A kilátások sem rózsásak, hiszen Donald Trump védővámjai komoly csapást mérhetnek nem csak az európai, de végeredményben a magyar gazdaságra is. Némiképp érthetetlen is, hogy Orbán Viktor miért várja részben az új amerikai elnök tevékenységétől is azt, hogy majd egy nagyon jó év lesz az idei a magyar gazdaságnak.
A KSH közlése szerint a tavalyi év egészében a feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása 13,6 százalékkal esett vissza, a járműgyártás termelése pedig 9 százalékkal, aminél nagyobb mínuszra 2020-ban, a covid miatti lezárások idején volt példa.
A statisztikai hivatal szerint a teljes ipari termelést nézve tavaly 4 százalékos volt a csökkenés mértéke az előző évi 5,5 százalékos mínusz után. Ezzel pedig egy újabb negatív rekord dőlt meg, hiszen az elmúlt 23 évben egyszer sem volt olyan, hogy két egymást követő évben is csökkenjen az ipar termelése. 2023 előtt negatív adatra is mindössze háromszor volt példa: a 2009-es gazdasági válság idején, 2012-ben és a coviddal terhelt 2020-ban.
Csak a december hónapot nézve a termelés 5,3 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához mérten, amivel év végére 4,5 éves mélypontjára került az ágazat. Decemberben a teljesítmény 6,1 százalékkal maradt el a 2021-es év havi átlagától, ennél rosszabb állapotban legutóbb 2020 júliusában volt az ágazat, akkor 9,3 százalékos volt az elmaradás.