A Központi Nyomozó Főügyészség újabb bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte Biró Ferenc Pállal, az Integritás Hatóság elnökével.
Az elnököt – a hivatali visszaélés mellett – már összesen 87 millió forintra elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a nyomozó főügyészség.
Közleményükben azt írják, a megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál az Integritás Hatóság elnökeként 2023. január 1-jén megbízási szerződést kötött egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal azért, hogy a társaság segítse az Integritás Hatóságot brüsszeli székhelyű diplomáciai külképviselet felállításában és működtetésében. Az Integritás Hatóság magyar autonóm államigazgatási szerv, diplomáciai külképviselet létesítésére nem jogosult. Az Integritás Hatóság e szerződés alapján mintegy 17 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki a társaságnak.
Biró Ferenc Pál az Integritás Hatóság elnökeként 2024 áprilisában két újabb szerződést kötött ugyanezzel a külföldi gazdasági társasággal – folytatta az ügyészség.
Az egyik határozott időtartamra szóló, tanácsadói szerződés az Integritás Hatóság stratégiai kommunikációját támogatta az Európai Unióban, csakhogy az Integritás Hatóság feladatainak ellátáshoz a szerződésben írt feladatok elvégzésére nem volt szükség.
A másik határozott időtartamra szóló, tanácsadói szerződésben a gyanúsított lényegében a hatóság feladatkörének ellátásához nem tartozó lobbi tevékenységgel bízta meg a céget.
A két szerződésre Biró Ferenc Pál rendelkezése alapján az Integritás Hatóság összesen eddig mintegy 45 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki.
A halál utáni exisztencia, mint oktatási téma
Az Integritás Hatóság elnökeként Biró Ferenc Pál a megalapozott gyanú szerint – az Integritás Hatóság feladatköréhez kapcsolódó végzettséggel nem rendelkező – családi ismerősével közszolgálati jogviszonyt létesített az Integritás Hatóságnál bruttó kétmillió forintos havi fizetésért.
A férfi a létrehozni tervezett, úgynevezett Integritás Akadémia mellett működő háromfős Rektori Tanács tagja lett volna, és a tantervi tematika kidolgozásában vett részt.
Az akadémia semmilyen módon nem kapcsolódott az Integritás Hatóság feladatköréhez, olyan témakörökben tervezett oktatást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása.”
Az ügyészség szerint a férfi csaknem 12 millió forintot kapott a mintegy hathónapos közszolgálati jogviszonya alatt.
Csaknem egy hónapja gyanúsított
Biró Ferencet január közepén gyanúsították meg először jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel.
Akkor annyit közöltek, hogy a megalapozott gyanú szerint Biró a saját szolgálati autója mellé egy másik autót is béreltetett az Integritás Hatóság vagyonának terhére.A szintén felsőkategóriás autót többnyire az elnök – hatósággal munkaviszonyban nem álló, így gépjárműhasználatra sem jogosult – felesége magáncélokra használta.
Ezzel 14 millió forintos hátrányt okozott a hatóságnak.
A hivatali visszaélés gyanúja pedig azért merült fel, mert az elnök – a hivatali helyzetével visszaélve – annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta.
Biró állítja, nem követett el bűncselekményt, és panasszal élt ezen gyanúsítások ellen, de azt a Legfőbb Ügyészség elutasította. Az Integritás Hatóságot az újabb gyanúsítás után is megkerestük, válaszukkal a cikket frissítjük.
Az ÁSZ elnöke mozdíthatja el
Az Integritás Hatóság elnökét – egy kiválasztási procedúra után – az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára nevezte ki a köztársasági elnök. A törvények értelmében az ÁSZ elnöknek van lehetősége arra is, hogy elmozdítsa, egy közigazgatási per megindításával.
Windisch László a 444-nek kedden arról beszélt, múlt héten részletes tájékoztatást kért az ügyészségtől Biró Ferenc ügyében.
„A törvény okkal biztosít mérlegelési jogot ebben a helyzetben, ez nem automatikus eljárás” – mondta Windisch László ÁSZ-elnök a 444-nek. A mérlegelési szempontokat nem határozta meg a törvény, az elnök józan belátására van bízva, hogy indít-e közigazgatási pert vagy sem.
A törvény alapján ezt a hivatali visszaélés gyanúja alapozhatja meg.
Windisch a közigazgatási per indításánál elsősorban azt fogja mérlegelni, hogy a hivatali visszaélésnél milyen cselekmények alapozták meg a gyanúsítást, és ezek olyan súlyúak-e, ami indokol olyan komoly jogkövetkezményt, mint az eltávolítás.
„Ehhez kellően súlyos hivatali visszaélést kell elkövetni.”
Ugyan a hivatali visszaélés adhat jogalapot a perhez, az ÁSZ elnöke a hűtlen kezelés gyanúját is figyelembe veheti. Azt mondta, azt is megvizsgálja majd, hogy a gyanúsítás után a Hatóság, illetve az elnök hitelessége, és az irántuk érzett közbizalom megőrizhető-e az elnök elmozdítása nélkül vagy sem.
Ugyan Biró Ferenc finoman utalt arra, hogy az ügyészségi eljárás összefüggésben lehet a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal ellen indított eljárásuknak, az ÁSZ elnöke nem gondolja, hogy Magyarországon bármely büntetőjogi lépés mögött politikai megrendelés állhatna.